Zalamegye, 1888. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1888-01-01 / 1. szám
es re w Sí e S2 11 ! Í K V' t< ír V' m ir u ú, tá Sí VI k le n i ei ti in g × eí bi m hi u ti &; k ír biá t< IX ZI Zi t< ei le r: hl P' sz a2 a ni Iái a a ve sil m: lei me ki jul kö em ke me gél no: vih szé gel e t ille lék ny sik adj szá osz mel lója aat' leni száj Hel rail rész egy Bra kap dob tani hat< van szei visselte sebl jele két! melata távi füglazt pár legl irjá kell pazarolniok munkaerőt honn hagyott gyermekeik megőrzésére; nem kell mindig rettegniük, hogy házuk és községük a felügyelet nélkül hagyott gyermekek által felgyújtatván, lángok martalékává lesz. A kisdedóvásnak mai fejlettségéhez képest, kisdedeink védelméről az anyagi viszonyokhoz és népességi arányokhoz mérten főleg háromféle módon gondoskodhatunk. Kisebb és szegényebb községekben a mezei munkákra és a gyermekpusztulásnak főleg a nyári hónapokban feltűnően számos eseteire való tekintetből nyári gyermekmenhelyek rendezendők be. Nyitva tartatnak junius, július, augusztus és szeptember hónapokban. Legalkalmasabb helyiségük az iskolának ilyenkor ugy is üres tanterme, ennek hiányában valamely tűzmentes s árvíz ellen biztosított fekvésű bérhelyiség. Sok szegény községben akad nemesszívű ember, ki kertjének vagy gyümölcsösének egy részét e szent célra felajánlja. Deszka és ponyvafedél, esetleg a jól megkavicsolt, tiszta udvaron, vagy más megfelelő szabad térségen felállított sátor vagy egy jól befödött szín megvédi az idő viszontagságai ellen kisdedeinket, kik hintával, vesszőlerakással, kirakásra alkalmas kockákkal s egyéb olcsó játékszerekkel szórakozva, az odahordott homokdombon játszadozva, vagy társasjátékok közt vidáman dalolgatva, kis verseket tanulgatva, meséket és elbeszéléseket hallgatva, a nagyobbak a kisebbek szemmeltartásával is foglalkozva/ napi élelmüket kellő időben elfogyasztva — bevárják a mezei munkáról hazaérkező szülőket. Az elbágyadt gyermekek szalmazsákon vagy gyékényen is kipihenik a nap hevét és kis játékuk fáradalmait. Bármely alakban is rendeztessenek be e nyári menhelyek — fődolog jó levegőről, a kisdedeket védő árnyékról, egészséges ivóvízről s a helyiség tisztántartásáról gondoskodni. Ily nyári gyermekmenhelyek vezetésével 10—fo frtnyi havi díjazásért, állásuknál s különbeni foglalkozásuknál fogva főleg tanítónők vagy tanítók nejei bizatnának meg. Ezek hiányában, mérsékelt havi díjazásért, lehetőleg a lelkész, főszolgabíró és orvos közmegegyezésével példás életű, vallásos kedélyű, testileg ép, munkaképes, írni olvasni tudó, a magyar nyelvet tisztán beszélő s a gyermekek iránt szeretettel s odaadással viseltető nők fogadandók fel. Ezen menhelyek berendezésének, fenntartásának a községi háztartás keretében megállapítható s 70 től 120 freig terjedhető költségének jelentékeny forrását képezhetnék a keresetképes szülőktől pénzben vagy terményekben szedendő s a községi képviselet által a helyi viszonyokhoz képest megállapítandó, de mindig igen mérsékelt havi díjak, büntetéspénzek vagy társadalmi körben egyéb címen befolyó összegek. Tekintve az ily egyszerű menhelyek fentartására igényelt s egyesek megterheltetése nélkül különböző alakban gyarapítható áldozatoknak csekélységét: nem lehet kétséges, hogy a birtokosság, felekezetek, köztisztviselők s általában az értelmiség együttes buzgalmával s meleg érdeklődésével felkarolandó mozgalomban ismétlődni fognak megyénkben is a hazafiságnak s emberszeretetnek, a gyermekek védelme körül, hazánkban már több helyen megindítóan nyilvánult csodái, melyek az odaadás melegével, a törhetlen erély kitar-Meghalt Katkov a pánszlávok apostola, Balázs Sándornak sem fog immár a tolla. Depretis is elhunyt, Olaszhon bajnoka S Eőry Pordán Gusztáv, színművészek java. Kis Turóc-Szent-Márton nagy eseményt szüle, Pánszláv kiállítást, de melylyel felsülő. Szelid tótjainkat el nem tántorítják, Bármit ígérjenek is ama nagy morvák. Reális korunknak dicséretes sajátsága, hogy megérzi Ínségesek baját: Népünnep tartatott István király napján, Sok pénz összegyült „Segitség"-albumán. Korunk szellemének szép nyilatkozási Sok s egyre terjedő társas utazási kedvünk a külföldre, avagy a hazában, Hasznát veszi ennek kiki szakmájában. Király Ő Felsége szeptember havában Országos körútján megfordult Zalában. Csáktornyát s vidékét érte a szerencse, Emlékeinknek ez becsben tartott kincse. Vitéz hadserege harci képességét Nagy gyakorlatokon vizsgálta és népét Megörvendezteté megjelenésével. Magyarok királya éljen dicsőséggel! Deák Ferenc szobrát Pesten leleplezték, Nemzeti szinházunk korát ünnepelték. Ötven éve már, hogy szolgál a hazának, Ép ennyi minálunk a kisdedóvásnak. Zalavármegyében statárium vala, Zala-Egerszegen kivégzés is vala. Franciaországban elnökválság vala. Német trónörökös gégebajos vala. Jeles tájképfestőnk, Mészöly Géza elhunyt. A római útra sok zarándok indult — Pápa Ő Szentsége jubileumára. No, de amellett a — saját jóvoltára. Fratricsevics elhunyt testőrkapitánynak Méltósága jutott gróf Pálffy Andrásnak. ... De mindent fölírni ily szűk helyen bajos. ' Legyen utolsó, hogy: meghalt Posner Lajos.* Dicsőség légyen a mennybéli Atyának, Szentlélekkel együtt az ő szent Fiának! Ossza be áldását mi magyar hazánknak. Vagyon immár vége ezen Krónikának. tásával a kisdedek védelme iránt tájékozatlan, közönyös, sőt olykor roszindulatú szülőt is ellenállhatlanul fogják e rendkívül fontos intézménynek elhódítani. Óhajtandó volna, hogy a megyének legalább 1800 lakossal bíró mezővárosaiban és községeiben már állandó gyermekmenhelyek állíttassanak fel. Ezek számára az iskola helyisége igénybe vehető nem lévén, mindenekelőtt a kisdedek befogadására egy tágas, világos egészséges szobáról, e mellett pedig egy árnyas kertről, s udvarról vagy szabad térről kell gondoskodni. Az állandó gyermekmenhelyek vezetésével megbízandó nők valamely rendes óvodában néhány hét alatt elsajátíthatják a gyermekek állandó elfoglaltatásának, testi s lelki épségben tartásának, rendhez, tisztasághoz való szoktatásának ama fontos kötelmeit, melyek a kisdedeket a rosz példa veszélyétől megóvják s így kedélyben valamint értelemben bizonyos fokig az iskolára előkészitik. Ily menedékházi dajkák az állandó kenyérkereset kilátásától ösztönöztetve, ebbeli kiképeztetésüket saját anyagi erejükből is eszközlendik. Bizton reméllető azonban, hogy a megyében fennálló vagy szervezés folyamában levő kisdedóvoda egyesületek, jótékonysági egyletek, egyesek és testületek adakozásából, végül pedig az állandó mentuly felállítását tervező városok és községek támogatásából az e célra alkalmasnők valamely rendes óvodában magukat saját anyagi áldozataik nélkül is kiképezhetik. Az állandó gyermekmenhely költségvetésének tételei: a) a kibérlendő vagy a község lelkes közreműködésével újból építendő helyiség költsége; b) a menhelyet vezető nő évi fizetése, és c) a menhely első felszerelése. A készpénzben kiszolgáltatandó havi béreket jelentékenyen csökkentené némely szegényebb községben azon intézkedés, hogy az ápolónők a szülőktől sorrendben, vagy egyéb megállapodás szerint kapnák napi élelmüket. Alig szükséges rámutatni, mennyire kívánatos az állandó menedékházak érdekében, hogy a helyiség, felszerelés és fentartás összes dologi és személyi viszonyait, a megindított mozgalom első percétől a szervezés minden folyamán keresztül egy az ügyet szerető s arra hivatott egyénekből álló bizottság vezesse és rendezze. Minden szempontból óhajtandó, hogy a kedvezőbb anyagi viszonyoknak örvendő s már 3000-et megközelítő lakossal biró városok és községek a kisdedóvásnak legrendszeresebb s legfejlettebb módját érvényesítsék oly kisdedóvodák felállítása által, melyek személyzetre, felszerelésre s helyiségre nézve egyaránt a kor színvonalán állanak, s a menedékház vezetőinek kiképeztetésére közelfekvő alkalmat nyújtanak. Ily rendes óvodák felállítása, berendezése, fentartása s általában állandó ellenőrzése egy helyi lelkes és buzgó tagokból álló óvoda-egyesület támogatását sehogy sem nélkülözheti. A falusi gyermekmenhelyek céljáról, berendezéséről, nemkülönben a menhelyt vezető dajka kellékeiről s összes kötelmeiről gyakorlati tájékozást nyújt az országos kisdedóvó-egyesület megbízásából szerkesztett Dajka könyv című füzet. Budapest 1882. A városi óvodák és falusi menhelyek céljával és felszerelésével foglalkozik az országos kidedóvó egyesület megbízásából szerkesztett „ Utasítás a városi kisdednevelfi óvó-intézetek és a falusi menhelyek feltása és szervezése ügyében.” című füzet. Budapest 1878. Az óvodák és falusi gyermekmenhelyek népszerűsítését tanulságosan tárgyalja a Piros könyv. Budapest 1882. Közművelődési egyesületeinknek a kisdedóvás terén tanúsított hazafias buzgóságát érdekesen tükrözi vissza „A magyarországi közművelődési egyesületek élete című munkálat. Budapest 1887. A kisdednevelők országos egylete a kisdedóvás érdekeinek képviselésére Kisdednevelés című havi közlönyt is ad ki. A kisdedóvás ötven éves történetét P. Szathmáry Károly méltatja „A magyar kisdedóvás és nevelés rövid története" című munkájában. Egyebekre nézve nem az a kérdés, hogy nagy tervekkel, de késlelkedve, hanem hogy a viszonyokhoz mérten és sürgősen alkossunk. Az eszme diadala biztosítva lesz, ha a magasabb jellegű kisdedóvó intézetek, egyes községek anyagi viszonyaihoz képest — egyelőre az alsóbb jellegűekből fejlesztetnek. Csak az első alapokhoz hozza meg mindenki a maga fillérét és jóindulatát s az elszámlálhatlan testi s lelki jókat árasztó egyszerű menhelyek csakhamar kúlforrásává válnak a nemzeti életerőnek, s ellenállhatlanul keltik fel mindenkiben a kisdedvédelem mennél rendszeresebb keresztülvitelének hő vágyát. Mert amint az országos kisdedóvó-egyesület jeles elnöke a félszázados ünnepen hangoztatá: a kisdedek védelmével és nevelésével „egy nagy nemzeti cél szolgálatába állottunk; másrészt érezzük, hogy az emberiség törvényét követjük jótékony munkánkban. A gyermeknek, aki még senki és semmi ellen nem vétett , van legtisztább, legteljesebb joga a boldogságra." Zala vármegye társadalmára vár tehát a legszebb, legmagasztosabb feladat, hogy e megye kisdedeit magyarokká, egészségesekké és boldogokká tegye A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. 276 sz. 1887. eghivó. A Zalamegyei gazdasági egyesület 1888-ik évi január hó 24-ik napján délelőtti 9 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében rendes közgyűlést tart, melyre a t. tagok ezennel meghivatnak. A közgyűlés főbb tárgyai. 1. Elnöki jelentés az egyesület 1887-ik évi működésér I. Az egyesület, ugy a vidéki gazdakörök pénztárnokainak 1887-ik évi számadásai megvizsgálásáról kiküldött bizottság jelentése. 3. Ugyanezen bizottságnak az 1888-ik évi munkaterv és költségvetés iránt javaslata. 4. Zalavármegye közönsége által a zala-egerszegi „Fehérkép utcai" kertje helyett az egyesület használatára átengedett „Temető utcai" kertben a kertészeti eszközök elhelyezése s egyéb szükséglet céljára egy fa-bódé vagy egy kis épület címlése iránti indítvány. 5. Ugyanezen kerthez s ezzel folytatólagos kiterjedésben 1200—1800 Q] öl területnek az egyesület részére tulajdoni joggal megvétele iránt tett indítvány. 6. Az egyesület 1887 ik évi működéséről s vagyoni állapotáról a nagy földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztendő jelentés. 7. Az alapszabályok 33. és 311. §-a értelmében az egyesület elnökének, alelnökeinek, titkárának s pénztárnokának három évre leendő választása végett összehívandó közgyűlés napjának kitűzése. 8. Folyó ügyek s netáni indítványok. Zala-Egerszeg 1887. december hó 20-án. Haczky Kálmán s. ügyvezető elnök. k. Meghivo. A Zalamegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának 16 ó6-ik évi január hó 24 ik napján délelőtti 812 órakor Zala-Egerszegen az egyesület saját háza termében tartandó ülésére, melyen az ugyanaznap ugyanott délelőtti 9 órakor tartandó közgyűlésen felveendő ügyek előkészítőleg tárgyaltatni fognak, a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Zala-Egerszegen 1887. december hó 20-án. 276^ 1887. HÁCZKY KÁLMÁN k. ügyvezető elnök. A Zalamegyei gazdasági egyesület részére ingatlan vagyon szerzése iránt tett, az 1888-ik évi január 24 én tartandó közgyűlésen tárgyalandó indítvány alkalmából közöltetnek az alapszabályok ide vonatkozó szakaszai: 18. §. A közgyűlés teendői a következők : f) Az egyesület részére ingatlan vagyon szerzésevagy az egyesület ingatlan vagyonának elidegenítése iránti határozás, mely esetekben érvényes határozathozatalra szükséges, hogy a közgyűlésen huszonöt szavazatot képviselő tag jelen legyen, ha első ízben a közgyűlés ekkép nem határozatképes — e meghiúsult közgyűléstől számított három hónap alatt esfik is azon tárgy iránt s annak tüzetes kitételével új közgyűlés hívandó össze, melyen érvényes határozathozatalra tizenkét szavazatot viselő tag jelenléte szükséges. l 1. A közgyűlés általános szavazattöbbse határoz. 13. §. b) A közgyűléseken minden alapító, rendes , tiszteletbeli tag szavazat joggal bír, — az egyesület vagyonát érdeklő kérdéseknél az alapító tagok minden egyes alapítvány után kettős szavazattal bírnak, amely azonban négy szavazatnál többre soha sem mehet. c) z alapító tagok írásbeli meghatalmazott által is szavazhatnak, de a meghatalmazott csak egy alapító tagtól vállalhat el meghatalmazást. d) Községek törvény szerinti képviselőjük, testületek meghatalmazottjuk által gyakorolhatják szavazatjogukat. e) A rendes tag csak személyesen szavazhat, annak semmi esetben sem lehet több egy szavazatánál. 6. §. Alapitó tagokat azon személyek, községek vagy testületek tekintetnek, melyek az egyesület számára kétszáz osztrák értékű forintot, vagy ennél nagyobb tőkét biztosítanak. 34. Az egyesületi elnök teendői következők : c) a közgyűlésnek és az igazgató üléseknek a tanácskozási tárgyakat kitűzi, választmányi a tanácskozást vezeti, a csendre, rendre felügyel, szavazatszedő választmányt nevez, szavazatok egyenlőségénél szavazata döntő lesz. Hiteléül: SZIGETHY ANTAL ». titkár. k. Karácsonyest. A könyörület és emberbaráti szeretet ez évben is boldog estét teremtett városunk szegény gyermekeinek, hogy ne legyen senki sem, kinek szivét bú eméssze a keresztény világ e legdicsőbb ünnepén. Maga a Megváltó, a szeretet megtestesülése tanított bennünket a legnemesebb, legmagasztosabb érzelemre, illő tehát, hogy ép az ő születése napján gyakoroljuk azt legnagyobb mérvben. A szegény gyermekek karácsonyfa egylete" a ruhakioztási ünnepélyt karácsony estéjén délután 5 órakor tartotta a polgári iskola rajztermében. A terem közepén gyönyörű karácsonyfák diszlettek, gazdagon megrakva arany alma , arany dió cukorkák és süteményekkel, a falak mellett hosszú asztalok voltak s azokon voltak elhelyezve a kioszt.. ,„1,. ruhák, külön a Huk, külön a leányuk nám&ra- „,/,.