Zalamegye, 1891. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1891-11-08 / 45. szám
A herceg-primás kinevezése. A hivatalos lap nov. 1. számában a következő legelsőbb kéziratot közölte: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére: Vaszary Kolos Ferencet, a szent Márton hitvalló és püspökről nevezett pannonhalmi szent Benedek-rendű főapátsági egyházkerület főpásztorát, Pannonhalmának és a magyar szent korona alá tartozó szent Benedek rendű összes apátságok főapátját és örökös elnökét, Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké kinevezem. Kelt Bécsben, 1891. évi október hó 27-én. Ferencz József sk. Gróf Csáky Albin sk. Zalavármegye rendkívüli közgyűlése. Vaszary Kolos Ferencnek, a pannonhalmi Szent-Benedek rend főapátjának, Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké történt legkegyelmesebb kinevezése alkalmából Zalavármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlést tart, mely érdemben a következő hirdetmény bocsáttatott ki: A Császári és Apostoli kir. Felsége 1. évi október hó 27 én kelt legfelsőbb elhatározásával Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké főméltóságú és főtisztelendő Vaszary Kolos Ferenc urat, a pannonhalmi Szent-Benedek rend főapátját méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ezen legfelsőbb királyi kinevezés alkalmából, Zalavármegye törvényhatósági bizottsága a végből, hogy a főméltóságú és főtisztelendő herceg-primás úr, úgyis mint vármegyénk szülötte iránt táplált benső mély tiszteletét és kegyeletet üdvözlő felirattal kifejezésre juttassa, az uj vármegyeház termében f. évi november hó 11-én d. e. órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyre a törvényhatósági bizottság tisztelt tagjai meghivatnak. Zala-Egerszeg, 1891. november 1. Svastits Benő sk., Zalavármegye főispánja Ezután ugyancsak egyhangú helyesléssel fogadták el a Németh Elek főjegyző által felolvasott s a város érzelmeit oly híven visszatükröztető következő feliratot: Főméltóságú és főtisztelendő herceg-primás Úr! Kegyelmes Urunk ! Azon alkalommal, midőn felséges Urunk és Királyunk Főméltóságodat a hazafiság, egyház és a tudomány terén szerzett nagy érdemei jutalmául Magyarország herceg-primásává kinevezni kegyeskedett, Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város, mint Zala vármegye székvárosának, képviselő testülete, 1891. évi november hó 4-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy igazi örömének és méltó büszkeségének ezen feliratban ad kifejezést. Bár az egész országot, a katholika egyházat nagy örömmel töltötte el Főméltóságodnak ezen kiváló és díszes állásra történt kinevezése, — mégis a mi örömünk igazibb, a mi büszkeségünk nagyobb s felséges Urunk, Királyunk iránt érzett hálánk és hódolatunk valódibb lehet, mint a többi megyéké annyiban, amennyiben Főméltóságodban e szép vármegyének szülöttét, édes fiát van szerencsénk üdvözölhetni, itt ringott bölcsője, itt játszó gyermek játékait, talán e szép regényes vidék látása segíté életre kelteni az ifjú kebelben szunnyadó nemes és magasztos eszméket s a munkában kifáradt férfiú ide jött haza mi közénk üdülni, pihenni. Ennyi szent kapocs fűzi hozzánk, fűzi e vármegyéhez Főméltóságodat s ezt jól tudva, mélyen érezheti Főméltóságod, hogy igazak, Őszinték és szentek a mi érzelmeink akkor, midőn kívánjuk, hogy a Mindenható Isten adjon erőt, kitartást és törhetlen egészséget és hosszú életet ezen magas méltóság viselésére s tartsa meg ezután is szülőföldjét : e vármegyét és annak székhelyét, Zala Egerszeget, kegyeiben és szeretetében. Zala-Egerszeg város rendkívüli közgyűlése. Zala-Egerszeg rendezett tanácsú város képviselőtestülete f. hó 4-én Kovács Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli ülést tartott. Elnöklő polgármester a lelkesedés hangján emlékezett meg azon örömről, mely Zala vármegyét s így vele e vármegye székhelyét, Zala-Egerszeget érte azáltal, hogy Vaszary Kolos pannonhalmi főapát, e vármegye szülötte, Magyarország herceg-primásává és esztergomi érsekké legkegyelmesebben kineveztetett. Indítványozá, hogy a kinevezés feletti örömét s egyúttal hódolatát feliratilag fejezze ki a közgyűlés, amely feliratot egy küldöttség vigye az ünnepelthez s a közöröm nyilvánítása végett a mai napon este önkénytes kivilágítás rendeztessék. A közgyűlés egyhangúlag, zajos éljenzés között fogadta el az indítványt, a tagjaivá Kovács Károly polgármester küldöttség elnöklete alatt Árvay Lajos, Balaton József, Bolchán Gyula, dr. Czinder István, Hajik István, Háczky Kálmán, dr. Háry István Horváth Miklós, Isoó Alajos, Kaiser József, Klosovszky Ernő, Krosetz István, dr .Mangin Károly, Németh Elek, Skublics Jenő, dr. Szigethy Elemér, Udvardy Ignác és Varga Vilmos városi képviselők választottak. Keszthely város öröme. Mikor a táviró meghozta a hírt, hogy „Vaszary Kolos hercegprímás lett", Keszthely város összes lakosságát lázas öröm szállta meg. A házakat egy varázsütésre nemzeti zászlókkal lobogózták fel ; az emberek fel- és alá jártak az utcákon s csak a város nagy szülöttjéről, kit ő felsége a király a legmagasabb egyházi polcra emelt, beszéltek. A városház nagy tanácstermét nyomban a hit után nagy közönség tölté meg s lelkesült örömmel határoztatott el, hogy a város nagy szülöttjét, legfelsőbb kitüntetése alkalmából rögtön (okt. 31-én) táviratilag üdvözlik a város közönsége nevében s aznap este Vaszary Kolos, az uj hercegprímás tiszteletére, a város fényesen kivilágíttatik. A kivilágítás gyönyörűen sikerült. Nem volt egyetlen házikó is, melynek ablakában a tisztelet jele nem világított volna; a középületek pedig fényben úsztak. Másnap, november 1-én, is lengtek még a nemzeti zászlók a házakról, csak halottak napja távolítá el azokat onnan egyelőre. November 3-án a város képviselőtestületét rendkívüli ülésre híva egybe az elöljáróság, hogy a város nagy szülöttjének kitüntetése alkalmából megtehesse előterjesztését. A képviselők teljes számban jelentek meg, kiket Reisthl Vencel vbíró, mint elnök, melegen üdvözölt s felkéré Lénárd Ernő városi ügyészt, terjessze elő a tanács propozicióit. Lénárd Ernő szónoki hévvel, gyönyörűen beszélt Vaszaryról, ki mindig igaz szívvel és lélekkel, szeretettel és odaadással csüngött szülővárosán, Keszthelyen, melynek sirkertjében hamvadnak drága jó szülői s melynek gymnasiumában (akkor 6 osztályú volt) nyerte első oktatását s ki, hogy Keszthely mindig szeme előtt lebegjen, dolgozószobájában maga előtt tartja Keszthely térképét. Hosszú, szép és lelkesedéssel fogadott beszédje végén indítványozta, hogy Keszthely város közönsége Vaszary Kolos főapátnak, város nagy szülöttjének, hercegprímássá történt a kineveztetése alkalmából a következőképen adjon örömének kifejezést: 1-ször üdvözlő feliratot intézzen hozzá, 2-szor lehetőleg mielőbb üdvözlő küldöttség menesztessék hozzá még Panonhalmára, beigtatásakor pedig Esztergomba ; 3-szor beigtatásakor a város fellobogóztassék s az nap délben díszebéd, este fáklyászene és fényes kivilágítás tartassék. Pap Sándor képviselő ezekhez még azt indítványozta, hogy a főgymnasium mellé a város Vaszary Kolos nevére tápintézetet létesítsen, melynek alapja ezennel 1000 frttal vetessék meg. Mindkét indítványozónak előterjesztései nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtattak. Ezután az üdvözlő felirat szerkesztésére Lénárd Ernő és Csirke Iván kérettek fel ; a küldöttségbe pedig beválasztattak : dr. Dunszt Ferenc, id. Reischl Vencel, dr. Burány Gergely, Lénárd Ernő, Pap Sándor, Deininger Imre, dr. Csanády Gusztáv, Beck Sándor, dr. Hanny Ödön, Hoffman Soma, Takách Imre, Oppel Károly, Scheiner Henrik, Csirke Iván és Nagy István. E küldöttség vezetője és szónoka dr. Dunszt Ferenc apátplébános leend. Jó emberekhez. A kinek jó a szíve; a kinek érzés és szánakozás lakik a lelkében; akinek fáj az, ami ezereknek fáj, az olvassa el ezeket a sorokat és cselekedjék úgy, amint szíve-lelke parancsolja. A jó emberekhez szólunk. Az elmúlt nyár szomorú szakaszt fog képezni az esztendők sorában. Jaj és keserűség, pusztulás és rombolás sír ki ez évszak vészes napjaiból. — Amily reményteljesen kezdődött, oly gyászosan végződött. A tavasz derekán meleg napsugár éltette a gabonát, hajtott burgonya és tengeri, duzzadt a kalász, indákkal kapaszkodva szaladt fel a karón a szőlő. (röm és boldogság töltötte el a gazdát, a mikoron látta, hogy esztendőn át hullasztott véres verejtéke nem hullott hiába, és a termőföld áldással tetőzve adja vissza az életet, amit bele vetett, féltő gonddal ápolt, gyöngéd szeretettel nevelt a munkás emberkéz.S megharagudott az Ég a földre, a természet az emberre. S az egekből, ahonnan az áldás fakadt, veszedelem és pusztulás zúdult alá. Vihar söpört végig, jégverés tombolt, ahol emberek munkáskeze fáradsággal épitett, és mire újra kitisztult az ég, mire elcsendesedett a vész haraga, oda lett az emberek vetése. Letarolva, elpusztulva gabona, szőlő, gyümölcs: minden szeretetet csöpögtették az ifjúság fogékony szivébe is. A közelmult időkből Maár Bonifác híres történetiró, Guzmics Izidor, a nemzetiébredés korszakának kiváló férfia, Czuczor Gergely a költő, Czinár Mór a derék régiségbúvár, Rómer Flóris dr. a tudós archeologus, Rónay Jácint a nagytudományú főpap, mind kiváló diszei annak a rendnek, a mely egykor Deák Ferencet is, a haza bölcsét, tanítványai közé számította. A rendről Deák Ferenc később is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. A bencés rend hazafias szelleméről a legszebb bizonyítványt állította ki önmaga — József főherceg. Mikor a pannonhalmi ős székesegyházat, melyet Kruesz Krizosztom roppant költséggel, stílszerűen renováltatott, Simor János hercegprímás nagy ünnepséggel felavatta,— az ős monostor vendégjeit tisztelte József főherceget is. A szertartások befejezése után a fényes lakoma fénypontja József főherceg ő fenségének felköszöntője volt. — A szent Benedek-rend — úgymond — mindenkor tündöklött hazafias erényekkel. És ha majd eljön az idő, midőn fiaim nevelésére férfiakra lesz szükség, eljövök ismét Pannonhalmára s e rend tagjai közül fogom kiválasztani azokat a lelkes rendtagokat, akik az én fiaimból is jó hazafiakat fognak nevelni. És a főherceg, mint apa, beváltotta szavát. Fiait: József és László főhercegeket, a pannonhalmi bencések közül kiszemelt férfiak nevelőgondjaira bízta. Éppen, mint egykor szent István, Imre herceget a bakonybéli bencés apátra! Fűnek a hazafias rendnek a kebeléből jutott most Vaszary Kolozs, jelenlegi pannonhalmi főapát, az esztergomi érseki székbe. Pannonhalmáról, melynek ormain egykor Árpád, a honszerző lovának patái is csillámlottak, — Sión ormára ! Fényes pálya! Egyszerű szerzetesből — első egyházi dignitás. Zalamegye vallja őt fiának. Született Keszthelyen 1832-ik év február 12 ikén. Tehát még az 59-ik évben jár. A keresztségben Ferenc nevet nyert. A Kolos név szerzetesi neve. Szüleit korán elvesztette s az élet korán önállósághoz szoktatta. Öt testvér között ő volt a legfiatalabb. „Multa talit puer, sudavit et alsit." Iskoláit Keszthelyen végezte a premontreiek vezetése alatt álló gimnáziumban. Itt bevégezve a hat osztályt, belépett a bencés rendbe s mint novicius, Pannonhalmán folytatta tanulmányait, ahol bevégezvén a teologiát is, — 24 éves korában pappá szentelték. Komáromban mondta első miséjét, ahol már előzetesen egy évig, mint tanár működött az ottani algimnáziumban. Ezután is még egy évig itt tanított; 1856-tól 1861 ig Pápán működött az ottani algimnáziumban. A pápai gimnázium igazgatója akkor Füssy Tamás volt. Vele együtt itt indította meg az Ifjusági Plutarch című ifjúsági folyóiratot, mely füzetekben megjelenve, az ifjúságnak volt szánva. Sok szép költemény jelent meg tőle ezekben a füzetekben. Itt jelentek meg: Hunyady János, Fehér György, Festetich György és Szilágyi Erzsébet című történeti élet- és jellemrajzai. Pápa Veszprém megyéhez tartozván, mint Veszprémmegye bizottságának tagja, már pápai tanár korában élénk részt vett a megyei közélet mozgalmaiban is. Első nyilvános szereplése akkor történt, midőn Teleki László gróf egy küldöttség élén, Pápán át, Dákára volt utazandó, a hazába visszatért Batthyány Lajosné grófasszony üdvözlésére. Ekkor Pápa városa Vaszary Kolost kérte fel, hogy a küldöttséget a város nevében üdvözölje. Vaszary Kolos ekkor oly hatásos, ragyogó szónoklatot mondott, hogy Teleki gróf szeme — könybe lábadt. Ettől az időtől kezdve, Sárkány Miklós bakonybéli apáttal együtt, ő volt felváltva a vármegye díszszónoka. Beszédeit, politikai lelkes szónoklatait, melyeket a vármegye gyűlésein mondott, máig is lelkesülten emlegetik. * Az ezután következett éveket, 1861 —1869 ig, Esztergomban töltötte. A provizórium idejét csendes irodalmi munkásságban töltötte. A Thun-rendszer alatt a gimnáziumi ifjúság Pitz Vilmos történeti könyveire volt utalva. Sallangos, ízetlen s minden hazafias érzületet nélkülöző művek voltak ezek. Vaszary, kinek épen a történet volt legkedvesebb tárgya, megírta a tanuló ifjúság számára először a világtörténetet, mely három kötetben Világtörténelem cim alatt, már 1863-ban megjelent s még abban az évben rendes iskola könyv gyanánt is elfogadtatott. Két évre rá pedig, 1865 ben, Horváth Mihály történeti munkája nyomán, mely hivatalosan az iskolákból ki volt tiltva, megírta Magyarrszág története című munkáját, szépen, lelkesen, igaz magyar szellemben. Szóval pedig kibővítette ő. Tanítványai rajongva csüngtek szavain s nem egyszer éljenzések közt hagyta el a tantermet. Hazafias lelkét öntötte szavaiba. Ragyogó szemeiben ott lobogott a honszeretet lángja. Sokan most is kegyelettel gondolnak reá. Tanítványa volt Esztergomban a sok jeles közt Baross Gábor jelenlegi miniszter is. * Az alkotmány helyreállítása után, 1869—1885 ik évig Győrött működött, mint házfőnök s igazgatótanár. Itt is kizárólag hivatásának élő, lelkes, buzgó tagja volt a rendnek. Mikor a tanárképzés reformja életbe lépett, ő volt az első, aki letette a tanári vizsgálatot az egyetemen s a pannonhalmi bencés-rendnek ő az első okleveles tanára. Az irodalom terén itt is buzgón munkálkodott. Győr város és megye monográfiájába, ő irta meg Pannonhalma történetét, mely a történetíró kiváló képzettségére