Zalamegye, 1893. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1893-01-01 / 1. szám
l A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Jegyzőkönyve, a zalavármegyei gazdasági egyesület 1892. évi december hó 11 én Zalaegerszegen tartott rendes közgyűlésének. 87/141. Felolvastatik a f. évi december hó 4-én Alsó Lendván megalakult „Alsó Lendva vidéki" filioxera és peronospora ellen védekező egyesület kérvénye, melyben a létesítendő 4800 - öl térfogatú amerikai szolő anyatelep forgatási és egyéb költségeinek fedezékre az egyesülettől 300 frt segélyt kér. A közgyűlés örömmel értesült ezen közhasznú és közérdekű egyesület megalakulásáról és azon biztos reményben, hogy a védekező egyesület áldásos működése bőven jutalmazandja a hozott áldozatot, a kért 300 frt segélyt egyszer mindenkorra megadja és kiutalja. Ezen összeg, szabályszerű nyugta mellett az „Alsó-Lendva vidéki filloxera és peronospora ellen védekező egyesület" elnökének, Smodics Viktor egyesületi tag urnak az egyesület pénztárából kifizetendő, miről nevezett elnök és az egyesületi pénztárnok urak ezen határozat kiadásával értesíttetnek. 88. Egyesületi ügyvezető elnök úr jelenti, hogy az egyesület legutóbbi közgyűlésén 1. évi október 2-án Csertán Károly alispán egyesületi tag ur indítványára 75 892. szám alatt egy határozat hozatott mely szerint a vizenyős rétek csatornázása, patakok, folyók satb. mocsaras vidékek kulturmérnöki szabályozása céljaira bizonyos összeget bocsájt kölcsönképpen az érdekeltség rendelkezésére; ezet a határozat tüzetes javaslattétel végett Baán Kálmán földmivelési szakosztályi elnök úrnak kiadatott, azon kéréssel, hogy a szakosztály véleményét a legközelebbi, — vagyis a mai nap tartandó közgyűlésre beterjeszteni szíveskedjék ; — ez azonban még nem történt, s így a közgyűlés a szakosztályi vélemény nélkül kénytelen intézkedni. Csertán Károly indítványt tevő tagtárs ur is kéri a közgyűlés intézkedését. A közgyűlés Skublics Jenő tagtárs indítványára egy 5 tagú bizottságot küld ki, mely bizottság feladata lesz az ügy részleteire nézve véleményt adni, ezen bizottságba választottak : Háczky Kálmán elnöklete alatt, Skublics Jenő, Deák Mihály, Szily Dezső és Orosz Pál egyesületi titkár. A bizottság az indítványt tevő Csertán Károly alispán ur közbenjöttével fog működni. Azt azonban a közgyűlés már a mai ülésen elhatározza, hogy a kölcsön adandó összeg az 5000 frtot meg nem haladhatja. 89 132. Egyesületi titkár előterjeszti, hogy id. Thassy Lajos ságodi, Ács j Sándor plébános káptalanjai és Borsiczky Kálmán pápa acsádi lakosok az egyesület rendes tagjai sorábóli kilépésüket az 1893. évtől bejelentik. Továbbá, hogy Padusiczky Lajos csáktornyai lakos rendes tag meghalt. Sajnálattal tudomásul vétetik, nevezett tag urak kilépéséről az egyesületi pénztárnokor értesíttetik azzal, hogy amennyiben az egyesületnek követelése volna, azt a kilépő tagoktól bevegye, nevüket pedig a tagok sorából törölje. 90/136. Egyesületi titkár jelenti, hogy Talabér Kálmán sárszegi lakos és birtokos az egyesület rendes tagjai sorába felvételre jelentkezik. Örvendetes tudomásul szolgál, jelentkező az 1893. évi január hó 1-től az egyesület rendes tagjai sorába felvétetik, részére a felvételi okmány elküldetik. Felvételéről az első m. ált. biz. társaság főügynöksége Nagy-Kanizsán, valamint a „Zalamegye" című lap és a gazdasági „Értesítő" kiadó tulajdonosa Zalaegerszegen értesitendők, a felvételről szóló végzés pedig az egyesület pénztárnokának kiadatik. • 91/134. Weiszbecker János ormándlaki birtokos egyesületi tag, hosszabb előterjesztést intéz az egyesülethez az ormándlaki patak kitisztítása tárgyában; ebben kéri az egyesületet, hogy a kérdéses patak tisztitását a tekintetes alispánságnál szorgalmazza. A kérvény tárgya teljesen kivül állván a gazdasági egyesület hatáskörén, azt, mint illetékes hatósághoz a tek. alispáni hivatalhoz átteszi. 92/140. Nagy Lengyel és több, azon vidékbeli község kérvényt intéz az egyesülethez, hogy a nagy-lengyeli fedeztetési állomásra 2 nor fajú mén kihelyezését eszközölje ki a pallini méntelep parancsnokságnál. A közgyűlés a kérvényt átteszi a lótenyész bizottsághoz, mint illetékes hatósághoz. 93 121/124. A m. k. földművelésügyi minisztérium felhívja az egyesület figyelmét Tormay Béla által irt, „A szarvasmarha és tenyésztése" című munkára, és az „Atheneum" kiadásában megjelent „Magyar földművelők naptárára." Tudomásul szolgál: 94 133. küldi Ugyan a m. k. földmivelésügyi minisztérium megaz időjelzési táviratoknak magánosokkal való közlése tárgyában, a m. k. kereskedelemügyi miniszterium által kiadott rendelet másolatát lehető széles körben leendő terjesztés végett. Tudomásul szolgál és a gazdasági „Értesítőben" közzé tétetni rendeltetik. 95/129. Kovácsy Kornél privigyei lakos —Nyitra megyéből — felvidéki tót mezei munkásokat ajánl, és ezek közvetítése- és megszerződtetésére ajánlkozik. Minthogy Zala megyében mezei munkásokban ez ideig hiány nem volt, az egyesület nem lép érintkezésbe az ajánlattevővel s az ajánlatot egyszerűen tudomásul veszi. 96. Koller István egyesületi 2-od elnök úr egy megyei csikótelep szükségességét fejtegeti s indítványozza, hogy a gazdasági egyesület vegyen fel bérbe egy megfelelő csikó legelőt, mely állatorvosi felügyelet alatt álljon ; meg van győződve, hogy szép fejlődésnek induló lótenyésztésünk ezáltal még nagyobb fejlődésre jutna, az egyesület pedig anyagi veszteséget nem szenvedne. A közgyűlés az indítványt elfogadja s elhatározza a csikótelep létesítését, hogy ha alkalmas területet kaphat. Egy bizottságot küld ki, mely bizottság feladata leend az alkalmas hely megszerzése ; ennek megtörténte után felhívás intézendő a megyei birtokossághoz, mennyi csikót szándékoznék oda adni, s az egyéb módozatok megállapíttatnak. A bizottság elnökségére az egyesület mélyen tisztelt elnökét, ineit. Svastits Bece főispán urat kéri fel, aki, mint a lótenyész bizottság fáradhatlan elnöke, megyénk lótenyésztésének fejlődéséért melegen érdeklődik és sokat fáradozik. Tagokul választatnak : Koller István, Bogyay Máté, Karczag Béla, Karczag István, Skublics István, Vizlendvay Sándor, Smodics Viktor, Baranyay Ödön tag urak. A közgyűlés ezen határozata iéit. Svastits Benő elnök urnak kiadatni rendeltetik. 97. Smodics Viktor tagtárs ur indítványozza, hogy a legújabban sok felől ajánlott „Löffler-féle egérirtó szerről" megbízható tájékozást szerezzen be az egyesület, s közölje azt az „Értesítőben." Minthogy időközben a felvetett kérdésre kimerítő tudósítás jelent meg a szaklapokban, de nézve különösen a hivatalos „Fölmívelési értesítőben", újabb adatok beszerzése feleslegessé válik, az említett hivatalos lapban közzé tett hirdetmény egész terjedelmében az „Értesítőben" közzé tétetik. A Löffler- féle egérirtási szer. A Löffler féle egérirtási szerről s a vele folytatott kísérletekről Cserháti Sándor, mint a magyaróvári gazdasági akadémia állattani szaktanára, az alábbi véleményes jelentést terjesztette be : A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztérium 6586. sz. leirata véleményadás végett nekem 1 | adatván át, van szerencsém tiszteletteljes jelentésemet a következőkben beterjeszteni : A Löffler-féle egérirtási eljárás azon alapszik, hogy ezen állatok egy typhus-betegség baccillusa iránt, melyet „Löffler Baccillus typhi muriumnak" nevez, a mezei egér (Arvicola arvalis) és a házi egér is fogékony s annak alkalmas módon való átoltása által az egerek tömegesen pusztulnak. Nem volt új azon gondolat, hogy az egerek pusztítására a legalkalmasabb volna egy oly betegség, mely ha nem is magától, de könnyen terjeszthető volna, más állatokra azonban nem rejtene veszélyt magában. Ily betegségre Löffler Greifswaldeban egy véletlen folytán lett figyelmessé. Egy ketrecben egészen más célra tartott 45 egér közül ugyanis hirtelen 8, majd később még 23 megállapítható ok nélkül elhullott, míg egy másik ketrecben tartott egerek egészen épek maradtak. A,, bonclelet különösen a máj, lép és belekben egy baccillust mutatott ki, amely typhus baccillusára emlékeztetett és innét nyerte nevét. Löffler ezt tanulmányozás tárgyává tevén, azon eredményre jutott ebből, betegség az egérre nem csak oltás útján, hanem hogy a takarmáynyal való felvétel (infectio peros) útján is veszélyes. Kísérleteiből kiderült az, hogy a bőr alatti injectió iránt ugyan fogékonyabb a galamb, a tengeri malacz, patkány és kisebb madarak, de a bélcsatornán keresztül nem fertőződnek meg; a Mus agraris, mely abban különbözik a Toricola arvalistól, hogy vöröses színű és hátán sötét csík vonul végig, teljesen immúnisnak mutatkozik. E felfedezés gyakorlatban való kipróbálására kedvező teret nyújtott Thessalia, hová Löffler a görög kormány meghívására el is ment és az irtást személyesen vezette. E mellett a következő eljárást ajánlotta betartani . Egy kémcső tartalmát képező tenyészet egy liter vízben felhigíttatik, melyben megelőzőleg egy teakanál konyhasó oldatott fel. A felhigítás úgy történik, hogy a kémcső 2/1 ára feltöltött oldattal felrázatván, az egészet a vízre öntjük és a benmaradó csomós részeket ujjal nyomkodjuk szét. Ily felhígult tenyészetbe hányjuk a fehér kenyér vagy zsemlye darabkákat, melyek a tenyészet által telíttetnek. A darabkákat azután friss egér lyukba dobjuk. Már 8— 10 nap múlva észleltetett Thessáliában az eredmény, amennyiben napról-napra szemmel láthatóan csökkent a kár s 3 hét multán már sürgőnyileg értesíté a görög kormány Lölffert az eljárás beváltáról s a nép hálás köszönetét tolmácsolá. Kísérletek tétettek az utóbbi időben a házi egérrel is és az eljárás, a betegség iránt ezek szintén fogékonyak lévén, ezeknél is bevált. Az egerek nemcsak a felszedett tenyészet által telített kenyér útján inficiáltattak, hanem úgy is, hol a betegség következtében elhullottak tetemeit a többiek megrágják vagy a beteg állatok ürülékével inficiált táplálékot vesznek fel. Újabb időben Strauch neisser igazgató tanulmány tárgyává tette Löffler eljárását s hasonló eredményre jutott. A kenyérszeleteken kivül buzamagot, répaszeletet is kipróbált e célra, ezek szintén alkalmasaknak bizonyultak, utóbbinak tudván azonban azon hátránya, hogy könnyen beszárad s megpenészesedik. Az egérirtás ezen módjának alkalmazása azonban csak úgy fog eredményt felmutathatni, ha az nem csak egyes birtokon, hanem általánosan, ahol arra szükség van, vétetik alkalmazásba. Magánértesülés alapján közölhetem, hogy hazánkban is történt kísérlet az egereknek a Löffler eljárás szerint való irtásával és pedig dr. Szabó Ferencz birtokán Nagy-Rábén kedvező eredménnyel. Az egerek e módon legsikeresebben ősszel és tavasszal irthatók, ha tehát a jövő tavasszal az egerek nagyobb számban mutatkoznának, akkor a Löffler-féle eljárásról kísérletet tenni nagyon is célszerű volna. Az egerek pusztítására Löffler a következő használati utasítást tette közzé : Készítsünk egy oldatot, 1 liter vízre 1 teakanál konyhasót használva, melyet egy katlanban felforralván, kihűlni hagyunk. Ezen folyadékkal a vattadugó eltávolítása után öntsük fel az egész, baccillust tartalmazó Temetésére bár illett s szívem szerint őszintén óhajtottam is volna jóltevőm végtiszteletén jelen lehetni — nem mehettem el, miután ép ez időre lett tiszti vizsgám határideje kitűzve, amint emlékezhetel kedves barátom. Azon tudakozódásaimra, miszerint tartozásomat illetőleg, kit kellene hitelezőmnek tekintenem ezentúl, szülőmtől egyelőre csak határozatlan választ kaptam, amennyiben a végrendelet felbontásáig, mely néhány hét múlva volt történendő, — az elhúnyt határozatait senki sem sejtheté. Mellékesen említve írták ugyan, hogy az öreg urnák, kinek személyét is csak gyermekkori elmosódó emlékeim után ismertem féligmeddig, családi körülményeit pedig épen nem, — árva unokái, mint az egyetlen egyenes örökösök tekinthetők főörökösöknek, amiért is hihetőképen azok, illetve gyámjok fogja ez ügyet kezeibe venni. Meg voltam nyugtatva, mert őszintén bevallva, az egész dologban most már csak saját ügyem érdekelt." Honór itt szünetet tartva, a gyüszünyi biblikum utolsó tartalmát körömpróbáig kihörpentette, amit Udo is utánozván, egy ujabb szivarka készitéséhez fogott. Arcán minden baráti érdeklődése mellett az egykedvűség kinyomata nem változott, amellyel Honornak be akarta bizonyítani, hogy az eddig hallottakat nem tartja érdemesnek ily nagy kétségbeesésre, mint amilyent imént barátján észlelt. Ilonór pedig bajuszát idegesen pödrögetve, fokozódó izgatottsággal folytatá : — „Most azonban vége nyugalmamnak ! Szerencsecsillagom, mely mindeddig fölöttem tündökölt — letűnt! elenyészett!!.. Soha nem hittem volna, Udv, hogy e) tollvonás megsemmisíthet mindent, amit egy 22 éves ifjú szív ábránd világát betölti ..." Ilonár felugrott ülőhelyéből s miután néhányszor körülfutott szobájában, íróasztalához lépett, melyről egy levelet vett fel, s azt Udónak nyújtva, sóhajjal mondá: — „De ime . . ! Lásd magad és ítélj . . ." Udo kinyujtá kezét a levél után s fennhangon olvasá : . . . „Kedves fiam! Nagylelkű pártfogód s rokonunk végrendelete a mai napon jelenlétünkben felolvastatván, oly váratlan és kellemes meglepetésben részesültünk, hogy azt előtted, kit a dolog legközelebbről érdekel, a szükségesnél tovább nem hallgathatjuk el, hanem ezennel a legsietősebben értesítünk, miszerint oly szerencse ért, melyhez szülői üdvkivánatainkat csatoljuk! Addig is, míg a végrendelet rend vonatkozó záradékának hiteles másolatát megküldhetjük, azt hisszük, hogy örömet okozhatunk neked, ha jólteved ezen, utolsó órájában tett gondoskodását veled közöljük, mely abból áll, hogy kötelezvényedet semmisnek nyilvánítván, jövő boldogságodat megalapítani kivánta és unokáját Darvas Buleha kisasszonyt, mint örökösét, annak saját szabad akaratával — neked nőül — se frigyre utolsó áldását adja! Miután meg vagyunk győződve arról, hogy ezen nagylelkű határozat szíved vágyaival találkozik s boldoggá fog tenni, fogadd tehát — stb. stb. . . ." — „Nos?!" — mondja Udo a levelet az asztalra dobva — „Hát hisz ez nagyszerű! Nagyszerű szerencse, ha mondon, a milyen csak téged érhet. Kész Engedd meg, hogy gratuláljak !" Honór azonban kikelt arccal s heves gestikulatiókkal járt alá s fel a szobában s barátja szivélyes szavait gúnyos hahotával fogadta. — „Egyáltalán véve nem értelek Honór s meg nem foghatom, mi tesz ilyen elkeseredetté? Mert ide , hallgass !" — s ezzel ujjain kezdte felszámlálni az előnyöket, melyeket Honór helyzete nyújt. — „1-ször nincs adósságod, kötelezettséged. 2 szor kész úrrá lettél; 3-szor menyasszonyodról nem kell gondoskodnod, 4-szer — — — — „Hiszen itt a bökkenő — pajtás! Nem értesz meg?" vágott szavába Honór kétségbeesetten tekintve barátjára. Udo most sem értett s fejét rázta tudatlanúl. — „Mikor mást szeretek — barátom és viszont is szerettetem !" mond Honór s egy székre hanyatlott. — „Tyúk! Ilonórkám . . . Erre nem gondoltam !" kiálta fel Udo őszinte részvéttel arcán. — „Persze ez egy bonyodalmat hoz a dologba. Ejnye-ejnye!" — végzé fejét vakargatva, mialatt gondolkodóan maga elé. — „Most már felfoghatod elkeseredettségem ok mondá Honór. — „Lekötelezettségemnél fogva morális kétségből teljesítenem kellene rokonom végakaratját, nem vagyok oly helyzetben, hogy a tetemes egész jövőm kockáztatása nélkül lefizethessem. Elintve attól,, hogy a reám kényszerített menyas gyűlölöm s elitélem azon nőietlen elhatározásáért, • mint szabad akaratból neje kiván lenni oly sért: <alakit nem ismer s a ki őt nem látta soha — s • szerelemről vagy csak rokonszenvről is kettőjök szó sem lehet, eltekintve tehát mindezektől s tó büszkeségemet, férfiúi méltóságomat — nem á nám fel imádott leánykám szerelmét s bizalmát y az egyetlen, ami szent és sérthetetlen előttem kerek világon. Aljas, megvetni való ember volt erre képes lehetnék !" (Foljt. küv.) '