Zalamegyei Ujság, 1925. december (8. évfolyam, 287. szám)
1925-12-18 / 287. szám
lll. évfolyam 287. szám. Ára 1500 korona Péntek, 1925 december 18. Felelős szerkesztés PESTHY PÁL dr. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétfő és az ünnepet követő nap kivételével minden nap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér 6. Telefon: 67. szám. Vidéki szerkesztőségek: Keszthely, Kossuth Lajos utca 32. sz. Tapolca, Sümegi u. 7. sz. Sümeg, Kisfaludy u. 15. sz. Előfizetési árak: Egy hónapra 30.000 korona, negyedévre 90.000 korona. Amerikába egy évre 6 dollár. Névtelen levelekre nem válaszolunk. Kéziratokat nem adunk vissza. A magyar mezőgazdaság válsága, irta: Szekeres Vince dr. (Keszthely). Nagymagyarország pazar bőkezűséggel megáldott kincsesházunk volt, terményeinkből bőven jutott a külföldnek is, kiváltképen az osztrák szomszédnak. Gyászos sorsunk iróniája, hogy amikor teljes függetlenségünket visszakaptuk, ugyanakkor elvesztettük hazánk kétharmad részét, elvették hatalmas erdőinket, gyönyörű hegyeinket, halakban gazdag folyóinkat, nagyszámú gyógyforrásunkat, fürdő- és üdülőhelyeinket, dús kincsesbányáinkat, nagyjövőjű földgáztelepeinkket, hatalmas kiterjedésű, kövér hegyi legelőinket és a bánáti búzakalászos rónáinkat, mindezekkel együtt pedig jelentékeny bevételi forrásainkat. Csonkaországunk majdnem egyetlen jövedelmező forrása a mezőgazdasági termelés. Bár az újabb időben lendületesen fejlődő iparunk kisegítő ereje is szerepel háború és következményei által a megnyomorított népünk erőforrásai között, mégis gazdasági talpraállásunkban csakis mezőgazdaságunk segíthet, mert kezdet nehézségeivel küzdő különféle iparunk még sokáig nem kerül abba a helyzetbe, hogy a nyugati államok hatalmas technikai berendezésével, már a háború előtt is fejlett és megszervezett iparával, szorult gazdasági helyzetünk alkalmas módon, megjavítására felvehesse a versenyt. Kétségtelen, hogy mezőgazdasági terményeinkben és haszonállatainkban évről-évre exportálásra alkalmas feleslegeink vannak, mindazonáltal az értékesítés nehézségei miatt, a magyar mezőgazdaság válsággal küzd. A szőlőtermelés évek óta deficittel jár, a gyümölcstermésünk, konyhakerti- és kapásnövényeink feleslegeinek nem tudunk piacot szerezni, egyedül a cukorrépatermelés ígérkezik jövedelmezőnek, ennek művelése is azonban magasabb fokú mezőgazdasági kultúrát, nagy tőkebefektetést igényel és csak fokozatos fejlődésével, hosszú évek múlva jelenthetné elvesztett erőforrásaink számottevő pótlását. A gabonatermelés válsága már két esztendeje fenyeget bennünket. A múlt esztendei nagyon rossz termés rövid időre eltakarta ugyan szemünk elől ezt a válságot, ma azonban már, mint fenyegető rém kopogtat az ajtónkon. Az egész világ gabonatermelésének hatalmas feleslegei és a fogyasztás általános csökkenése következtében elemi erővel fejlődő világverseny nem fogja megengedni, hogy a magyar gabona — akármennyire fokozódjék is az egyes néprétegek életstandardjának javulásával a belföldi piacunk felvevő képessége — a háború alatti konjunktúrát elérje, vagy a sok egyéb életszükségleti cikkhez hasonlóan, az aranyparitáson felülemelkedjék. T gabonatermelésünk jövedelmezősége tehát előreláthatólag szintén csökkenni fog és ezzel együtt a trianoni békemű által a tönk szélére juttatott Csonka országunknak ez a hatalmas erőforrása is mindig többet fog veszíteni nemzetfenntartó jelentőségéből. Zalaegerszeg és Keszthely vasutügyi küldöttsége a kormánynál. Valkó miniszter* megígérte a küldöttségnek jóindulatú támogatását. — A zalaegerszegi küldöttség a pénzügyminisztertől a vámhivatali kirendeltség felállítását kérte. Bpest, dec. 17. Zalaegerszeg és Keszthely város 50 tagú küldöttsége ma Budapestre jött és Tarányi Ferenc dr. főispán vezetésével tisztelgett a parlamentban Bod János pénzügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelmi miniszter előtt, akik a zalai képviselők jelenlétében fogadták a küldöttséget. A küldöttség arra kérte pénzügyminisztert, hogy a Rédics a határállomáson megszüntetett vámhivatali kirendeltséget a zalaegerszegi kereskedők és iparosok érdekében állítsa fel Zalaegerszegen. Bod pénzügyminiszter válaszában megígérte, hogy a kérelmet megvizsgálja és ha lehetséges, teljesíti. Walkó kereskedelmi minisztertől azt kérte a küldöttség, hogy a Zalaegerszeg és Zalaszentiván közti 8 kilométeres vasútvonalat, amely a Helyiérdekű Vasúthoz tartozik, úgyszintén az állomásokat adassa át a Déli Vasút kezelésébe, hogy a vonal fővonallá legyen. A keszthelyi küldöttség Keszthely és Hévíz között a motoros vasútvonal kiépítését kérelmezte. Rámutatott a küldöttség arra, hogy a tervek készen vannak és az érdekeltség 6 milliárd koronát gyűjtött össze, így a vasútvonal kiépítése csak a Máv beleegyezésén múlik. Walkó kereskedelmi miniszter jóindulatáról biztosította a küldöttséget és rámutatott arra, hogy bizonyos technikai kérdéseket a Mávval és a Déli Vasúttal meg kell tárgyalni. Ha a kérelmek teljesítésének megvan a lehetősége, a maga részéről nem zárkózik el a teljesítés elől. A küldöttség köszönettel és megnyugvással fogadta a miniszter válaszát. A miniszterelnök zsidó kisebbséget és zsidó vallású magyarokat is ismer. A miniszterelnök a numerus claususról. — A nemzetgyűlés ülése. Bpest, december 17. A nemzetgyűlés ma folytatja az indemnitás tárgyalását. Sándor Pál a kultuszminisztert támadja a tegnapi beszédéért. A numerus clausus ügyének a Népszövetség elé való vitelét helyteleníti, mert az ország belügye, de tiltakozik az ellen, hogy Klebelsberg a proletárdiktatúráért a zsidóságot tegye felelőssé. A zsidóság küzdeni fog a numerus clausus ellen, mert nem tartja magát fajnak. Rupert Rezső szintén Klebelsberg beszédét helyteleníti. A zsidóság csak felekezet és nem faj. Szijj Bálint az adók kíméletlen behajtása miatt panaszkodik. Határozati javaslatban kéri a tűzrendészeti szabályok bizonyos részének megváltoztatását. Vázsonyi Vilmos a magyarság hagyományos szabadelvű felfogásától várja a zsidóság sérelmeinek orvoslását a numerus clausussal kapcsolatban. Nem várta volna a kultuszminisztertől elmondott beszédét, különösen azokat a kijelentéseket, amelyeket a zsidóságnak forradalmi szereplésével kapcsolatban tett. A zsidóságot felekezetnek tartja. A miniszterelnök a numerus claususról Bethlen miniszterelnök: Szükségesnek látom, hogy a kormány szempontjából a kérdést tisztázzam. Több kijelentés ez, mintha a kormánynak hangzott e tekintetben nem volna nyílt és egyenes álláspontja. Mi négy éve dolgozunk, hogy ez ügyben közeledést és kibékü ■nui lést teremtsünk. Nem rajtunk múlott és nem is fog múlni, ha ez nem sikerül. A nemzet érdeke, hogy fátyolt vessen a múltra. A kérdésre, hogy népfaj-e a zsidóság, vagy felekezet, válaszom a következő: A törvény, amely a numerus clausust jelenti, a zsidóságot nemzeti kisebbségnek deklarálta. Ez ellen semmi kétség nem lehet, mert mikor a törvényt meghozták, a kitétel alatt a zsidóságot értették. Ez nem jelenti, hogy a kormánynak ez lenne az álláspontja. Azon zsidókat, akik a magyarsággal azonosították magukat és a nemzettel jóban-rosszban kitartottak, azokat zsidó vallású magyaroknak tartom. De vannak oly zsidók, akik önmagukat deklarálták külön népfajnak, nem azonosították magukat a nemzettel sem a múltban, sem a jelenben. Ez az objektív álláspontom, amelyen semmiféle vita nem fog változtatni. Hegymegi Kiss Pál a numerus claususról szólva támadja Bethlent fenti nyilatkozatáért, mert eddig azt hitte, hogy a kormányban csak a kultuszminiszter híve a numerus claususnak. Patacsi Dénes a numerus clausus ügyében a kultuszminiszter álláspontját vallja. Fábián Béla a zsidóság érdekeiről szól. Csizmadia András a súlyos adóterheket hibáztatja. Forgács Miklós és Eőry Szabó Dezső személyes kérdésben történt felszólalása után az ülés 6 órakor ért véget. Zalaegerszeg város Iskolánkivüli Népművelési Bizottságának közleményei. Széchenyi emlékünnepély. Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság vasárnap délelőtt 11 órakor a legnagyobb magyar lángelme tiszteletére az Arany Bárány nagytermében emlékünnepélyt rendez. Műsor: 1. Hiszekegy. Énekli az Egyházi Ének- és Zeneegyesület. 2. Elnöki megnyitó. Mondja Czikó János kir. törvényszéki elnök. 3 Bás magyarok imádkoznak. Énekli a Kat. Legényi egylet 4. Szóval Pais Károly. 5. Emlékbeszédet mond Móra János reálgimnáziumi tanár. 6. Hazafias dalokat énekel zongorakiséret mellett Szalma Sándor színművész. 7. Szóval Kövess István. 8. Himnusz. Énekli a I Daroskör. Az előadás pontosan 11 órakor kezdődik. A terem fűtéséről a Bizottság gondoskodott. Az ünnepély belépődíj* mentes, de Önkéntes adományo — Iirili'lll ini III "i"i'i"MiTHn Tn ili'li' I* * 1 ...... 1 > ii'Ullifi’iXnT