ZeneSzó, 1993. (3. évfolyam, 1-10. szám)

1993-06-01 / 6. szám

KICSINYEK KÓRUSA Országos Fesztivál - Mezőtúr Példamutató város Mezőtúr, melynek képviselőtestülete Ádám­­né dr. Bogdán Piroska polgármesterrel az élén 1993-ban döntött úgy, hogy hagyományteremtő szándékkal életre hívja az I. Túri Kicsinyek énekkarán kívül két budapesti és hat vidéki város gyer­mekkórusát invitálta május 28. és 30. között Mezőtúrra. A háromnapos rendezvény sikeres lebonyolításában elévülhe­tetlen érdemeket szerzett Soros Attiláné és Csiderné Csizi Mag­dolna karnagy, Szabó András, Besze Sándor, Csepregi Károly, Pápai Mária és Kéki Andrásné akik a szervező bizottság tagjai­ként igazi házigazdái voltak a fesztiválnak, valamint köszönet illeti Mezőtúr város lakóit, akik otthonaikba fogadták a vendégségbe érkező 350 gyermeket. Az I. TÚRI KICSINYEK KÓRUSA ORSZÁGOS FESZTIVÁL szakmai programja május 28-án este pedagógiai tanácskozással indult. Czakóné Forgács Gabriella beszélt a kicsinyek kórusa szervezésének legfontosabb kérdéseiről, valamint a már létező közösségek megtartásának és fejlesztésének lehetőségeiről. Május 29-én délelőtt és délután kilenc gyermekkor adott szá­mot felkészültségéről az érdeklődő helybéliek és a szakmai zsűri előtt (Bartháné Góhér Edit, Takács László és e sorok írója). Elsőként a mezőtúri Kossuth úti Általános Iskola kiskórusa lé­pett színpadra Csiderné Csizi Magdolna vezetésével. Bárdos Négy földrészének részleteit, majd Steiner Béla: Cini-cini muzsika című gyermekkari szvitjét énekelték teli hangzással, szépen épít­kezve, s mintegy az egész fesztivál rendkívül magas színvonalát előlegezve. Kistelekről érkezett a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kóru­sa, akik ünnepköreink dalait adták elő kristálytisztán, muzikálisan, együtt élve és lélegezve karnagyukkal, Czakóné Forgács Gabriel­lával. Műsoruk egyértelműen bizonyította, hogy európai kultúra nem létezik a magyar zenei örökség nélkül, s a magyar népdal kiáll bármilyen összehasonlítást az európai gregorián örökséggel. A székesfehérvári Kodály Zoltán 12 Évfolyamos Ének-Zenei, Művészeti Iskola gyermekkara Monteverdi, Hassler, Kodály, Szo­­kolay és Balázs kompozícióiból állította össze igényes műsorát, Kapásné Lévai Edit keze nyomán időnként a felső tagozatos énekkarokat is megszégyenítő kiváló hangképzésről és formai ér­zékről árulkodó program szólalt meg. Kazincbarcikáról érkezett az Ádám Jenő Általános Iskola kóru­sa és karnagyuk, Molnár Marczis Erzsébet. Műsorukon Händel, Papp Lajos, Kocsár és Kodály művek szerepeltek. Különösen szépen szólt előadásukban Kodály Karácsonyi pásztortánca és a Papp Lajos biciniumaiból összeállított szvit. Ha ez a kórus túljut azokon az énektechnikai nehézségeken, amely elsősorban Hän­del művének előadásában jelentkeztek, még sok örömet szerez­hetnek közönségüknek és ambiciózus karnagyuknak. A délelőtti hangversenyt a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola „Gaudete" gyermekkara zárta Kismartony Katalin vezényletével. Kismartony Katalin kiváló érzékkel építette fel műsorát, dirigálása céltudatos és kifejező volt még akkor is, ha nem minden pillanat­ban szólalt meg a kórus vezetője szándékainak megfelelően. Mű­soruk leginkább megoldott része a Bartók művekből álló záró­blokk volt, amely rendkívüli muzikalitásról és biztos énektudásról tett bizonyságot. Alig másfél órás szünet után állt a dobogóra a szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola „Tücsök" kórusa. Széles ívű műsorukban Marenzio, Lassus, Balázs, Bárdos és Ka­rai műveket hallottunk Kis Katalin vezényletével. A szolnoki együttes rendkívül jó hangi adottságokkal rendelke­zik, s otthonosan mozognak a zenetörténet különböző stíluskor­szakaiban. Árnyalt dinamikai megoldások, ritmikus előadásmód és szuggesztív karnagyi munka jellemezte előadásukat. Alpárné Baranyai Rita ebben az esztendőben vette át a buda­pesti Ádám Jenő Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola gyer­mekkarának szakmai irányítását. Ez a rövid idő, amióta kórus és karnagy együtt dolgozik kicsit megilletődötté tette éneklésüket, melynek hatásaként Salieri Tréfája még az ebéd utáni kicsit ál­mos hangulatot idézte, de Bárdos Falu végén című kórusműve már áradó humorral fűszerezett előadást produkált. További jó munkát és sok szép kórusművet kívánunk a budapesti gyerekek­nek. A nyíregyházi Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Is­kola „Napsugár” kórusa a kiváló nyíregyházi hagyományok bi­zonysága. Olyan gyermekkart hallhattunk, amely minden pillanat­ban muzsikált, nem voltak külsőségek, hiányoztak a pózok, „csak” a zene áradt feltartóztathatatlan energiával. Hegedűs Ist­vánná dirigálása lényegretörő, átélt, s akár Kodály, akár Karai kó­rusműveit dirigálta, az „igaz bölcs” alázatos és visszafogottsága sugárzott belőle. A délutáni bemutatók záróegyüttese a Kecskeméti Kodály Zol­tán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola Kicsinyek Kórusa volt Ubrizs Lászlóné értő irányításával. A kecskeméti gyerekek szép hagyományaiknak megfelelően magas színvonalon, ugyanakkor életkori sajátosságaiknak megfelelő előadással örvendeztették meg az érdeklődőket és a szakmai zsűrit. Szőnyi, Bárdos, Kocsár és Kerényi művek szólaltak meg krisztálytisztán, az együttének­­lés önfeledt öröme sokáig emlékezetessé teszi produkciójukat. A fesztiválhangversenyek után és a templomi koncertek előtt hallgathatták meg az érdeklődők dr. Nádasi Alfonz professzor úr előadását, amely a gregorián tanításának lehetőségeivel foglalko­zott. Az I. TÚRI KICSINYEK KÓRUSA ORSZÁGOS FESZTIVÁL zá­róünnepségét május 30-án délelőtt tartották a GATE Főiskolai Kar Sportcsarnokában, ahol a díjak átadásán kívül felcsendült az összkar­ajkán túli népdalcsokor (Seres Attiláné), amellyel mint­egy megköszönte a városba látogató 350 gyerek Mezőtúr szerető gondoskodását, kiváló szervező munkáját, s a fesztivál minden pillantában feléjük áradó szeretetet. A polgármester asszony zár­szavában átnyújtotta meghívását a jelen lévő együtteseknek a II. Túri fesztiválra, amely reményeik szerint két esztendő múltán is­mét éneklő, muzsikáló gyermekeket vonz Mezőtúrra. Lovrek Károly Debreceniek Hradec Královéban Május 7-9. között rendezték meg a Prága-közeli csehországi város immár hagyományos nemzetközi kórusversenyét. Hagyományosan két kategóriában hirdetnek versenyt - vegyes - és egynemű karok részére - 30-nál nem na­gyobb létszámú együtteseknek, akiknek 100-100. - DM nevezési rendkívüli díjat kell kifizetniük. A győztesek tárgydíjakat kapnak, rendkívül szívélyes a szerve­zés, színvonalas a vendéglátás. Idén is kifejezetten színvonalas mezőny gyűlt össze a „Chorus Camera" meg­hívására. Külföldről a Baltikumból jöttek legtöbben, svédek, szlovákok és ma­gyarok színesítették még a mezőnyt. A politikai események meggátolták a jugo­­szlávok megérkezését, emiatt a nőikari mezőny négy együttesre szűkült (az utóbbi időben a debreceni versenyével megegyező létszám), a vegyeskarok kö­zött tizenkét együttes vetélkedett. A zsűri - három cseh, egy szlovák és egy német zsűritaggal - elfogulatlansá­gát igazolták az eredmények. A női karok mezőnyéből kiemelkedett - nemcsak pontszámával, de művészi teljesítményével is - a Debreceni Bárdos Lajos Le­ánykar, Somogyi Terézia vezényletével. A megelőzött hazai nőikarok között két második és egy harmadik díjat osztottak ki. Általános megdöbbenést keltett, hogy - talán az elmúlt évi eredmények tükrében is - férfikar nem jelentkezett az egyneműkarok versenyére. A négy nőikar által bemutatott színvonallal azonban joggal voltak elégedettek a rendezők. A zsűri tagjai, de a díjazott vegyeskarok vezetői szerint is az egész mezőnyből kiemelkedett a mi kórusunk, változatos, értékeket képviselő műsorával, intonációjával, hangzáskultúrájával, átélt előa­dásmódjával. Derekasan helytállt a népes vegyeskari mezőnyben a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola Debreceni Konzervatóriumának másik hallgatói együttese, a Tö­rök Ágnes vezette „Canticum Novum" is. Harmadik díjával első igazi nemzetközi sikerét érte el az évről-évre új összetételben megújulni kénytelen kamarakórus. A Tallini Városháza kamarakórusa nyerte el az első díjat, valóban nagyszerűek voltak a maguk szerepkörében, repertoárjában, népzenéjük színpadra állításá­ban - Schütz-interpretációjukról inkább nem szólok. Diákokból tevődött össze az Uppsalai Kamarakórus, Robert Lunó vezetésével. Megérdemelték a második dí­jat, minden műfajban otthonosak, a legkülönfélébb „könnyűzenei” stílusokban is, mint az a díjkiosztást követő örömzenéléskor kiderült. A mieink mellett még két lett kórus kapott ugyancsak harmadik díjat, magasabb kvalifikálásuk sem lett volna érdemtelen. Jószívvel ajánlhatom a magyar kórusoknak, hogy vegyenek részt Hradec Krá­­lové kórusversenyén, amelyet minden évben május elején tartanak. Az utazás és részvétel költsége viszonylag alacsony, az elérhető siker rangja viszont egyáltalán nem az. Az idei verseny jóleső tanulsága az volt, hogy a kiemelkedő hang­képességek hiányát a hangképzés, a zenei kultúra, a jó műsor és az átélt előadás gyakran pótolhatja. Szesztay Zsolt 12 ZENESZÓ

Next