Magyar Muzsikaszó, 1932 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1932-09-01 / 1. szám
ww* Zene és valuta A legsúlyosabb gazdasági krízist éljük, egész Európában a legradikálisabb takarékossági alapra helyezkednek, mindenütt a behozatalt csökkentik, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem a hazai termékek hatályosabb védelmére támaszkodik és a belső szükséglet kielégítésére rendezkedik be, fürdőhelyek külföldiek által alig látogatottak, semmire sincs valuta, minden ország védi a pénzét. Nálunk is ez történik, nem tehetünk máskép, különben elveszünk. Minden téren látszik már a kényszerű védekezés hatása, csak még zenekaraink nem ismerték fel, kevés kivétellel, annak nemzetgazdasági fontosságát, hogy ne játszanak annyi külföldi zeneszámot, mint amennyit eddig műsorba vettek. A műsorokat ugyanis szerzőegyesületünk pontozza és a befutó jelentések alapján esztendőnként nagy járulékösszeget kénytelen kifizetni az idegen jogvédő egyesületeknek. Felkérjük tehát a hazai zenekarvezetőket, hogy ők is tartsák kötelességüknek legalább 80%-ban magyar műsort játszani, mert ezzel ők is hozzájárulnak ahoz a küzdelemhez, amely pengőnk védelmében folyik. Nem képzelhető, hogy közönségünk kifogást emelne a magyar zenekarok ezen célkitűzése ellen. Egyrészt, tekintettel az említett kényszerhelyzetre, másrészt azért sem, mert szerzőink ma már pótolni tudják a külföldi számokat, úgy invenció, mint hangszerelés tekintetében. Mert hiszen ez az utóbbi sokszor csak anyagiakon múlik. De ha többet játszák a zenekarok a magyar számokat, akkor több osztalék jut a magyar szerzőnek, aki többet is tud áldozni szerzeménye kiadására, mely esetben módja van gazdagabb hangszereléssel művét kinyomatni. Akkor, mikor külföldről egyre-másra utasítják ki a magyar művészeket, egy percnyi halogatásra sincs időnk! Zenekarvezetők! Hölgyek, urak! Magyar érdekről, közös ügyről van szó! Magyar számokat kérünk a műsorokba. Külföldiből legfeljebb csak a legjobbat. Marcali Frigyes: Bevezető Tudomány és Művészet, az a léleknek, ami a testnek az étel és ital, életszükséglete. De a tömegek lelki szükségletét tartozik kielégíteni, mert, ha erre nem képes, akkor nem egyéb, mint a kevesek luxusa és mint ilyen, termékenyítő talajától megfosztva, el kell sorvadnia. A „MAGYAR MUZSIKASZÓ” azzal a kitűzött szent céllal indul el útjára, hogy a tömegek lelki szükségletét szolgálja. Úgy az előfizetési árát, mint az egyes számok eladási árát, olyan hallatlanul olcsón szabtuk meg, hogy még a vékonypénzű muzsikusok részére is lehetővé váljék egy-egy szám megszerzése. A „MAGYAR MUZSIKASZÓ” a lélek kenyere akar lenni és a kenyér ára legyen olcsó. Ezt az elvet valósítjuk meg, mert lapunk tényleg, még külföldi viszonylatban is olcsónak mondható. . Joggal számítunk arra, hogy a „MAGYAR MUZSIKASZÓ” közönsége minket célunk elérésében — saját érdekét felismerve — támogatni fog. Ezen a helyen mondok köszönetet a főmunkatársak lelkes gárdájának. Szinte vezényszóra, spontán együttérzéssel és teljesen önzetlenül, siettek támogatásunkra. Ez a fényes névsor azt jelenti, hogy az olcsóság jegyében a Tudomány és Művészet hatalmas fegyvereivel vértezetten, lépünk sorompóba a magyar nemzeti kultúra mellett. A kitűnő munkatársaknak lesz kizárólag köszönhető, ha ügyünket győzelemre visszük. Boldogan és büszkén vállaltam lapunknál a főszerkesztői munkakört és lelkem legmélyéig átérzem azt, hogy milyen nagy tisztesség, ilyen körülmények között, ennyi kiváló ember akaratából, egy nemes célú ügynek zászlóvivőjeként szerepelni. Ez azt is jelenti, hogy az alapos tudás hiányát a lelkesedés akaraterejével kell majd gyakran pótolnom, de azt ígérhetem, hogy ez az akarat hiányozni nem fog. Meleg szívvel ajánlom lapunkat hazánk zenebarátainak gondos szeretetébe és Isten áldását kérem tiszta munkánkra. Budapest, 1982. július hava. NÁDOR JÓZSEF ' főszerkesztő. MAGYAR MUZSIKASZÓ Rövid hullámok Első számunkban hat teljes ének-zongora kottát közlünk. Szerzőinket a címlapon mutatjuk be képekben s azt hisszük írásban nem is igen kell már bemutatnunk. Erőss Béla sanzonjait, magyar dalait már régen országszerte ismerik. Legnagyobb sikerű szerzeményeiből csak néhányat ragadunk ki: „Asszony lesz a lányból”, „Vannak el nem csókolt csókok”, és „Én mindezen már túl vagyok”, c. dalokat. Ezek minden dicsérő szót feleslegessé tesznek. „Óh Asszonyom!” c. sanzonját örömmel adjuk. Gergelyffy Gábor: „Ne mondja senkinek” c. dalát adjuk, mely máris egyik legnépszerűbb dal, a rádió állandó műsorszáma. Gergelyffyvel, a fiatal szerzői gárda e tehetséges tagjával, gyakran találkozunk még a magyar dalirodalomban. Kárpát Zoltán dr. egészen eredetien megírt stílusos népies dala: „Kipányvázom kis lovamat a rétre”, bizonyára örömet szerez a magyar nóta barátainak, melyet Bittermann Béláné hamisítatlan zamatú versére írt. Dr. Kárpát nevét minden zenebarát már régen ismeri. Csak két régi dalát említjük meg: „Ezüsttükrös kávéházban...” „Te adtad nekem az első...”. Nádor Jóska: „Favilla, fakanál, fatányér” c. dala nem hiányozhat egyetlen kottagyűjteményből sem, miért is ezennel átnyújtjuk. Egyébként a dalt már bizonyára mindenki kívülről tudja. Nádor, aki lapunk főszerkesztői tisztét a legönzetlenebbül és a legnagyobb lelkesedéssel vállalta, sokoldalúságával hazánk egyik legnépszerűbb szerzője. Szöveget ír zenére, zenét szövegre, magának is, másoknak is. Több kötetre való verset írt. Helyszűke miatt csak néhány dalát említjük meg: ’’Szerelmes vagyok én szépasszony magába”, „A ti uccátokba’ fényesebb a csillag”, Selyemhajad én még sose simítgattam”, „Fekete éccnka borulj a világra” és „Imádom asszonyom” címűeket, melyeket néhányan „bizonyára” ismernek. S. G. Sally: „Jaj de ismerős maga nekem”, „Megy a juhász a szamáron Szegedre” c. ritmusos dalok invenciózus szerzője. Bizonyára örömet szerez a tánczene kedvelőinek, „Nincs cserepes tanyám” c. Ilniczky László ötletes szövegére írt slowfox dalával. Sally dalainak a pattogó ritmus és könnyű melódia ügyes párosítása biztosítanak népszerűséget. Vas Henrik,aki maga írja zenéire a szövegeket, szintén a táncdalok kedvelőinek óhajt örömet szerezni, a mikrofonból már ismert „A rádión egy andalító tangó szól"' c. érzelmes táncdalával. A „Fog maga még én utánam sírni”, „Maga a legszebb aszszony Pesten”, „Szerelmet vallók magának rádión”, „Úgy még sohasem volt” stb. dalok szerzője, fanatikus rajongója a muzsikának és a „Magyar Muzsikaszónak”. Jövő számunkban: Pápai Molnár Kálmán „Fehér álmok rabja voltam” c. hallgatója, — S. Schack Manka „Fenn a te világod” (Nádor Jóska verse) c. magyarnótája, — Murgács Kálmán „Demecseri kútágas” c. víg magyarnótája (Bagdy István verse), — Fonó-Deutsch „Innen egész Pekingig” c. rumbája, — Takáts- Hádinger „Magára emlékeztet minden” c. tangója és Eisemann Mihály foxtrottja teljes ének-zongora kottáit adjuk. A magyar rádió a sok jogos és jogtalan panasz ellenére is — megállapítjuk — helyzete magaslatán áll. A szerzők legutóbbi közgyűlésükön jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak úgy Szőts Ernőnek, Huszka Jenőnek, mint, a műsorösszeállító bizottságnak. Úgy látjuk, hogy a rádió vezetősége, dacára nehéz, kötött helyzetének, a minden oldalról jövő kívánságoknak igyekszik eleget tenni. Ha tovább megy a most már jól megválasztott úton, akkor úgy a hallgatóknak, mint az előadóknak és szerzőknek még sok öröme lesz e közérdekű, világviszonylatban, is magas nívón álló intézményünkből. A gramofongyárak magyar exponenseinek nehéz munkát ad a felvételre kerülő számok kiválasztása. Sok jóakarattal, de nem mindig szerencsés kézzel, válogatnak. Kérjük előfizetőinket,, írják meg, milyen kívánalmakat támasztanak a lemezeket illetően: 1. a műfajra, — 2. az előadó művészre, 3. a párosításra, — 4. az árra vonatkozólag. Kávéházaink, éttermeink és klubjaink zenekari műsorát lapunk nagy figyelemmel kíséri. Úgy ez intézmények, mint a zenekarok vezetőinek mindenkor szívesen állunk rendelkezésére. Amilyen szívesen támogatjuk erkölcsileg zenekarainkat, oyan szigorú kritika tárgyává tesszük esetleges helytelen működésüket és kérjük ehhez a nagyközönség támogatását. Sláger estéket ad rendszeresen a „Magyar Muzsikaszó” egyelőre a főváros néhány elsőrangú klubjában és kávéházában, a lapunkban közölt és közlésre kerülő dalok és szerzőik bemutatása céljából. Az estéken a lap házi előadóin kívül a legnépszerűbb vendégművészek lépnek fel és egyes szerzők személyesen is szerepelnek. Meghívásokat, úgy a fővárosba, mint vidékre elfogadunk. Feltételek kiadóhivatalunkban megtudhatók. (Véhá.) Grünstein Miklós úri szabó V., Bálvány ucca 6. I. em. értesíti tisztelt vevőit, hogy férfi ruha szalonját IV., Sütő»u. 2 sz. alól fenti címre helyezte át. A »Magyar Muzsikásra« elvielölnek 100 ig engedmény. Gépondolálás % 8 pengőért — Kis és nagy hullám teljes felelőséggel . Elrontott hajfüstómtő 3 pengőért rendbehoz. GRÖSZ fodrász Budapest, Károly király-út 1 szám.