Magyar Zenészek Lapja, 1911 (8. évfolyam, 1-21. szám)

1911-01-01 / 1. szám

2 Vil­. évfolyam. MAGYAR ZENÉSZEK LAPJA dését azonnal beszüntette. Efölötti haragjában Janovics igazgató úr akként állott boszút, hogy az illető két zenészt elbocsátotta a zenekarból azzal az indoko­lással, hogy az igazgatóság érdekei ellen cselekedtek. A két zenész részére szövetségünk polgári per útján fog elégtételt keresni a jogtalan elbocsátás miatt, azonkívül, mert Janovics igazgató úr a betiltás daczára is kierőszakolni igyekszik a katonazenét,­­ nekünk tagjaink érdekében kötelességünk ezt a törekvést meg­hiúsítani. E czélból beadványt intéztünk Kolozsvár város tanácsához, a honvédelmi és közoktatásügyi minisz­tériumokhoz, amelyben az esetet az igazsághoz híven ismertetve, tagjaink jogos érdekeinek megvédését kértük. — Kolozsvár város tanácsához intézett beadványunk így szól: Tekintetes Tanács ! A kolozsvári országos „Nemzeti Színház“ igazgatója Janovics Jenő dr. arra való tekintettel, hogy állandó színháza a látogató közönség befogadására nem elegendő, az úgynevezett nyári színházban is egész éven át előadásokat kíván tartani és míg állandó színházában polgári zenekar működik, a nyári színkör részére katonazenekar engedélyezését kérte. Az enge­délyezett honvédzenekar működését a nyári színházban meg is kezdette és az igazgató terve az volt, hogy az operett előadá­soknál úgy az állandó, mint a nyári színházban a polgári zene­kart, más daraboknál pedig mindkét színházban a katonai zene­kart fogja működtetni. Megjegyezzük, hogy a 30 tagú katonai zenekart az igazgató előadásonként 30 korona fizetés mellett kötötte le, egy ugyanilyen nagyságú polgári zenekar napi fize­tése pedig legkevesebb 120 koronát tesz ki. Ezt a körülményt figyelembe véve világos volt előttünk, de világos minden tisztán látó ember előtt is, hogy az igazgatóság a katonai zenekarnak kisegítőképen való alkalmazásával azt akarta elérni, hogy a katonazenekart a színházba bevezetve, annak működését idővel állandósítsa és a sokkal drágább p­olgári zenekart nagyobb üzleti nyereség elérhetése végett mindkét színházból kiszorítsa. Minthogy a katonai zenekar színházi működésének enge­délyezése Kolozsvárott szabályellenes volt, mert katonai zenekar csak ott engedélyezhető, a­hol polgári zenekar nem szervezhető és mert Kolozsvárott, a­mely zeneileg fejlett város, van annyi polgári zenész, a­kikből a kisegítő zenekar összeállítható, de ha ott az nem is volna lehetséges, mi az igazgatóság részére a polgári zenekart szervezni tudjuk, — kérvényt adtunk be a ko­lozsvári honvédkerületi parancsnoksághoz,­­ kérve a katonai zenekar szabályellenes működésének betiltását. Kérvényünket felkérésünk folytán két kolozsvári színházi zenész — szövet­ségünk tagjai — nyújtották át a kerületi parancsnok úrnak és annak következtében a kerületi parancsnokság a zenekar szabályellenes működését be is tiltotta. Janovics Jenő dr. igazgató úr a betiltás fölötti haragjában a kérvényt megbízásunkból átnyújtó két zenekari tagot, — a­kik színházában már 10 év óta kifogástalanul működnek, — elbo­csátotta és kijelentette, hogy mindennek daczára meg fogja mutatni, hogy színházaiban csak azért is katonai zenekar fog működni. Az ügy ezen állásában fordulunk mint a hivatásos ma­gyar zenészek összességének képviselői a tekintetes Tanácshoz és kérjük tagjaink, a magyar színházi zenészek, az adófizető magyar állampolgárok érdekének, a katonai zenekarok üzleti versenyével szemben való hathatós megvédését, azzal az igaz­ságtalan és veszedelmes versenynyel szemben, a­melyet egy kapzsi és lelkiismeretlen színigazgató a saját anyagi érdeké­ben, de a hazai zene- és színművészet világos kárára és a magyar zenészek sérelmére ki akar használni. Kolozsvár nem az a város, a­melynek­ műpártoló közön­sége egy színháznak morális alapokon való fenntartását lehetővé ne tenné. Hiszen az igazgató azért kíván két színházban ját­szatni, mert újonnan épült nagy színháza a közönség befogadá­sára már nem elegendő, é­s ha a kisebb vidéki igazgatók el tudják a polgári zenekarok rájuk nézve terhesebb költségeit viselni, akkor Janovics Jenő dr. fedezet hiányáról nem panasz­kodhat. De ettől­­eltekintve, a kolozsvári „Nemzeti Színház“ évi 40000 kor. államsegélyt kap azért, hogy a hazafias, nemzeti kultúrát országunk második fővárosában ápolja és fejleszsze. Hogy a katonaság menetelőképességének fokozására hivatott katonazenekar művészi szempontból nem megfelelő, — az köz­tudomású, — hogy a hazafias, nemzeti irányú darabok szinre­­hozatalának a katonazenekar állandó akadályát képezi és hogy in unserem Aufträge zwei dortige Musiker eingereicüt; das Militärkommando, da die vorschriftswiedrige Bewil­ligung der Militärkapelle klar war, hat das Wirken derselben sofort eingestellt. Entzürnt darüber, hat der Herr Direktor die beiden Musiker sofort entlassen, mit jener Motivierung, dass die Betreffenden gegen die Interessen der Direktion gehandelt hätten. Für die zwei Musiker werden wir auf gerichtlichen Wege Genugthuung verschaffen, ausserdem, weil der Herr Direktor alle Mittel in Bewegung setzt um die Militärmusik auszumitteln, müssen wir im Interesse unserer Mitglieder dahin wirken, dass seine Bestre­bungen vereitelt würden. — Zu diesem Zwecke haben wir an den Magistrat der Stadt Kolozsvár, ferner an das Honvédminiszterium und an das Kulturministerium Eingaben gerichtet in welchen wir um Schutz der Inte­ressen der Civilmusiker nachgesucht haben. — Die Ein­gabe an den Magistrat lautet folgend. Löblicher Magistrat! Der Direktor des Kolozsvarer Nationaltheaters, Herr Dr- Janovics Jenő hat jene Absicht, auch in dem sogenannten „Sommertheater“ durch das ganze Jahr Vorstellungen abzuhalten, nachdem das ständige Theater für das Publikum nicht genügend gross ist. Im ständigen Theater wirkt seit Jahren ein Civil­­orchester, für das Sommertheater engagierte der Direktor eine Militärkapelle. — Die Militärkapelle hat das Wirken thatsächlich begonnen und der Herr Direktor hat es so eingetheilt, dass bei Operettvorstellungen so im ständigen, wie im Sommertheater das Civilorchester spielte, während die Zwischenmusik in beiden Theatern die Militärkapelle versah FEs sei bemerkt, das die 30 Mann starke Militärkapelle täglich 30 Kronen kostet, während oin gleich grosses Civilorchester täglich mindestens 1'20 Kronen kosten würde. Wenn wir diesen Umstand berücksichtigen, so ist es klar vor jedem Denkenden, dass das Ziel des Direktors ist nichts anderes, als die Militärkapelle in die Theaters einzu­schmuggeln, dann später das theuere Civilorchester gänzlich zu verdrängen. Da die Bewilligung der Militärmusik vorschriftswiedrig war, — weil das Mitwirken einer Militärkapelle in Theatern ist nur dort gestattet, wo keine Civilkapelle engagiert werden kann, wovon in Kolozsvár, welche eine — musikalisch sehr gebildete — Stadt ist, wo eine Civilkapelle leicht zu haben ist und auch wir sind in der Lage dorthin ein komplettes Orchester zu engagieren, — wir haben an das Honved-Distrikt Kommando in Kolozsvár ein Gesuch gerichtet, in welchem wir um das Einstellen des vorschriftswiedrigen Wirkens nachgesucht haben. — Das Gesuch haben in unserem Aufträge zwei dortige Theater­musiker, Mitglieder unseres Verbandes, dem Herren Distrikt- Kommandanten übergeben und zufolge dessen wurde das Mit­wirken der Militärmusik sofort eingestellt. — Dadurch wurde der Herr Direktor so erbost, dass er die beiden Musiker, welcher über zehn Jahren im Theater anstandslos wirkten, sofort entliess und jene Äusserung machte, dass er trotzdem zeigen wird, dass im Theater die Militärmusik spielen wird. Nach solchen Ereignissen wenden wir nus — als Vertreter der Gesammtheit der ungarischen Berufsmusiker — an den löb­lichen Magistrat und wir bitten um das Schützen der Interessen der ungarischen Theatermusiker, der steuerzahlenden Staats­bürger gegen die Konkurrenz der Militärmusik gegen jene ungerechte und gefährliche Konkurrenz, welche ein habgieriger und gewissenloser TE-aterdirektor in eigenem Interesse, aber zum ewidenten Nachthelie der Interessen der patriotischen Schauspiel- und Tonkunst und der ungarischen Berufsmusiker ausniitzen will. Kolozsvár ist keine solche Stadt, wo die Existenz eines auf ethischer Basis geführten Theaters gefährdet würde. Der Direktor will doch eben darum in zwei Theatern spielen, weil das Publikum in dem grossen, — vor einigen Jahren gebau­ten, ständigen Theater kein Platz mehr hat. Wenn die kleineren Provinzdirektionen die Kosten eines Civilorchesters leisten können, dann kann sich der Herr Dr. Janovics über Mangel an Deckung nicht beklagen. Das Nationaltheater in Kolozsvár wird jährlich mit 40000 Kronen subventioniert, dafür, dass die Direktion in der zweiten Haupstadt des Landes die patriotische, nationale Kultur pflege und verbreite. Es ist aber allgemein bekannt, dass die Militärkapellen künstlerischen Forderungen nicht entsprechen können; die in der letzteren Zeit öfters vor­gefallenen Thatsachen beweisen ferner, dass in solchen Thea-

Next