Szórakoztató Zenészek, 1972 (1. szám)
1972 / 1. szám
SLÁGER ÉS SLÁGERLISTA A slágerlista meghatározása és összeállítása a vendéglátóiparban dolgozók részére elég nehéz és körülményes. A dolgok természeténél fogva ez más, mint amit a különböző folyóiratok és szaklapok közölnek. Miután a vendéglátóiparban kifejezett beat együttesek nincsenek, ez a lista nem is lehet érvényes sem a vendéglátóipari zenészek, sem közönségünk részére. Mivel a közönség nagy része nem a teenager korosztályból kerül ki, ízlése nem egyezik a teenagerek által összeállított slágerlistákkal. A zenészek oldaláról nézve pedig közismert, hogy a listavezető számok kottái nemigen jutnak el idáig (külföldi és magyar számok esetében egyaránt). Sokszor az is útjában áll egy-egy szám megtanulásának — ha a kotta rendelkezésre is áll —, hogy a kérdéses szám másképp hangzik a felvételen az előadó együttesek hangszer-összeállítása miatt: kórus szól a lemezen, a ritmust nem lehet visszaadni, s nem utolsósorban a felvételek elektronikai és hangzásbeli trükkjeit a vendéglátóiparban még utánozni sem lehet. Így hiába sláger egy szám, a mi körülményeink között nem lehet visszaadni. Példának a múlt év legnagyobb slágerét, a „Song of Joy”-t említem. De nemcsak a külföldi számokkal van probléma, néha magyar slágereket sem tudunk kellő időben megszerezni. A Magyar Rádióban sok olyan szám hangzik el, amelyet nem adnak ki, rádiófelvétel. A közönségnek tetszik, kéri tőlünk is, de mi nem tudjuk beszerezni. Hiába szerepel a „slágerlistán”, mi nem tudjuk játszani. Előfordul viszont az is, hogy egyszercsak megjelenik valahonnan egy szám, mindenki kéri, de senki nem tudja honnan jött, ki írta, a rádiónak sincs meg. Ilyen a „Homokóra” c. sláger. Hogy miből lesz sláger, s mikorra válik az „vendéglátóipari slágerré”, nyitott kérdés. Volt már példa arra, hogy félredobott számból egy év múlva lett számtalanszor kért siker. („My Fair Lady” számai) Ami viszont Magyarországon népszerű, még nem biztos, hogy külföldön is az, és fordítva („Mendocina”). Mit hallgatnak szívesen egy elsőosztályú hotel bárjában, mit kérnek egy eldugott eszpresszóban, mit egy kisváros éttermében, mást és mást. Még a táncdalfesztiválon elhangzott dalok is különböző időpontban válnak népszerűvé. Van, amelyik azonnal berobban, van olyan is, amelyik csak félév múlva vagy még később. Az a szám, amelyik hirtelen kirobbanó siker, hamar le is jár („Je t’aime”). Amelyik viszont lassan emelkedik fel, az rendszerint tovább tartja magát. A vendéglátóipari üzletekben most kezdődik pl. a „Kapitány” c. magyar szám divatja, a fesztivál után több hónapra, s az ugyanabban az időben megjelent „Fák, virágok, fény” című már nem olyan „menő”, mint hónapokkal ezelőtt. Az említett okok nehezítik, hogy megbízható slágerlistát próbáljunk összeállítani, amelyre támaszkodni is lehet. Évek óta több összeállítás jut el hozzánk rendszeresen, külföldi és magyar számok egyaránt. Az adatok és tapasztalatok alapján állítottuk össze az alábbi listát: HAZAI SLÁGERLISTA: Rég volt, szép volt, Valahol egy lány, Elvonult a vihar, Ha volna szíved, Sziklaöklű Joe, Ne sírj, Tudod-e te kislány. HAZAI SZÁMOK VENDÉGLÁTÓ SLÁGERLISTÁJA: Ne sírj, Homokóra, Kapitány, Kell, hogy várj, Fák, virágok, fény, Becsaptál, János bácsi pipája. KÜLFÖLDI SLÁGERLISTA: I’d like to teach the world to sing (Szeretném megtanítani a világot énekelni), Soley, soley, Mother of mine (Anyám), Softly shispering, I love you (Halkan suttogón, szeretlek), Gipsies, Tramps and Thives (Cigányok, csavargók, tolvajok), Mammy blue (Szomorú anya), Co-co. KÜLFÖLDI DALOK VENDÉGLÁTÓI SIKERLISTÁJA: Mammy blue, Co-co, Love story (Szerelmi történet), Chirpy, chirpy, cheep, Venus, Vándorcigány, Távollét. P. S. STAN KENTON ÉS ZEnEKARA BUDAPESTEN Kimagasló zenei élményben volt részünk január 26-án az Erkel Színházban, ahol Stan Kenton és zenekara bemutatta új műsorát. A zenekar vezetőjének nevét sok zenekedvelő ismeri, hiszen a modern zenének a dzseszszel való ötvözete, az ún. „progressive jazz”, méltán szerzett alkotójának világhírnevet. Ennek ellenére Kenton úttörő jellegű kompozícióit és hangszereléseit az elmúlt évek folyamán a közönség részvétlensége kísérte, mert akkordtechnikája és zenei effektusai meghaladták a laikus felfogóképességét. Ez a körülmény éles ellentétben állt a zeneértő hallgatóságnak és a dzsesszmuzsikusoknak Stan Kenton iránti tiszteletével és szakmai elismerésével. A két éve alakult, fiatalokból álló új bigband programja a nagyközönség igényeit is figyelembe veszi, természetesen a zenei igényesség csökkentése nélkül. A zenekar műsora az új célkitűzés szellemében igen széles skálájú dallamvilágot fogott át; a progresszív kompozíciókon kívül swinget, afro-cubai zenét, spanyol dallamokat, musical slágert, népdalt és koncertművet is hallottunk. Számunkra az a meglepő, hogy a teljesen eltérő jellegű dallamalapanyagból Kenton tehetsége és a rendkívüli képességű zenekar egységes hangvételű modern kompozíciós dzsesszt teremtett. A zenekar összeállítása (5 trombita, 5 trombone, 5 szaxofon, zongora, bőgő, jazz-dob és latin-dob) híven tükrözte Kenton ízlésvilágát, a bonyolult akkordépítkezést és a változatos ritmusvilágot. A zenekar kiegyenlítettsége és dinamizmusa szinte fantasztikus, a fúvósok fúvósbiztonsága szinte hihetetlen. Érdekes színfoltot jelentett a szaxofonok fuvolajátéka, a tuba alkalmazása és a két dobos káprázatos összjátéka. A szólisták improvizációi mentesek voltak a hatásvadászó zenei artistamutatványoktól, ehelyett egységesen modern zenei ízlésről tanúskodtak. A tapasztalt siker remélem, hozzájárul annak a nálunk divatos tévhiedelemnek a lerombolásához, mely szerint a zenei igényesség és a közönségsiker egymással ellentétes fogalmak. S. T. A táncdalénekesek előadóművészet-óráján mindig nagy a látogatottság, de január 21- én a szokottnál is többen foglaltak helyet a teremben. A fokozott érdeklődés oka, hogy hallgatóink kívánságára a stúdió életében először olyan találkozót rendeztünk, mint a televízióban nagy népszerűségnek örvendő FÓRUM. Itt az OSZK, a szakszervezet és a stúdió vezetői adtak választ a hallgatók kérdéseire. A beérkezett írásos kérdések s a még várható szóbeliek késztették a vezetést arra, hogy a műfaj jellegéből következően igen sokrétű válaszadásra készüljön fel, ezért az egyes szakterületek legjobb ismerőit, ügyintéző munkatársait állítsa a kérdezők rendelkezésére. Így a megbeszélésen OSZK-fórum a stúdióban jelen volt az igazgató és helyettese, a tánczenei csoport képviselője, a Budapesti Szórakoztatózenészek szb-titkára, a stúdió vezetősége és a tanszak tanárai. A feltett kérdések azt mutatták, hogy hallgatóink komolyan veszik tanulásukat, munkájukat, jövőjüket és olyan problémákra vártak és kaptak választ, amely személyi problémán túl általában vitatott a stúdióban. A vitát Dancsó István igazgató vezette és módot adott arra, hogy a kérdéseket az arra legilletékesebbek válaszolják meg. Előfordult az is, hogy a válasz után újabb kiegészítő kérdés született, míg minden tisztázódott. Ennek tudható be, hogy a kétórás vita végén a kérdezők és kérdezettek egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy ez a kezdeményezés elérte célját, érdemes folytatni, kiterjesztve a többi tanszakokra is. Harmat László Megérdemelt pihenés A szombathelyi zenészek bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták régi zenésztársukat, Csejtei Ernő „A” kategóriás bőgősüket, aki munkásságával mindenkor jó példát mutatott a megye zenészeinek. A zenetanulást mindig komolyan vette. Fiatal korában Marchak Félix tanár foglalkozik vele. De tovább tanul akkor is, amikor a szombathelyi Uránia mozi bőgőse lesz. Különösen a kottaismeret teljes elsajátítását, a lapról játszást fejlesztette. Innen került népi zenekarhoz Keszthelyre, Kaposvárra, majd Budapestre Sárdi Elemér zenekarába, aztán Hévíz, Nagykanizsa és Pécs volt munkahelye. 1930-ban tagja lett az Operaház zenekarának, de 1949- től újra a Vas megyei vendéglátóiparban dolgozik. Huszonkét évig ugyanabban a zenekarban. Hosszú és jó pihenést kívánunk neki. Bódi Károly Zenekarvezetői poszton Lapunk előző számában három népizenekar-vezető nyilatkozott a zenekarvezetők kötelességéről. A jogokat egyáltalán nem vagy alig érintették. De milyen jogai is lehetnek egy zenekarvezetőnek? Blum József zongorista, zenekarvezető, erről a következőket mondja. — Bár írásos meghatározást, jogi formulát még nem láttam erről az igen fontos funkcióról, a gyakorlatban azonban él, s talán nem mindig helyesen. Sokszor a jog és kötelesség egybe is olvad. Megpróbálom külön választani. 1. A zenekarvezető joga az együttes munkája, a kollektíva érdekében a fegyelmet bontóval szemben határozott fellépést tanúsítani, végső esetben javaslatot tenni a kiléptetésére. 2. Joga van a zenekar érdekében az üzletvezetőnél, s ha szükséges a vállalatvezetésnél eljárni (pl. öltöző, hangszerek védelme, egészségvédelem, szabadság, szabad nap). 3. Joga van kifogást emelni a technikai berendezések állapota, a szabálytalan túlóra és egyéb visszásságok észlelése alapján. 4. Feladata ellátása alapján joga van a zenekarvezetői díj felvételére. Általában a népizenekaroknál nincs probléma a zenekarvezetői funkció létrehozásánál, ha vitatható is, hogy arra minden esetben a prímás a legmegfelelőbb-e, a tánczenénél a kis létszám sokszor szinte illuzórikussá teszi a zenekarvezetői posztot (duó, trió). Ha figyelembe vesszük, hogy szólni kell a szakszervezeti bizalmi tennivalóiról is a zenekaron belül, vagy a zenekari tagok között, akkor a feladatok egy része máris megoszlik, illetőleg a jogok gyakorlása is szűkül. Az az érzésem, hogy a két személy harmonikus együttműködése a meghatározott feladatok ellátása során megkönnyíti törekvéseink valóraváltását. De elengedhetetlennek tartom a zenekarvezetők jogainak és kötelességeinek az OSZK által megfogalmazott és ismertetett formájának érvényesítését. T. L. Hangszerkiállítás Megnéztük a TRIÁL Hangszerkereskedelmi Vállalat hangszer- és -tartozék kiállítását. A mai divatnak megfelelően összeállított bemutatón nagy választékát találtuk a gitároknak, dobfelszereléseknek és elektromos orgonáknak. Több különféle típusú Matador és Weltmeister gyártmányú orgona volt látható. Két japán Yamaha gyártmányú orgona is bemutatásra került. A kiállító vállalat nyilatkozata szerint egész évben folyamatos lesz az ellátás. Az erősítők és tartozékok terén szemmel láthatóan áldatlan a helyzet. Csak keletnémet Regent erősítő három típusa, és egy fajta Tesla erősítő került kiállításra. Ezek mindegyike többéves típus. Modern, tranzisztoros erősítőt nem láttunk, bár már magyar gyár is forgalomba hozott modern erősítőt. Mikrofon pedig egyáltalán nem szerepelt a kiállított hangszerek között. Vonós és rézfúvós hangszerek egészítik ki a hasznos bemutatót. Tartozékaik bemutatása — különösen a húrok területén — jó ellátást ígért. Egészében jó benyomást tett a kiállítás. Sikerét bizonyítja, hogy a Triál állandósítani kívánja a hangszerbemutatót és a zenészek tájékoztatását. —1—1 Már a nyárra gondolunk A Veszprém megyei Vendéglátó Vállalat új igazgatója, Vászolyi Árpád sokirányú tevékenysége mellett különös gonddal foglalkozik a vállalat zenés üzemegységeiben folyó zenei munkával, a zenekarokkal. A törődés annál indokoltabb, mivel nemcsak egyszerűen a megye zenei ellátásáról, hanem a Balaton idényjellegű, de jelentőségében igen fontos tennivalók megtételéről van szó. Éppen ezért a vállalat zenei előadója, az szb képviselője és a kirendeltség együtt járja az üzleteket, ellenőrzi és figyeli a zenekarok munkáját, műsorpolitikáját. A helyszínen meg is beszélik a javítani valókat a színvonal emelése érdekében. Az a tapasztalat, hogy ez az érdeklődés felpezsdítette zenészeinket és mindenki bizonyítani igyekszik. A törődés immár törekvést szült, ami versenyforma nélküli versengést eredményezett máris és valamennyi zenészünk közös győzelmének gyümölcsét, a pihenő, szórakozó vendégek élvezik majd. Sz. L. A Nemzetközi Nőnap alkalmából köszöntjük a szórakoztatózenei területen és a vendéglátóiparban dolgozó nőket! SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZEK