Szórakoztató Zenészek, 1972 (1. szám)

1972 / 1. szám

SLÁGER ÉS SLÁGERLISTA A slágerlista meghatározása és összeállítása a vendéglátó­­iparban dolgozók részére elég nehéz és körülményes. A dolgok természeténél fogva ez más, mint amit a különböző folyóiratok és szaklapok közölnek. Miután a vendéglátóiparban kifejezett beat együttesek nincsenek, ez a lista nem is lehet érvényes sem a vendéglátóipari zenészek, sem közönségünk részére. Mivel a közönség nagy része nem a teenager korosztályból kerül ki, íz­lése nem egyezik a teenagerek által összeállított slágerlistákkal. A zenészek oldaláról nézve pedig közismert, hogy a listavezető számok kottái nemigen jutnak el idáig (külföldi és magyar szá­mok esetében egyaránt). Sokszor az is útjában áll egy-egy szám megtanulásának — ha a kotta rendelkezésre is áll —, hogy a kérdéses szám másképp hangzik a felvételen az előadó együt­tesek hangszer-összeállítása miatt: kórus szól a lemezen, a rit­must nem lehet visszaadni, s nem utolsósorban a felvételek elektronikai és hangzásbeli trükkjeit a vendéglátóiparban még utánozni sem lehet. Így hiába sláger egy szám, a mi körülmé­nyeink között nem lehet visszaadni. Példának a múlt év legna­gyobb slágerét, a „Song of Joy”-t említem. De nemcsak a külföldi számokkal van probléma, néha ma­gyar slágereket sem tudunk kellő időben megszerezni. A Ma­gyar Rádióban sok olyan szám hangzik el, amelyet nem adnak ki, rádiófelvétel. A közönségnek tetszik, kéri tőlünk is, de mi nem tudjuk beszerezni. Hiába szerepel a „slágerlistán”, mi nem tudjuk játszani. Előfordul viszont az is, hogy egyszercsak megjelenik vala­honnan egy szám, mindenki kéri, de senki nem tudja honnan jött, ki írta, a rádiónak sinc­s meg. Ilyen a „Homokóra” c. slá­ger. Hogy miből lesz sláger, s mikorra válik az „vendéglátóipari slágerré”, nyitott kérdés. Volt már példa arra, hogy félredobott számból egy év múlva lett számtalanszor kért siker. („My Fair Lady” számai) Ami viszont Magyarországon népszerű, még nem biztos, hogy külföldön is az, és fordítva („Mendocina”). Mit hallgatnak szívesen egy elsőosztályú hotel bárjában, mit kérnek egy eldugott eszpresszóban, mit egy kisváros éttermé­ben, mást és mást. Még a táncdalfesztiválon elhangzott dalok is különböző időpontban válnak népszerűvé. Van, amelyik azon­nal berobban, van olyan is, amelyik csak félév múlva vagy még később. Az a szám, amelyik hirtelen kirobbanó siker, hamar le is jár („Je t’aime”). Amelyik viszont lassan emelkedik fel, az rendszerint tovább tartja magát. A vendéglátóipari üzletekben most kezdődik pl. a „Kapitány” c. magyar szám divatja, a fesz­tivál után több hónapra, s az ugyanabban az időben megjelent „Fák, virágok, fény” című már nem olyan „menő”, mint hóna­pokkal ezelőtt. Az említett okok nehezítik, hogy megbízható slágerlistát próbáljunk összeállítani, amelyre támaszkodni is lehet. Évek óta több összeállítás jut el hozzánk rendszeresen, külföldi és magyar számok egyaránt. Az adatok és tapasztalatok alapján ál­lítottuk össze az alábbi listát: HAZAI SLÁGERLISTA: Rég volt, szép volt, Valahol egy lány, Elvonult a vihar, Ha volna szíved, Sziklaöklű Joe, Ne sírj, Tudod-e te kislány. HAZAI SZÁMOK VENDÉGLÁTÓ SLÁGERLISTÁJA: Ne sírj, Homokóra, Kapitány, Kell, hogy várj, Fák, virágok, fény, Becsaptál, János bácsi pipája. KÜLFÖLDI SLÁGERLISTA: I’d like to teach the world to sing (Szeretném megtanítani a világot énekelni), Soley, soley, Mother of mine (Anyám), Softly shispering, I love you (Halkan suttogón, szeretlek), Gipsies, Tramps and Thives (Cigányok, csa­vargók, tolvajok), Mammy blue (Szomorú anya), Co-co. KÜLFÖLDI DALOK VENDÉGLÁTÓI SIKERLISTÁJA: Mammy blue, Co-co, Love story (Szerelmi történet), Chirpy, chirpy, cheep, Venus, Vándorcigány, Távollét. P. S. STAN KENTON ÉS ZEnEKARA BUDAPESTEN Kimagasló zenei élményben volt részünk ja­nuár 26-án az Erkel Színházban, ahol Stan Kenton és zenekara bemutatta új műsorát. A zenekar vezetőjének nevét sok zeneked­velő ismeri, hiszen a modern zenének a dzsesz­­szel való ötvözete, az ún. „progressive jazz”, méltán szerzett alkotójának világhírnevet. En­nek ellenére Kenton úttörő jellegű kompozí­cióit és hangszereléseit az elmúlt évek folya­mán a közönség részvétlensége kísérte, mert akkordtechnikája és zenei effektusai megha­ladták a laikus felfogóképességét. Ez a körül­mény éles ellentétben állt a zeneértő hallgató­ságnak és a dzsesszmuzsikusoknak Stan Kenton iránti tiszteletével és szakmai elisme­résével. A két éve alakult, fiatalokból álló új big­­band programja a nagyközönség igényeit is fi­gyelembe veszi, természetesen a zenei igé­nyesség csökkentése nélkül. A zenekar mű­sora az új célkitűzés szellemében igen széles skálájú dallamvilágot fogott át; a progresszív kompozíciókon kívül swinget, afro-cubai ze­nét, spanyol dallamokat, musical slágert, nép­dalt és koncertművet is hallottunk. Számunk­ra az a meglepő, hogy a teljesen eltérő jellegű dallamalapanyagból Kenton tehetsége és a rendkívüli képességű zenekar egységes hang­vételű modern kompozíciós dzsesszt teremtett. A zenekar összeállítása (5 trombita, 5 trom­bone, 5 szaxofon, zongora, bőgő, jazz-dob és latin-dob) híven tükrözte Kenton ízlésvilágát, a bonyolult akkordépítkezést és a változatos ritmusvilágot. A zenekar kiegyenlítettsége és dinamizmusa szinte fantasztikus, a fúvósok fúvósbiztonsága szinte hihetetlen. Érdekes színfoltot jelentett a szaxofonok fuvolajátéka, a tuba alkalmazása és a két dobos káprázatos összjátéka. A szólisták improvizációi mente­sek voltak a hatásvadászó zenei artistamutat­ványoktól, ehelyett egységesen modern zenei ízlésről tanúskodtak. A tapasztalt siker remélem, hozzájárul an­nak a nálunk divatos tévhiedelemnek a lerom­bolásához, mely szerint a zenei igényesség és a közönségsiker egymással ellentétes fogal­mak. S. T. A táncdalénekesek előadó­művészet-óráján mindig nagy a látogatottság, de január 21- én a szokottnál is többen fog­laltak helyet a teremben. A fokozott érdeklődés oka, hogy hallgatóink kívánságára a stú­dió életében először olyan ta­lálkozót rendeztünk, mint a televízióban nagy népszerű­ségnek örvendő FÓRUM. Itt az OSZK, a szakszerve­zet és a stúdió vezetői adtak választ a hallgatók kérdései­re. A beérkezett írásos kérdé­sek s a még várható szóbeliek késztették a vezetést arra, hogy a műfaj jellegéből kö­vetkezően igen sokrétű válasz­adásra készüljön fel, ezért az egyes szakterületek legjobb ismerőit, ügyintéző munkatár­sait állítsa a kérdezők rendel­kezésére. Így a megbeszélésen OSZK-fórum a stúdióban jelen volt az igazgató és he­lyettese, a tánczenei csoport képviselője, a Budapesti Szó­rakoztatózenészek szb-titká­­ra, a stúdió vezetősége és a tanszak tanárai. A feltett kérdések azt mu­tatták, hogy hallgatóink ko­molyan veszik tanulásukat, munkájukat, jövőjüket és olyan problémákra vártak és kaptak választ, amely szemé­lyi problémán túl általában vi­tatott a stúdióban. A vitát Dancsó István igaz­gató vezette és módot adott arra, hogy a kérdéseket az ar­ra legilletékesebbek válaszol­ják meg. Előfordult az is, hogy a válasz után újabb ki­egészítő kérdés született, míg minden tisztázódott. Ennek tudható be, hogy a kétórás vita végén a kérdezők és kérdezettek egyöntetűen azon a véleményen voltak, hogy ez a kezdeményezés el­érte célját, érdemes folytatni, kiterjesztve a többi tansza­kokra is. Harmat László Megérdemelt pihenés A szombathelyi zenészek bensőséges ünnepség kereté­ben búcsúztatták régi zenész­társukat, Csejtei Ernő „A” kategóriás bőgősüket, aki munkásságával mindenkor jó példát mutatott a megye ze­nészeinek. A zenetanulást mindig ko­molyan vette. Fiatal korában Marchak Félix tanár foglal­kozik vele. De tovább tanul akkor is, amikor a szombat­­helyi Uránia mozi bőgőse lesz. Különösen a kottaisme­ret teljes elsajátítását, a lap­ról játszást fejlesztette. Innen került népi zenekarhoz Keszt­helyre, Kaposvárra, majd Bu­dapestre Sárdi Elemér zene­karába, aztán Hévíz, Nagy­kanizsa és Pécs volt munka­helye. 1930-ban tagja lett az Ope­raház zenekarának, de 1949- től újra a Vas megyei ven­déglátóiparban dolgozik. Hu­szonkét évig ugyanabban a zenekarban. Hosszú és jó pihenést kívá­nunk neki. Bódi Károly Zenekarvezetői poszton Lapunk előző számában há­rom népizenekar-vezető nyi­latkozott a zenekarvezetők kötelességéről. A jogokat egy­általán nem vagy alig érintet­ték. De milyen jogai is lehetnek egy zenekarvezetőnek? Blum József zongorista, ze­nekarvezető, erről a követke­zőket mondja. — Bár írásos meghatározást, jogi formulát még nem láttam erről az igen fontos funkció­ról, a gyakorlatban azonban él, s talán nem mindig helye­sen. Sokszor a jog és köteles­ség egybe is olvad. Megpróbá­lom külön választani. 1. A zenekarvezető joga az együttes munkája, a kollektí­va érdekében a fegyelmet bontóval szemben határozott fellépést tanúsítani, végső esetben javaslatot tenni a ki­léptetésére. 2. Joga van a zenekar érde­kében az üzletvezetőnél, s ha szükséges a vállalatvezetésnél eljárni (pl. öltöző, hangszerek védelme, egészségvédelem, szabadság, szabad nap). 3. Joga van kifogást emelni a technikai berendezések ál­lapota, a szabálytalan túlóra és egyéb visszásságok észlelé­se alapján. 4. Feladata ellátása alapján joga van a zenekarvezetői díj felvételére. Általában a népizenekarok­nál nincs probléma a zenekar­­vezetői funkció létrehozásánál, ha vitatható is, hogy arra minden esetben a prímás a legmegfelelőbb-e, a tánczené­nél a kis létszám sokszor szin­te illuzórikussá teszi a zene­karvezetői posztot (duó, trió). Ha figyelembe vesszük, hogy szólni kell a szakszervezeti bi­zalmi tennivalóiról is a zene­karon belül, vagy a zenekari tagok között, akkor a felada­tok egy része máris megosz­lik, illetőleg a jogok gyakor­lása is szűkül. Az az érzésem, hogy a két személy harmoni­kus együttműködése a megha­tározott feladatok ellátása so­rán megkönnyíti törekvéseink valóraváltását. De elengedhe­tetlennek tartom a zenekar­­vezetők jogainak és kötelessé­geinek az OSZK által megfo­galmazott és ismertetett for­májának érvényesítését. T. L. Hangszerkiállítás Megnéztük a TRIÁL Hang­szerkereskedelmi Vállalat hangszer- és -tartozék kiállí­tását. A mai divatnak megfele­lően összeállított bemutatón nagy választékát találtuk a gitároknak, dobfelszerelések­nek és elektromos orgonák­nak. Több különféle típusú Matador és Weltmeister gyártmányú orgona volt lát­ható. Két japán Yamaha gyártmányú orgona is bemu­tatásra került. A kiállító vál­lalat nyilatkozata szerint egész évben folyamatos lesz az ellátás. Az erősítők és tartozékok terén szemmel láthatóan ál­datlan a helyzet. Csak kelet­német Regent erősítő három típusa, és egy fajta Tesla erő­sítő került kiállításra. Ezek mindegyike többéves típus. Modern, tranzisztoros erősítőt nem láttunk, bár már ma­gyar gyár is forgalomba ho­zott modern erősítőt. Mikro­fon pedig egyáltalán nem szerepelt a kiállított hangsze­rek között. Vonós és rézfúvós hangsze­rek egészítik ki a hasznos bemutatót. Tartozékaik be­mutatása — különösen a hú­rok területén — jó ellátást ígért. Egészében jó benyomást tett a kiállítás. Sikerét bizo­nyítja, hogy a Triál állandó­sítani kívánja a hangszerbe­mutatót és a zenészek tájé­koztatását. —1—1 Már a nyárra gondolunk A Veszprém megyei Ven­déglátó Vállalat új igazgatója, Vászolyi Árpád sokirányú te­vékenysége mellett különös gonddal foglalkozik a vállalat zenés üzemegységeiben folyó zenei munkával, a zenekarok­kal. A törődés annál indokol­tabb, mivel nemcsak egysze­rűen a megye zenei ellátásá­ról, hanem a Balaton idény­jellegű, de jelentőségében igen fontos tennivalók megtételéről van szó. Éppen ezért a válla­lat zenei előadója, az szb képviselője és a kirendeltség együtt járja az üzleteket, el­lenőrzi és figyeli a zenekarok munkáját, műsorpolitikáját. A helyszínen meg is beszélik a javítani valókat a színvonal emelése érdekében. Az a tapasztalat, hogy ez az érdeklődés felpezsdítette zené­szeinket és mindenki bizonyí­tani igyekszik. A törődés im­már törekvést szült, ami ver­senyforma nélküli versengést eredményezett máris és vala­mennyi zenészünk közös győ­zelmének gyümölcsét, a pihe­nő, szórakozó vendégek élve­zik majd. Sz. L. A Nemzetközi Nő­nap alkalmából kö­szöntjük a szórakozta­tózenei területen és a vendéglátóiparban dolgozó nőket! SZÓRAKOZTATÓ ZENÉSZEK

Next