Szórakoztató Zenészek, 1979 (20. évfolyam, 1-2. szám)

1979 / 1. szám

XXI. évfolyam, 1979.1. szám AZ ORSZÁGOS SZÓRAKOZTATÓZENEI KÖZRONT IDŐSZAKI LAPJA **#####*#* A nemzetközi nőnapon it*#-»#»»##« E néhány sor nem afféle kötelező ujjongás. Már csak azért sem lehet az, mert a mi hivatásunkban az egyen­jogúság és egyenrangúság már évtizedekkel ezelőtt megtöltődött reális tartalom­mal. Együttesen és együttes­ben zenélni már eleve any- nyit jelent, hogy a nembeli különbségek elmosódnak. Az osztályozás alapja a jó vagy rossz zenész, és ebben az osztályzásban muzsikus lányaink kitűnőre vizsgáz­nak. Szerte az országban sok nőkollégánk szórakoztat mint zongorista, vagy egyéb hang­szeres és mint énekesnő. Bi­zonyítanak külföldön is! Hogy szakmailag milyen ma­gas színvonalon, arra a leg­jobb példa a február elsejei „Fészek”-beli bemutató. Most e tavaszi ünnepen ér­demes azon is eltűnődni, hogy a művészetek minden kor­ban megkeresték és meg is találták az utat ahhoz, hogy tisztelegjenek a gyengébb nem előtt. Vegyünk csak a képzőművészekből olyan pél­dákat, melyek a muzsikával kapcsolatosak. A hegedülő, hárfázó és lanton játszó nőfi­gurák mind-mind a zene és a nő esztétikai egymásraha- tását hangsúlyozták. De idézzük Borsos Miklós szavait: „... a hegedű titok­zatos vonzásokkal, érzékeny­séggel, mágiával telített hangszer. Mindig a nőhöz, nőkhöz hasonlítják. Ezt el­fogadhatjuk, mivel a nő szek- szepilje, vonzása hasonlítha­tó a hegedűhöz .. A nemzetközi nőnap per­sze jóval több annál, hogy csak néhány játékos össze­hasonlítást tegyünk ennek kapcsán. A mi viszonyaink között sem lehet gondolni arra, hogy földünk számtalan országá­ban a nők alapvető jogairól szinte még álmodni is tilos. Sót. Éppen a mi társadalmunk szilárd és rendezett, építő és előremutató jellege kötelez arra, hogy szolidárisak le­gyünk Chile jogfosztott asz- szonyaival, hogy támogassuk azokat a politikai folyamato­kat, melyek egy igazságosabb életformát, a szocialista világ megteremtését tekinti céljá­nak. A férjtől, családtagoktól kapott tavaszi virágok mellé muzsikus lányaink fogadják jó szívvel a férfikollégák őszinte jókívánságait is, mely mögül elöcsillan a megbecsü­lés és tisztelet. Sikeres bemutató a Fészek klubban r Molnár Ági Február 1-én a Fészek Klub­ban három együttes mutatko­zott be. Elsőnek Hercegh Jó­zsef trióját hallottuk. Hangzás­képük jó benyomást tett. Mo­dern hangvételű vokáléneklé- sük, magas zenei felkészültsé­gükről tanúskodott. Az együt­tes lüktető ritmusa, tempója életet sugárzott. Nagy része volt ebben Szabó Antal dobos­nak, technikája, „töltései” mértéktartóan olvadt a kis együttes összmunkájába. Tehát hogy nem „szólózott”, a zene­karhoz simult. Hercegh József időnkénti hangszercseféje jó megoldás­nak bizonyult. Szabatos, pontos munka jellemezte játékát. Mint ahogy pontos és kiváló volt a billentyűs hangszerek „úrnőjé”-nek, Ligeti Évának basszus menete is. Kultúrált éneklését szívesen hallgattuk. Tisztán intonált, erőteljes hangjával jól alkalmazkodott a vokálhangzáshoz! Örömmel vettük volna, ha a műsorszámaikban is lettek volna olyan vokálmodulációik, mint a szignálban. Szerintem nem okozna nehézséget szá­mukra az ilyen megoldás. Nem mellékes dolog, hogy megje­lenésük a színpadon mutatós, ízléses. Sorrendben Balogh Sándor és népi zenekara következett. Balogh Sándorban jól képzett, kiváló technikájú hegedűst is­mertünk meg. Műsora ízléses, hatásosan összeállított. Gondo­san kimunkált szólóit jólesö- en hallgattuk, melyben régi és újabb hangvételű dalok, nó­ták váltakoztak. A zenekar kisebb-nagyobb belépési hibái talán a helyzetből adódó rossz ülésrendből, vagy a nem elég­gé összeszokottságból eredtek. Tetszett Kállai József cimbal­mos játéka és alkalmazkodó kísérete. A zenekarral fellépő Molnár Ági énekesnő kellemes jelenség a színpadon, jól, tisz­tán énekelt. A Rey-trió teljesítményéről nagyon nehéz egyértelműen nyilatkozni. Nem a hangszeres tudás hiányával, vagy a vokál minőségével volt probléma, ha­nem az erősítők beállításával. Nézzük sorban: A zenekari számok alatt na­gyon erős volt a basszus. Nem volt kiegyenlített az erősítés Pécsi Nagy Éva énekszámai alatt sem, így a kitűnő éne­kesnő produkciójából ritkán lehetett hallani valamit. Ezt még külön tetézte, hogy sok­szor gerjedt, sípolt a berende­zés, ami szintén zavaróan ha­tott. Nem az abszolút hangerővel volt baj, hanem a ki nem egyenlített beállítással. Tanul­ságul szolgáljon ez mind a rendezőség, mind a jövőben fellépő együttesek számára. E tanulság alatt azt értjük, hogy a műsor megkezdése előtt be kell állítani az erősí­Mogyorósi József, Bálint László és Mogyorósi Tibor ÁRA 3,50 FORINT Immár 60 éve, hogy győzött i magyar prole­tariátus. és kikiáltotta a Ma­gyar Tanácsköztársaságot A 133 nap dicső eseményeire em­lékezve tisztelettel adózunk a munkásosztály bős fialnak és a harcukat támogató milliók­nak. A Vörös Újságban olvashat­juk, hogy „A kommunizmus világa feltartóztathatatlan tör­vényszerűség, amely elseper útjából minden kicsinyes és gonosz emberi mesterkedést”. Idézte Móricz Zsigmondot is, aki így vélekedett a forrada­lomról : „Bármi vagy, most követheted életed belső pa­rancsait: ember lehetsz...” A dicső napok alatt olyan intézkedések születtek, ame­lyek megvalósulása elvezethe­tett volna a szocializmusba, amelyek lehetővé tették az emberi értékek kibontakozá­sát A tanácskormány nemcsak a munkához való jogot dekla­rálta, hanem törvénybe iktatta a 8 órás munkaidőt felemelte a munkások és alkalmazottak munkabérét, a baleset- és be­tegbiztosítást pedig minden dolgozóra kiterjesztette. A leg­többet azonban a művelő­désért tette: államosította az iskolákat megteremtette a 8 osztályos általános iskolát, in­tézkedett a közép- és főisko­lák tantervének megreformá­lásáról. A művészeti területen dol­gozók lelkesen kapcsolódtak a tehetséget őszinte emberi ér­zéseket felszínre hozó, nevelő lelkesítő hatást kifejtő ma­gasztos munkába. Zenészek, énekesek névtelenjei is felso­rakoztak Bartók Béla, Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő, a zenészdirektórium vezetői mö­gé, hogy lelkesítő, vidám han­gulatú tevékenységűkkel buz­dítsák a bevonulókat a dolgo­zókat, fokozzák az örömöt jó­kedvet, a megváltozott életű­ket építő emberekben. A zenészek közűi többen fegyverre cserélték fel a vo­nót, a trombitát, vagy dobve­rőt hogy így erősítsék, védjék a munkáshatalmat Ezt tanú­sítja Huszár Károly bőgős esete, aki az orosz hadifogság­ból hazajövet már a Károlyi kormány ideje alatt a karha­talomhoz jelentkezett és már­cius 21-én a Vörös Hadsereg tagja lett Az is maradt a pro­letárdiktatúra bukásáig. Hasonlóképpen cselekedett Hirsch József dobos is, aki 1919-ben a híres Lenin-fiúk egyikeként a Batthyány-palo- tában teljesített szolgálatot, majd a belügyi nyomozó cso­porthoz került Korvin Ottó mellett volt egészen a Ta­nácsköztársaság bukásáig. Rajtuk kívül még sokan vol­tak, akik kisebb-nagyobb szol­gálatot tettek nagy ügyünk, a Tanácsköztársaság törekvésíei- nek sikerre viteléért Az utódok tiszteletével kö- szöntjfik a 60 éves évfordulót köszöntjfik őket akiknek pél­dája lelkesít minket a ma már megvalósult szocialista társa­dalmunk építő munkájában. Szabó Antal, Ligeti Éva, Hercegh József tőket, a hangfalakat, és akkor a fellépők lelkes, önzetlen munkájának eredményét (mint ez esetben is) nem fogja de­valválni a „technika ördöge”. Végezetül el kell mondanom néhány megjegyzésemet. Először: Mi, vendéglátóipari zenét, szórakoztató zenét ját­szunk elsősorban, ami nem zárja ki azt, hogy más stílusú zenét is játszunk, de azt leg­alább olyan szinten produkál­juk. Másodszor: Magyarországon dolgozunk, magyar közönség­nek játszunk, nem utolsósor­ban: mi is magyarok vagyunk. A bemutató együtteseknek kell tehát példát mutatni a magyar számok előadásában, hisz már sok jó magyar szám van! Harmadszor: Az olyan együttes, amelyik elektronikus eszközöket használ (erősítők, keverő, hangszerek stb.) an­nak legalább egy tagja rendel­kezzen minimális műszaki irányú tudással, mert az elekt­ronikus szerkezetek nyakló nélküli használata tévútra ve­zeti az együtteseket. A nagy hangerő és a túlve­zérelt, ezért torzító elektronika nem ugyanaz. Lám, erre a „profi” zenekarok rájöttek, amikor külön „technikust”, ,,roadie”-t alkalmaztak. Bár ez a mi berkeinkben nem megy, de akkor ne szégyelljük az eb­ben tudós, jártas zenészkollé­gánk segítségét kérni. P. S. A képen Balogh Sándor zenekar­vezető. (Zenekarinak tagjai: Ba­logh Gyula, Farka« Gyula, Kállai József, Kraváts György, Ulgó Fe­renc, Lakatos Lajos.)

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents