Zenekereskedelmi Közlöny, 1911 (1. évfolyam, 2-10. szám)

1911-04-01 / 2. szám

I. évfolyam. Budapest, 1911. április 1. ZEKEKERESKEDELMI KORONY SZAKKÖZLÖNY A BESZÉLŐGÉP, HANGLEMEZ, HANGSZER­IPAR ÉS KERESKEDELEM A ZENEMŰKIADÁS ÉS KERESKEDELEM VALAMINT ROKONSZAKMÁK RÉSZÉRE. A Magyar Zeneműkiadók és Kereskedők Országos Egyesületének, Budapesten­­ A Société Générale Internationale de l’Édition Phonographique et Cinématographique, Paris f TUTVATATnQ T­APT­A Az Anstalt für Mechanisch-Musikalische Rechte, Berlin ( rli VAJALUI LAIJA A Budapesti Szerzőjog Értékesítési Központ ) Felelős szerkesztő S A N A C I. 2. szám. MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre ... ... ... ... 6.— korona Fél évre ... ... ... ... ... 3.— korona Főszerkesztő Dr. MARTON SÁNDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST IV., KÁROLY-KÖRÚT 24. Telefon: 10-31. (S. N.) Amikor a hanglemezkereskedelem magyar földön hazára talált, az volt az általános vélemény, hogy ez a szakma rövidesen fellendül és a vele fog­lalkozóknak szép megélhetést, sőt tekintélyes jövedel­met biztosít. A magyar ember szereti a muzsikát, a jó nótát, a tréfás mókákat és bizony megragad min­den alkalmat, hogy szórakozzék. Erre épült a hang­lemezkereskedők reménye és nem csalódtak, amikor nagy kereskedelmi fellendülésben bíztak. Fellendült a kereske­delem, emelkedett a forgalom, de megindult a mindent megölő versengés s rövidesen tönkretette a hanglemezek értékét. Midőn a hanglemezkereskedelem megkezdő­dött, kielégítő forgalom mellett 6 koronájával adták a­emezeket, viszont elárusítók 3—4 koronát fizettek érte és kerestek rajta annyit, hogy teljesen meg vol­tak elégedve. Később azonban lábra kaptak egyesek, akik selejtes árut hoztak forgalomba és úgy lenyom­ták az árakat, hogy a közönség egyszeriben feleáron jutott hanglemezekhez. Ez a versengés aztán teljesen elfajult. Olyan elemek furakodtak be a szakmába, kik hozzá nem értéssel, határozott rossz indulattal, csúnya kapzsiságot igazoló módon romboltak, zúztak, pusztí­tottak és annyira nívótlanná tették a hanglemezkeres­kedelmet, hogy az ma már elvesztette minden tekin­télyét, nimbusát és­­ jövedelmezőségét. De nemcsak az a baj, hogy a hanglemezek ára lement, hanem az is, hogy előállításuk drágább lett. Míg régebben elsőrendű művészeknek alig néhány garast vetettek oda beéneklésekért, ma harmadrendű erőknek vagyont kell letenni a közreműködésért. A szerzői jog sem volt rendezve régente. Ha akartak fizetni, fizettek, ha nem akartak, nem fizettek a szer­zőnek. Megváltoztak a viszonyok, ma mindenért meg kell fizetni. Lehet vagy három esztendeje, hogy a Magyar­­országon élő hanglemez-képviseletek gyűlést hívtak össze, hogy érdekeik megóvására egyletet ala­pítsanak. Ez a kísérlet csütörtököt mondott. Hasonló sorsra jutott egy a közel­múltban tett egyletalapítási kísérlet, míg végre a napokban — a Kereskedelmi Csarnokban — megalakult a Grammofonkereskedők Szakosztálya. Hogy ez az egyesülés milyen nagy horderejű és milyen áldásos kihatással lesz az össz-grammofon- és hanglemezkereskedelemre, el lehet képzelni, ha egy pillantást vetünk ennek az értékes szakmának szép múltjára és szomorú jelenére. Égetően szükséges volt már, hogy az érdekeltek egyetemes erővel lássanak hozzá a viszonyok szanálásához. Valami hasznos ered­mény rövidesen mutatkozik is majd, mert a Szakosz­tály legelső ténykedése volt, hogy az elképzelhetet­­lenségig lenyomott árakat és szállítási feltételeket szabályozza. Egyelőre csak nagykereskedőkből áll a Szakosztály, de tervbe van véve egy Egylet körébe vonni mindama elemeket, kik beszélőgép- és hang­lemezkereskedéssel foglalkoznak. Arról van ugyanis szó, hogy amennyiben megkezdik a viszontelárusító tagoknak a verbuválását egyszersmint ki fogják mon­dani, hogy csakis az Egyesület határozatait respektáló egyleti tagoknak szállítanak árut. Bizonyos, hogy ez a ténykedés nagy forradalmat fog előidézni a lemezeket és beszélőgépeket „ingyen“ és „ráadásul“ ajánló cégek között, de hát nem is az a lényeges, hogy ezek a „cégek“ miként fogadják ezt a változást. Itt csak az a kérdés, hasznára válik-e ez a Szakosztály, illetve az egész egyesülés a beszélőgép- és hanglemezkereskedelemnek vagy kárára lesz ? Mi pedig — hisszük és reméljük — nagy hasznára lesz! Első számunk oly fogadtatásban része­sült, mely egyrészt büszkeséggel tölt el ben­nünket, másrészt bebizonyította, hogy lapunk azon szakmákra nézve, melyeknek készült, régen érzett szükségletet elégít ki. A napi sajtó és a szaksajtó lapunkról úgy emlékezik meg, hogy az „kiváló szakértelemmel van szerkesztve“, „sokoldalú“, „hézagpótló“. Olva­sóink és előfizetőink részéről is oly méltatás­ban részesültünk, annyi elismerő nyilatkozás.

Next