Zenevilág, 1901. szeptember-december (2. évfolyam, 1-19. szám)
1901-09-03 / 1. szám
1001 ZENEVILÁG 3 Furcsák a fogalmaim, ugye? Talán az egész nagy magyar Alföldön, vagy legalább Szegeden nem találni még egy magamforma gondolkozású embert. Nekem például az is egyik meggyőződésem, hogy »a műveltség kötelez«, vagyis hogy a művelt ember még erős indulattól hajtva se éljen azzal a kanász-szókincscsel, amely a bárdolatlan nép fiának szinte emberhez sem méltó kitöréseit tolmácsolja ... Rettenetesen sajnálom, hogy valamelyik vidéki zenei közlöny szerkesztősége ebben a dologban, úgy látszik, másképen gondolkozik. Ha olyan udvariatlan lennék és föl merném tenni az olvasóink körét képező művelt elemről, hogy pletykában, szitkozódásban s több ilyenrangú gondolatközlésben gyönyörködni tud: teli marokkal szórnám az idevágó idézeteket az említett zenei közlönyből, nehogy valaki azt hihesse, hogy nagyitok. De meg kell vallanom, hogy még az idézetekkel sem igazolhatnám azt a megdöbbenést, amelyet minden jóravaló és európai műveltségű embernek éreznie kellett az illető lapszámok olvasásakor. Mert a lázbeteg lapocska túlhevült beszédének ilyes kifejezései: »csapják el a névtelen hősöket«, a »kompániát« stb., még mindig nem olyan dísztelenek, mint az egészen — t. i. egész számokon ! — átvonuló hang. Nem zenei hang, az bizonyos. Ez ellen a hang ellen mind a kettőnknek joga van tiltakozni: a »Zenevilág«-nak is, melyet sokan »aggresszív« jelzővel bélyegeztek meg, tehát a »támadás« szakmájában szakértői véleményre hivatottnak ítélnek; de ugyanő szakértői rangja megvan e sorok írójának is, aki többszörös adag borsot törtem már nem egy méltóságos úrnak szaglószerve alá, a mikor a művészet méltóságát kellett az önkény ellen nyilvánosan védenem. De nem időzöm tovább laptársunk írásbeli dolgozatainak külalakjánál; a formatannál fontosabb a tartalom, hogy t. i. mi az, amit azok az izzó szavak állítanak és követelnek. Azt találom különösen sajnosnak, hogy állításai valótlanok. Hadd bocsássam előre, hogy az Országos Magyar Daláregyesülettel soha semmiféle összeköttetésben nem voltam (s előreláthatólag nem is leszek); részrehajlással tehát nem vádolhatnak; annyira távol állok az O. M. D.-től, hogy amikor egy-egy eseményéről olvastam , szereplőinek nevét azonnal el is felejtettem. Mikor a kassai ünnep*) után az *) Persze, hogy ünnep annyira, hogy egy kis parázs verekedést is akartak rögtönözni bizonyos aczélizmú legények, akik nem győzték aczélhanggal. A falusi tempó sehogy sem illett a városi ünnephez, sikerült valahogy elhárítani. Megírjuk, mert tény és tünet, illető vidéki zenei közlönynek egymásután megjelenő támadásait olvastam a »Központ« ellen : megvallom, fogalmam sem volt arról, hogy voltakép ki ellen dühöng, kiket akar kiküldeni ez árnyékvilágból ? Különösnek találtam, hogy az a lap nem világosítja fel olvasóit ama rettentő gyarló zenei képességű urak kiléte felől, pedig az egyszerű leleplezés, a puszta ujjal-rájuk-mutatás hatalmasabb bizonyíték lett volna az üres becsmérlések áradatánál. Most utána néztem, kik azok az in contumaciam elítéltek, álljon itt nevük más olvasótársaim felvilágosítására . A Központ, vagyis az O. M. D. E. igazgatósága, amely a szegedi lap szerint elcsapni való, mert nem zeneértő, a következőkből áll: 1. Elnök: Láng György, évtizedek óta benne él a »halárügyben«, lehetetlen, hogy még mindig ne értené a dolgát. 2. Alelnök: Erney József; ehhez a névhez nem kell kommentár. 3. és 4. karnagyok: Bellovics Imre és Gobbi Alajos ; e nevekhez sem kell magyarázó megjegyzés. 5. jegyző : ehhez az álláshoz nem kellene zeneértés, mégis Hoppe Rezső tölti be. 6. Titkár: ez adminisztratív erő, hivatalnok: Faik Zsigmond jogtudor, aki tudtunkkal tanult annyi zeneelméletet, mint a V. Z.K. szerkesztője. 7. Gazda : no ez csak a leltár számontartására való, ehhez sem kell zenészember, mégis bizonyos Hackl I. Lajos végzi a teendőit. 8. Pénztárnok : Hochholtzer Károly , prózai foglalkozásához nem kell zeneértés, mégis annyira muzsikus ez az úr, hogy egyik legvirágzóbb dalegyesületünknek jó idő óta elnöke. 9. Ellenőr: ez csak a pénztárt ellenőrzi; tudtunkkal csakugyan sem nem komponista, sem virtuóz, sem nem él zeneleczkék adásából. 10. Ügyész: Kolpaszky István dr. Dettó nem »zeneszerző«, de hiszen nem zenei ügyekben fordulnak hozzá, hanem jogi kérdésekben. Választmányi tagok: 11. id. Ábrányi Kornél, 12. Aggházy Károly, 13. Csizik Károly, aki ha nem volna jó zenész, nem állna emberemlékezet óta a Budai Zeneakadémia élén, 14. Demény Károly, 15. Kern Aurél, 16. Langer Viktor, 7. Major J. Gyula, 18. Schekolin József — nem országos név, de egyik nagy dalegyesületünk alelnöke. 19. Schunda Venczel, 20. Siposs Antal, 21. Weisz Ede ; a vidéki tagokról nem szólunk, mert az exaltált czikkíró csak a fővárosiakat támadja meg. Tehát amennyire szerény ismerreteim terjednek, a Központ igenis csupa hivatott emberből, jó zenészből áll, kivéve talán a 14. és 21. szám alatt említett urakat, akiknek zeneértéséről — nekem legalább — nincs tudomásom.