Református Wesselényi-kollégium, Zilah, 1894
ELŐSZÓ. A zilahi ev. ref. kollégium története megírásával bízatván meg, a létre jött munkát nem bocsáthatom a nagy közönség elé, bizonyos megjegyzés nélkül. Mert e munka nevezetes része tulajdonképen már meg van írva; 1830-ig dr. Elekes Viktor tanár-elődöm, — 1867—1883-ig Berényi János kollégám által. Ők tehát a lényegesebb részeket, a kezdetet és a mozgalmas átalakulási korokat dolgozták ki, annyira behatóan, hogy azokból nekem majd mit sem hagytak, s bár mint törekedtem, de újat, több adat hiányában találni és hozzá adni nem tudtam. Már azért sem, mert az általuk kidolgozott részt, bár változtatással, vagy némi hozzáadással sem vallhattam volna magaménak, tiszta lélekismerettel, e megjegyzés nélkül. Érzem, hogy tartoztam nekik ez elégtételszerű kijelentéssel. S valóban kénytelen voltam majdnem az egészet csak némileg átdolgozva adni. Magamnak jutott az 1830—1867-ig és az 1883-tól a jelenig terjedő idő. Az első megjelent az egyes értesítőkben, rövid terjedelemben, a második új rész. Mindezektől eltekintve, éreznem kellett, hogy történetet írni, egyfolytában működő intézet életéről, nem könnyű feladat. Mert az egyes tények és események — különben is hiányos adataiból úgy alkotni szerves egészet, hogy az aquasi kritikai alkotás-képen, mintegy a csalhatatlanság bélyegével erősített érdekes és vonzó mű álljon mindenkinek, még a közönséges nézőnek is szeme előtt: lehetetlen. De hát nem is olyan a tárgy, mely mindezt az érvelést szükségszerűleg vonná maga után. Kis kollégiumunknak kis körre volt kihatása. Teljesítette missióját, híven, mindenkor. S ha erre önérzettel hivatkozva, zajtalanul lefolyt működéséről mintegy statisztika-szerű rajzot nyújtunk, kérjük a tisztelt olvasót annak szives fogadására. Zilah, 1895. augusztus hó. Somogyi Jenő. 1