Zord Idő, 1920 (2. évfolyam, 1-22. szám)

1920-09-16 / 18. szám

A gyáva KULI­FAY: (Judithoz) Gyorsan még egy címet, doctor úr. Disznó burzsuj, vén bolond, — mi lehetek még ma ? JUDIT: Kabáttolvaj. Este igazoltasson egy másik polgárt. KULIFAY: Úgy lesz. Hol a többi ellenforradalmár? Nem lesz tarokk? Tarokkot csak burzsuj játszhatik. Azért szorultunk ide, ugy­e, Pista, mert hát (affektálva) a kaszinót lefoglalta a put­­tonykészítők szakszervezete. Bakala Peti a háznagy. Csősz volt a határomban és úgy lop, mint a tűz. — Stepanits hol van?Be­­retvás jön, kocsiját a Takarék előtt láttam. Lázár Péterrel mi van? Megmondtam, hogy ne kacérkodjék az új, maszlagos jel­szavakkal. Képzeljék, megkínálták a kommunisták a város veze­tésével, de nem fogadta el. Majd, hogy le nem tartóztatták. De hát ő főzte magának, most egye is meg! JUDIT: (felragyogó arccal) Nagyszerű! Lám, Pista bácsi, hamar igazol engem a sors. CSABAY : Várjuk a régit. Lázár Péter két malomkő közé került. Hogy nekünk gyanús, az nem baj, de a plebs összetöri, ha útjába áll. (Kétszer csenget). KUKIFAY: A gyárát kommunizálták. (Szobalány készenlétbe helyezi a tarokkasztalt, székeket tesz melléje, stb.) 3-ik jelenet. (Voltak, báró Stepanis, Beretvás Elek, majd Lázár Péter.) STEPANTIS : (raccsol, a huszártiszt pattog belőle) Kezeit csókolom, Judit, servus, Pista bátyám és András bácsi! Játsszatok ma hármast, urak! A doktor úr (Juditra mutat) talán nem veszi rossznéven, ha melléje húzódom. Tisztán félelemből, nem akarok a tarokkpartnerek közé vonulni. JUDIT : Jöjjön, kedves Stepanits. Ma szükségem van hatá­rozott emberekre. STEPANITS : Clémencautól a szobalányig ez a vélemény : jó dolog a katona a háznál. KULIFAY: Gyerünk! (Csabayval, Beretvással a kártyaasz­talnál elhelyezkednek.) CSABAY : Lázár se játszik a tegnapi kellemetlensége után. BERETVÁS : Más el se jönne. De Lázár Pétert ha pofon vágják jobbról, még a bal arcát is odatartja.

Next