Zord Idő, 1920 (2. évfolyam, 1-22. szám)

1920-09-16 / 18. szám

A gyáva CSABAY : Szép, szép, Öcsém, de Hodály meg Bakala Peti az ilyesmit csak dumálásnak mondja. LAZAR: Hodály annyira van Marxtól, mint ide Zanzibar. CSABAY: De a népet most nem Marx vezeti hanem a népbiztosok. LAZAR: A népbiztosok? Az egész népbiztosi intézményből csak a nép biztos. Minden egyéb csak szappanbuborék. 5- ik jelenet. (Voltak és Bozó László) BOZÓ: Jó napot kivánok! Kérném, igazgató úr, egy szóra. (Az előtérbe jönnek, Bozó halkan és idegesen beszél.) Igazgató úr, baj van! A munkásság zúgolódik és az imént elcsapott bizalmi tisztemről. Azzal vádolnak, hogy inkább a gyárat védem, mint őket. Nem lehetek proletárszószóló, mert te vagyok Önnek, egy kapitalistának kötelezve. Mit csináljak? LÁZÁR: (flegmával) Semmit. Amit én, tűrjön. Ismerje el az új bizalmit. BOZÓ: A legsötétebb alakok izgatnak Ön ellen. A munka­kerülő söpredék. Közben áll az üzem. Nincs szakszerű vezetés, a munkavezetők és mérnökök elszöktek, mert nem akartak az igazgató úr nélkül dolgozni. Nem lesz megélhetés és néhány nap múlva rombolni fognak. LÁZÁR: Az az én bajom. -Kötöm magam ahhoz, hogy tes­tületileg hívjanak vissza. A gyár csak akkor az övék, ha az enyém is. Nélkülem az a gyár csak zavaros sztrájktanya. Szív nélküli test. Egy hét múlva rothadni fog. Kérem, menjen vissza és tegyen naponként jelentést az ügyekről. (Bozó el). 6- ik jelenet. (Voltak, Bozó nélkül.) JUDIT: Baj van a gyárban, ugy­e ? LÁZÁR: (visszaül a borszékbe) Ahogy vesszük. A munkások elcsapták az eddigi bizalmi emberüket, aki az enyém is volt. Újat tettek helyibe. Ez azonban sietteti a visszahivatásomat. JUDIT: S maga mit csinál?

Next