Új Élet, 1993 (48. évfolyam, 1-23. szám)
1993-05-15 / 9. szám
I Barabás Tamás: Nem kell már Roosevelt? EGY CIKKRE MEG EGY HÍRRE gondolok mostanában újra meg újra. Néhány nap leforgása alatt jelent meg mindkettő, egymástól függetlenül, összefüggésük mégis nyilvánvaló. Szellemileg. A hírt az MTI adta ki, és a legtöbb napilap átvette. Eszerint ismeretlen tettes (vagy tettesek) meggyalázta(ták) a Budai Önkéntes Ezred emlékművét a Vérmezőn. Szövegét festékszóróval mázolta(ták) le és a saját szövegét(üket) festették rá, ezt: „Zsidóbérencek”. Ez volt a hír. A cikk pedig A város és az elnök címet viselte, és a Magyar Fórumban jelent meg, Ludwig Emil aláírással. A szerző helyteleníti, hogy fővárosunk egyik legszebb tere még mindig Roosevelt elnökről van elnevezve, és a fejét csóválja, hogy a nagy hármas másik két tagjáról, Churchillról meg Sztálinról elnevezett tereket hiába keresünk Budapesten. AMI SZTÁLINT ILLETI, ebben a vonatkozásban, az a Petőfi-vers jut eszembe, amit a hirtelen haragú költő egy másik poétaóriásnak, Vörösmartynak írt, amiért az utóbbi valamilyen részkérdésben rosszul szavazott. ״ Nem én téptem le homlokodról / Magad tépted le a babért” — ez volt Petőfi versének refrénje. S mert ezt tartom a történelmi igazságnak, leírom: Sztálin is szerzett babért magának a második világháborúban, mert nem adta meg magát a történelem legádázabb (nála is roszszabb) fenevadjának, és segített Hitler s a nácizmus legyőzésében. Ennek során csapatai Magyarországot is felszabadították a legvandálabb uralom alól, amely ebben az országban valaha létrejött. Egyben attól a másodosztályúságtól, rabszolgaminősítéstől is megszabadította ezt a nemzetet, amely Hitler Mein Kampfjának tanúsága szerint náci győzelem esetén a magyarságra várt volna. Csak hát a felszabadítóból igen rövid idő alatt igazi megszálló lett, s hiába űzték el az egyik fajta rabszolgaságot, ha egy másik fajtát maguk ültettek a nyakunkra. A barna színárnyalatú diktatúra után hatalomra segítették a vörös színűt. ÁM MI BAJ lehet Roosevelttel? A Magyar Fórum cikkírója ״ a szövetséges légierők terrorbombázásai”-ban találja bűnösnek. Azt veti a szemére, hogy már Szálasi hatalomra kerülése előttazt nem veszi figyelembe a cikkíró, hogy a németek akkor már hét hónapja megszállva tartották az országot ( B. T.), 16 000 magyar emberéletet oltottak ki az angol—amerikai légierő támadásai, és ebből 6500- at Budapesten. Csúsztatás ez a javából, hogy finoman fejezzem ki magam. A cikkírónak ugyanis szava sincs ahhoz, hogy Magyarország — mégpedig a jóval Szálasi előtti magyar vezetés — üzent hadat mind a Szovjetuniónak, mind Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak. Hogy Magyarország tragédiáját ez okozta. Hogy ezért vádolták meg háborús bűnösséggel és ítélték el az akkori magyar hatalom vezetőinek egy részét. Hiszen a bombázást is nekik köszönhetjük. Mert az ok mindig megelőzi az okozatot. Mert ez a verekedés úgy indult, mint ama klasszikus Móricka-viccben: „Tanító néni kérem, úgy kezdődött a balhé, hogy a Pistike visszaütött!” Roosevelt nem azért bombáztatta (bár az ilyen hadművelet elrendelése nem valószínű, hogy az USA elnökének kompetenciájába tartozott, hiszen erre a célra tartották a tábornokokat, Magyarországot s benne Budapestet, mert a) gonosz ember volt, vagy b) gyűlölte a magyarokat, netán c) gondolatvilágából hiányzott a humanizmus. A szövetséges haderő azért, bombázta Magyarországot, amiért Európa minden országát bombázta, ahol a vele háborúban álló katonai erők állomásoztak. Azokat is, amelyek amúgy a szövetségesei voltak. Nem tudom, van-e tér, út, utca elnevezve Rooseveltről mondjuk Hollandiában, Franciaországban vagy Norvégiában. De ha van, ott csak a legelvetemültebb neokvizlingistáknak juthat eszébe ezt kifogásolni amiatt, mert országukat is bombázták az angolok és amerikaiak. KIMONDATLANUL AZ VAN ebben a Roosevelt tér elleni tiltakozásban, hogy mi a jó oldalon álltunk ebben a háborúban, szemben a rossz oldalt képviselő (még a Szovjetunióval is szövetséget kötő) Franklin Delano Roosevelttel. Holott éppen fordított a történelem forgatókönyve. Roosevelt egyáltalán nem azzal írta be a nevét a történelembe, hogy Budapestet bombáztatta (ahol emiatt nem járna neki térelnevezés), hanem arról, hogy a legsötétebb diktatúra megsemmisítésén munkálkodott és az emberiség legtisztább céljait fogalmazta meg. Nevezetes négy szabadságjogéról marad: „Free to speak and free to hear, free from want and free from fear!” Vagyis: szabadon szólni és szabadon meghallgatni a szót (persze az írott szó is ide értődik), megszabadulni a nélkülözéstől és megszabadulni a félelemtől. Ezt az állapotot kívánta a világnak, az egész emberiségnek, ezeket a szabadságjogokat tekintette fő hadicéljának. Igen, az egész világnak kívánta ezt, nem csak a háborúgyőztes szövetségeseknek. A legyőzöttek, a németek, az olaszok, a japánok és a magyarok számára is ugyanilyen szabad világot, tisztességes közállapotokat, megvalósuló szabadságjogokat kívánt. Nem tehet róla, hogy sok országban ez máig csak álom maradt. ILYEN SZABADSÁGJOGOKÉRT, ilyen szabad és demokratikus közállapotokért küzdött, a német és a magyar fasizmussal egyaránt szembeszállva az a Budai önkéntes Ezred is, amelynek emléktábláját most meggyalázták, tetteit, szellemiségét, tagjait lezsidóbérencezték. Nem Roosevelt, de nem is bárminemű tisztességes demokrácia szellemében. ÚJ ÉLET ״מ■ Két megemlékezésre is sor került április 25-én, vasárnap a fővárosban. Délelőtt Budán, a volt Gestapo fogház épületének Gyorskocsi utcai falán lévő emléktáblánál gyűltek egybe többen a nácizmus egykori üldözöttei közül. Azokra emlékeztek, akik a vérkorszak idején e börtön falai között szenvedtek, és közülük sokan a fasizmus rémtetteinek következtében haltak mártírhalált. Az emléktáblánál a Nácizmus Üldözöttei Bizottságának nevében Gyulai Kató és dr. Csendes Károly alelnökök, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség képviseletében pedig Lazarovits Ernő helyezte el a kegyelet koszorúit. Délután a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, és a Magyar Auschwitzalapítvány—Holocaust Dokumentációs Központ közösen rendezett emlékünnepséget az egykori náci koncentrációs táborok felszabadulásának 48. évfordulója alkalmából, a Magyar Honvédség Stefánia úti Művelődési Házának színháztermében. A rendező szervek nevében dr. Szenes Iván, a NÜB elnöke köszöntötte az emlékünnepségre egybegyűlteket, köztük a koncentrációs táborok foglyait, ismert közéleti személyiségeket, olyan meghívottakat, akik a fasizmus időszakában példamutató bátorsággal üldözötteket mentettek, valamint a budapesti diplomáciai testületek képviselőit. Ugyancsak részt vett a kegyeletes megemlékezésen dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz és dr. Kéri Lajos, a BZSH elnöke. A jelenlévők 1 perces néma felállással adóztak a vészkorszak idején a táborokban, a fasizmus elleni küzdelemben életüket vesztett bajtársaik emlékének, s így fejezték ki tiszteletüket a szövetséges hadseregek hős katonái iránt, akik a második világháborúban életüket áldozták a fasizmus feletti győzelemért, a táborok foglyainak felszabadításáért. Ezt követően dr. Sárközi Sándor, a MEASZ elnöke mondotta el ünnepi beszédét. Bevezetőben utalt arra, hogy 1945. április 11- én, a buchenwaldi tábort a foglyok egy csoportja — az illegális lágerkomité vezetésével —, fegyveres harcban szabadította fel. Ennek nyomán lett ez a nap szerte Európában a náci haláltá,borok felszabadulásának napja. Emlékeztetett rá, hogy e táborokban Európa számos országából odahurcolt sok millió zsidó és más üldözött ismerte meg az emberi megaláztatást, szenvedést és gyötrelmet. — Amikor most a gaztettek áldozataira emlékezünk, nemcsak a háború, a lágerek borzalma, nemcsak szeretteink, bajtársaink szörnyű pusztulása jut eszünkbe, de gondolünk a táborok poklában kikovácsolódott egységre, szolidaritásra is. Ott e borzalmak közepette tanulták meg sokan a keserű leckét: vallásra, nemzetiségre való tekintet nélkül össze kell fognunk a demokrácia, a humanizmus, az ember védelmében — jelentette ki az ünnepség szónoka, s így folytatta: — Feladata ez minden jóérzésű embernek, már csak azért is, mert az embertelenség, a fasizmus szelleme ma sem tűnt el. Figyelmeztető jelei Európa szinte minden országában felütik fejüket. Templomok, sírok meggyalázása, idegengyűlölet, fasiszta tüntetések figyelmeztetnek, hogy figyelmünk nem lankadhat. A rémtetteket átélt nemzedéknek tovább kell adnia az élet tanulságait. Nem engedhetjük feledésbe merülni a tragikus múltat, hiszen nem mondhatunk le annak jövőt formáló tanulságairól. Ha évek múltán fakul is az emlékezet, elég egy híradás, hogy újra felszakadjanak a már-már behegedt sebek. És nem a skinheadsihederek jelentik az igazi veszélyt, hanem támogatóik, azok, akik mentegetik, „fiatalos csínynek” minősítik a zsidózist, a cigányverést, a feketék ellen szított gyűlöletet — mondotta az elnök. Ezután arról szólt, hogy a legnehezebb időkben is voltak, akik felemelték szavukat a fasiszta barbárság ellen, akik az üldözöttek segítségére siettek. — Jó érzéssel fogadtuk — tette hozzá. —, hogy a Jad Vasem intézet, az izraeli nagykövetség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége megszervezte az embermentésért kitüntetettek egy csoportjának izraeli látogatását, ahonnan a napokban érkeztek vissza. A következőkben dr. Sárközi Sándor áttekintést adott a MEASZ és a NÜB tevékenységéről Ennek kapcsán — egyebek közt — foglalkozott a német kárpótlás kérdésével is. Úgy véljük, hogy alanyi jogon kell kárpótolni a vészkorszakban Németországba hurcolt minden deportáltat. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy csak a hazájukat elhagyók részesüljenek német kárpótlásban. Ez súlyos diszkriminációt jelentene mindazokkal az üldözöttekkel szemben, akik a világ legtermészetesebb dolgának tartották, hogy a koncentrációs táborokban történt felszabadulásuk után, vállalva népük sorsát , szülőföldjükre, hazájukba térjenek vissza. Az érintettek előrehaladott kora miatt — a magyar és a német kárpótlást egyaránt sürgetve — a német és magyar szervek megértését kérjük — hangoztatta a szónok. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége s a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága nehéz anyagi körülményei ellenére is teljesíti vállalt kötelezettségeit. Számos alkalommal felléptünk és nyilvánosan tiltakoztunk az újfasiszta jelenségek, így az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen. Ez ügyben hallottuk szavunkat eddig is, és ezt tesszük a jövőben is. Egész tevékenységünket áthatja az a meggyőződés, hogy a demokrácia megvédése, továbbfejlesztése, a mártírok emlékének ápolása, és a szélsőjobboldali embergyűlölő nézetek elleni harc csak akkor lehet eredményes, ha ebben az állami és társadalmi szervezetekkel, valamint a politikai pártokkal együttműködünk. Ehhez kérjük az önök egyetértését és aktív támogatását — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét dr. Sárközi Sándor. Az ünnepi rendezvény elnöki tisztét betöltő dr. Szenesi Iván bejelentette, hogy az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIA) üdvözlőlevelet küldött a megemlékezés résztvevőihez, Konrád György író, a Nemzetközi Fen Klub elnöke pedig a buchenwaldi koncentrációs tábor egykori foglyaihoz. Mindkét levélből részleteket olvasott fel. Az ünnepi megemlékezés második részének nagy sikerű műsorában színpadra lépett Schubert Éva. Bálint András, Halász Judit. Közreműködött a Budapester Klezmer Band kisegyüttese is. A műsorvezető szerepét Baranyi Ferenc látta el. gól KOSZORÚZÁS ÉS MEGEMLÉKEZÉS 48 éve szabadultak fel a náci koncentrációs táborok 1993. május 15. FELHÍVÁS! A M'״?var Auschwitz Alapítvány—Holocaust Dokumentációs Központ keretében a közelmúltban létrejött bizottság gyűjti és tudományosan értékeli a magyarországi holocaust időszakának azokat a dokumentumait, amelyek az üldözött emberek oltalmazását és megmentését tanúsítják. Kérjük, hogy akik ilyen jellegű cselekedetet bizonyító dokumentumok birtokában vannak, s hiteles információkkal szolgálhatnak, szíveskedjenek azokat a Magyar Auschwitz Alapítvány—Holocaust Dokumentációs Központnak (1054 Budapest V., Szabadság tér 16, I. em., telefon: 1-316- 977) jelezni, illetve személyesen átadni vagy posta útján megküldeni. A bizottság széles körű kapcsolatot kíván kiépíteni és fenntartani mindazokkal az állami, társadalmi, egyházi szervezetekkel, amelyek a hazai embermentés története dokumentumainak feltárását, összegyűjtését és tudományos feldolgozását segíthetik, támogathatják. Túlélési útikalauz, avagy egy pszichiáter naplójából Egy kisvárosból, ״ Márta nénitől” jött a következő levél: ״ Nagyon megértem azt az asszonyt, akiről az ön rovatában olvashattam. Azt, aki nem képes a deportálás után bemenni egy közös tusolóba. Velem is valami hasonló van, csak éppen a gázzal kapcsolatosan. Kiver a hideg veríték, ha valaki gázt akar gyújtani mellettem. A gyerekeimnek nem is engedtem soha, otthon nem is volt gáz. Ők már nagyok, a lakásukban villannyal főznek, fülelnek, de soha nem beszéltem róla, hogy miért. Szerintem ők nem is tudják pontosan az okát. Nem érdemes felkavarni a múltat, hiszen a megtörténteket meg nem történtté tenni úgysem lehet.. A borzalmakat meg nem történtté tenni valóban nem lehet, de beszélni mégis kell róluk. Különösen, ha olyan maradandó nyomokat is hátrahagytak, mint az irracionális irtózat a gáztól, fürdőtől Ugye Márta néni sem hiszi komolyan, hogy a gyerekek puszta megszokásból főznek, fűtenek villannyal? Biztos vagyok benne, hogyha rászánná magát egy kis családi beszélgetésre, meg tetszene lepődni! Dr Gábor Éva Mártír-istentiszteletek Imaterem Temető Volt templom Temető Temető Temető Temető Templom Temető Temntem I Petőfi a I.) Temető (emlékmű) Temető Templom Temető Temető Templom Temető Temető Temető Temető Temető Temető Tmahás Temető Emlékmű Temető Ima fiáé (Szemere u. S. Templom Temető Templom majd temető Frankel L. út templom Templom Temető 01 temető Templom Temető május 30.n óra 13 óra június 6. IIóra 30 p. június 6. 14ór a június fi. Itóra június 8. 13ói a június fi. 11óra június fi. 1!óra 1?ór a június 13. 11Óra Júalus 13. 11óra júalus 13. 12óra 30 p. n óra június 13. 11óra június ?0. 11óra június 20. 10óra 11óra Június 20. Hóra június ?0. 11óra június 20.n óra június ?0. 15 Óra június 20. II óra lúnius ?0.n óra júniusזחóra június ?7. 13óra 30 p. jnnia« 27. 12óra június 27. Ifióra június 27. 10óra 11óra június 27. Uóra Június 27. 14 óra június ?7. 10óra 30 p. jón las 27. !0óra 30 p. június ?7. 11óra 30 p. Június ?7. 11óra június 27. 10 óra Nagykanizsa Baja Kecskemét Nyíregyháza Kisvárda Szentes Zalaegerszeg Kiskunhalas Miskolc Szeged Székesfehérvár Balassagyarmat Gyöngyös Eger Esztergom Győr Orosháza Pápa Sallófalján Békéscsaba Dombóvár Gyula Hódmezővásárhely Kaposvár Karcag KMíöi fis—Kecel, Sollvadkert Nagykőrös Pásztó sátoraljaújhely Szolnok Veszprém A Magyarországi Zsidó Szociális Segélv-alapítvány keres ápolásra bevásárlásra, főzésre, ügyintézési munkára önkénteseket, tiszteletdíjas munkatársakat. Jelentkezés: ״ Segítő'‘ jeligére tevésben vagy az alapítvány információs szolgálatánál. (Síp u 12 I. em. 21.)