Zsombolyai Közlöny, 1903 (3. évfolyam, 1-25. szám)
1903-01-04 / 1. szám
Zsombolya 1903. Vasárnap, január 4. III. évfolyam I. szám. ZSOMBOLYAI KÖZLÖNY HELYI és VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Dr. KALLÓS SAMU ügyvéd ZSOMBOLYÁN. „vJIST Egyes szám ára 20 fillér. Egész évre 8 korona, — Fél évre 4 korona, Negyed évre 2 korona. Vidéki előfizetőink postadíj fejében 1 koronával többet fizetnek. A lap szellemi részét illető minden közlemény úgyszintén a lap anyagi részét illető küldemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények,) a szerkesztőséghez intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Előfizetési díj: Előfizetési felhívás. Az uj év alkalmából felkérjük lapunk előfizetőit és olvasóit, hogy előfizetéseiket megújítani és lapunkat minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. A „Zsombolyai Közlöny“ előfizetési ára egész évre ... 8 kor. félévre .... 4 kor. negyedévre ... 2 kor. Vidéki előfizetők porta fejében egész évre 1 koronával többet fizetnek. Tisztelettel a kiadóhivatal. Visszatekintés. Zsombolya 1903. január 2. Nyíltan az önérzet teljes őszinteségével zárjuk le mult évi működésünket. Olvasó közönségünk szeretetéből, lapunk barátainak jóakaratából merítjük az önérzetnek azt a jóleső tudatát, hogy amit tettünk, minden gondolatunk, egész tevékenységünk, elveink összesége a köz érdekért, a köz érdekében történt. A mi meggyőzésünket a köz érdekének szem előtt tartása vezérelte mindenha. Zsombolya lakosságának érdeke felvirágoztatására irányuló törekvések, a vidék magyarságának megizmosodása, a szeretet és béke fenntartása, ezek voltak azok a motívumok, amelyek lapunk tendenciáit vezették. Ettől soha egy gondolatnyit el nem tértünk. Önérdek bennünket soha nem vezetett, soha semmit és senkit az alaptalanság felületességével nem tárgyaltunk. Ambiciónkat az őszinteségnek mindig a czél érdekében való szemmel tartása vezérelte. Kicsinyes szempontok soha meg nem tévesztették elveinket, soha el nem térítették lapunk irányát attól az eszmétől, amelyet lapunk megindulása óta magunkénak vallunk. Teljes megnyugvással állunk ki a nyilvánosság elé, most hogy ismét egy év múlott el lapunk múltjában mert fegyverünk mindig az igazság, az őszinteség volt. A bajokra, visszaélésekre amikor szükségét láttuk, rámutattunk, de mindig az igazság fegyverével küzdve és rosszakaratot senki sem foghat reánk. Amit és ahogy cselekedtünk, meggyőződésünk szerint tettük, meggyőződésünket pedig Zsombolya és vidéke lakosságának, társadalmi életünk közérdekéből merítettük. Azok, akik eddig is szerettei s jóakarattal voltak irántunk s akik egy perczig sem kételkedtek törekvéseink tisztaságában, tartsák fenn továbbra is szeretetüket, ajándékozzanak meg ezentúl és bizalmukkal, legyenek segítőink, pártfogóink torukkal, tudásukkal, érdekeink megvédésében támogassanak s akkor bizton nézhetünk a jövő elé. Köszönetet mondunk azoknak a kik eddig is segítségünkre voltak s a kik ambíciónk tisztasága érdekében tollakkal is támogatták ügyünket, kik megajándékoztak baráti szeretetükkel. HIREK. — Személyi hirek. Arany F. Nándor, esztergommegyei áldozár, e hó 1-én Budapestre utazott, hogy állását a vallás és közoktatásügyi minisztériumban elfoglalja. Dr. Kerényi Miklós ismert jeles tollú író és lapunk kedvelt főmunkatársa több havi időtartamra elutazott Zsombolyáról. — A főispán beiktatása. Nagy ünnepségek között iktatták be dr. Dellimanics Lajost Torontál vármegye főispáni székébe. Az összes ünnepélyeken nemzetiségi különbség nélkül vett részt a vármegye polyglott lakosssága s úgy dr. Vinczehidy Ernő üdvözlő beszédjét, valamint a főispán programmbeszédjét pártkülönbség nélkül élénk tetszéssel fogadták. A beiktató közgyűlés 29-én délelőtt 10 órakor volt. Miután a törvényhatósági bizottság részt vett a róm. kath. templomban tartott Te Deumon, dr. Vinczehidy Ernő alispáni helyettes üdvözölte a főispánt, hangsúlyozva azon feladatokat, a me TH KCZn Palotai Gergely kúrája. A „Zsombolyai Közlöny“ számára irta: I. E. Zzzzz ... zzz ... A „z“ betűnek ez a hirtelen torlódása, majd az utána következő néma csönd a rémület kifejezését csalta Palotai Gergely arcára. Agya nem szokott gyorsan működni, amíg egyik gondolat a másiknak helyet adott pillanatok múltak el rendes körülmények között. Ennek az értelembeli csökönyösségnek teljes tudatában is volt Palotai Gergely s gyenge pillanataiban be is vallotta önmagának, hogy nem tartozik a világ legzseniálisabb emberei közé. Elméjének ezt a tulajdonságát azonban a nyugodtan de rendszeresen működő észjárás javára irta. A „z“ betűk félelmetesen éles zaja, mely az étazsoron immár huszonkét év óta pihenő velenczei üvegtárgyak egy pillanat alatt beállott pusztulását jelentette, szinte villamos gyorsasággal hajszolta gondolatait agyában. Felesége arcára nézett, szemei megnagyobbodtak s ajka szótlanul rángatódzott. Olyan félelem fogta el, mint mikor a csintalan, gyereket valami nagy pajkosságon csípik s alig várja már, hogy túl legyen a büntetésen. Úgy érezte, mintha a sok drága edény pusztulása családi békességének végét jelentené. Huszonkét éves házaséletük óvódásaiban az apróbb nagyobb perpatvarok közepette ez az étazser volt mindig a kibékülés oázisa. Amikor a szemrehányások, a keserű kifakadások özönével zúdultak fejéhez, Palotai Gergely az étazsertől várta a házi perpatvarok elcsitítását. Ez az étazser volt a házi viharok levezető villámhárítója. Addig, addig kérlelte az asszonyt, könyörgött neki. ígérte megjavulását, a mult idők felidézésével, huszonkét év előtt történt egybekelésük, velenczei nászutazásuk édes emlékeinek felújításával mindig el tudta oszlatni felesége haragját. A velencei emlékek mindenkor biztos sikerre vezettek s az asszony megbocsátott férjének utoljára.* Most úgy érezte vége mindennek, A megbékülés eme néma nemzője darabokra törött s ez Palotai Gergely „hibájából“ történt. Óvatosan igyekezett átsuranni a sötét szobán, nehogy felesége megtudja mily későn érkezett ismét haza. Nem gyújtotta meg a gyertyát. Künn a levegőn még csak tartotta magát, a mint a szoba meleg levegője megcsapta arcát, egyszerre tántorogni kezdett s egész testével neki esett az étazsernek. A zajra egyszerre kijózanodott, mintha nem is ivott volna, agyából elpárolgott a szesz gőze s várta mi fog történni. Felesége ijedten rohant be, egy pillanat alatt tisztában volt a helyzettel s a helyett hogy a pörlekedés legkeserübb kifakadásait zúdította volna férjére, egy szót sem szólt. Ferencz József keserűviz az egyedül elismert kellemes izü természetes hashajtószer.