Pollák János szerk.: Religio, 1863. 1. félév
1. szám
Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szombaton. — Az előfizetési díj félévre, postán küldéssel 5 frt. 25 kr., helyben 4 frt. 90 kr. a. é. Előfizethetni minden cs. kir. postahivatalnál, s Pesten a Kozma Vazul-féle nyomdai irodában (hal-piacz és aldunasor sarkán , 9. sz. a.) RELIGIO. KATH. EGYHÁZI, S IRODALMI FOLYÓIRAT. Pesten, január 3-án. 1. I. Félév. 1863. TARTALOM . Havi szemle. I. — Ő szentségének apostoli levele mélt. s ft. Roskoványi Ágoston nyitrai püspökhez. — Egyházi tudósítások. — Vegyesek. Havi szemle. Uj éva fáradt, de ki nem fáradt, a törődött, de meg nem tört lelkek küzdtere. Győzelmeink reményen felüliek; legyen áldott az Urnák neve, az ő könyörületessége nagy, mi magasabb diadalra hivatunk,haladunk. Ascensiones in corde,— — de virtute in virtutem, urbi flortitudinis nostrae Sion salvator, — újévi üdvözlet. Őseink erényei, lankadatlan küzdelmei, törő győzelmei, koszorús diadalai a jelentkezeinkbe adták, hogy ezen uralkodva, ezt uj győzelmekkel tetézve, utódjainknak átadjuk. Sebekkel megrakva győzni, ezredéves sorsunk. A megváltó Isten-embernek mindég dicső sebhelyei az egyház mindég vérző sebeit mutatják e földön. In vulnere gloria. Mindenkor győztünk, a harczoktól még sem menekültünk , most is győznünk kell, győzni fogunk, de győzelmünk nem lesz oly tökéletes, hogy a szellemi fegyvert letehessük. Lesz min örülni, lesz, miért új küzdelemre készülni kell. Sursum corda. Az igéret részünkön, mienk a jövő. A 19 százados hatalmat a pokol nem csavarta ki kezeinkből, nem is csavarja ki soha. Patientia sanctorum. Az egyház megszokta a gyászruhát, a kisértetek napjai az ő évfordulatos ünnepei. Gyászos helyzetekben az egyház semmi újat nem talál , mit a világ rossznak nevez : a sanyarúság, nála mindennapos. Csak a levertség, a tétlen jajveszéklés, az üres panasz, az ő életében szokatlan tünemény. Ha csüggednénk, ha gyáván alkalmazkodnánk, nem sorsunkon, de min magunk fölött kellene sírni. Őseink lelke törhetlen vala, lelkeinknek törni nem szabad. Lassú lépéssel halad az egyház a győzelemre, rendetlenül áll a veszélyben: az ő ereje nem a rohamban, de a kitartásban van. Csatoljuk fájdalmainkat őseink fájdalmaihoz, legyen testületünk változatlan a törhetlenségben; az egyház élete: erény, küzdés, szenvedés. Folytatjuk a hitnek, folytassuk a szenvedéseknek traditioit is. A jognak, a javaknak szentsége, melyért élünk, melyért halunk, tükröződjék erényeinkben. A papság erénye mindég győzelmes fegyver volt. ,Renovamini spiritu mentis vestrae a törhetlen papi léleknek titka. Péternek, Péter utódjának, a jámbornak fiai, mondjuk vele: Domine Tu scis, quia amote. Hogy itt leszünk, a hol ma vagyunk , mult évben nem véltük. Misericordiae Domini super coelos. A forradalmi conspiratio szellemileg leverve, soraiban szakadozva, önmagát falja, a kétségbeesés merényeihez kapdos. Közsorsa a gonosznak , hogy önmagát pusztítsa. Per quod quis peccat, punitur per idem. A gonoszság pusztít, a jámborság táplál , hogy a gonosz kivágassék, e czélra nem a jámbor, de a gonosz küldetik. A mai Italiát az esküszegés hozta létre, az erőszak tartja fön. Mazzini dec. 1-től Victor sorezredest esküszegésre szólítja föl Mit esküszegés hozott, esküszegés elvisz, és már viszi. A múlt vigasztal, hogy ne csüggedjünk, a jövő rémit, hogy lelkesedjünk. Passi graviora dabit Deus his quoque finem, et haec olim meminisse jurabit. Csendes sziv és nyugodt elme, imádság és munka, türelem és szeretet, a fegyelem kapcsaival egymáshoz fűzve, soha meg nem veretett. Filii sanctorum sumus. Uj év ! az uj győzelmekre haladó lelkek küzdtere ! A helyzet ismerete a természetes jóslat. Ha valaki mondja: az európai államok tettleg elszakadtak a ker. hittől, szomorú, de nagy igazságot mond. Van vallásos ember és társulat, szaporodik is naponta, de nincs keresztény állam. Az érdek és a 3) „A katonaság esküszik a hazának, kötelességét nem árulhatja el, habár azt parancsnokai elárulják; különben a hadsereg nem más, mint a lelkismeretlenek javára szolgáló és szolgaságra kárhoztatott csoport " (Journ. de Brüx, 345. sz. 11. dec. 1862.) Talán már a magyar lapok nem fogják terjeszteni a rágalmakat, hogy a papság szökésre csábítgatja a ka-