Pollák János szerk.: Religio, 1863. 2. félév

1. szám

* 2 «*— halmaza miatt történik. Az istentelenség már inger­kedik, daczol az Istennel, alkalomra lel, hogy meg­vetését iránta nyilváníthassa. — Az iskolából az egy­ház kizárva, a házasság az egyháztól elvéve, az ajta­tos alapitványok részént megtiltva, részént akadá­lyozva, a papság a birtoktól letiltva, a jótékony inté­zetek az államtól kezeltetve, Belgiumban a kath. e­gyetem alapitványai elkobozva, most a templom, en­nek pénzei, a temető világrasittatása foganatba véve. Soktól a társadalomban a papot letiltja az egyház, a többitől letiltja az államhatalom, nem lehet az egy­házat megdönteni, legalább minden befolyástól az ál­lamra és a társadalomra kell őt kirekeszteni. Ada­kozni az Isten nevében tiltatik, a szegénynek csak a caesar és az állam iránt szabad hálásnak lenni. Mint tényező az egyház mindenütt üldöztetik, az egyén lelkismeretére szoríttatik, és ha itt uralkodik, kőmi­ves lévén a miniszter, ily egyén az állam hivatalaiból kizáratik. A vallásos buzgalom embernek egyedüli joga van az állam terheit viselni, a javakat mások él­vezik. Elszakadt az államhatalom az Istentől, elsza­kittatik általa a társadalom az egyháztól. Quiescere faciamus dies festos Dei in terra. Kerülik a vallást, még­is mindenütt bele­ütőd­nek. Nem volt korszak, melyben a religio oly hord­erővel lépett volna ki. A nagy izgalom az egész vi­lágon vallásos mozgalom. Nena­ Sahib vallásos szónok­latai halált szórtak az angolokra; Japánban Micado vallásos fejedelem forrongást indít a világi fejedelem ellen, mivel a kikötőket az idegenek előtt megnyi­totta; Tu-duc, Huenak zsarnoka, vallást üldöz; Lee, trónkövetelő, vallásszabadságot ígér; Juarez az egy­házat elpusztította; Puebla bevézetett, a száműzött püspökök újból szervezett megyéjükbe visszatérnek; a keleti kérdés csomója a szent­ sir birtoka; Angliát a "no popery' düh emészti ; a lengyelek vallásért küz­denek ; a muszka kormány a papok fölakasztásával, Felinski érsek fölidézésével, a kath. egyház kiirtását ennek megbecstelenitésével tetézi, a lengyelek legyil­kolásából fáradtan hazatérő raskolnikikat megdicséri; Loulé, portugalli kormánynak feje, a szerzetes­nők kiűzéseivel uralkodik; a belga kormányt az egyház elleni intézkedés tartja fen, a solidarisok pártját az egyház gyűlölete fűzi össze; a párisi kormány egyik oldalra vallásos arczot mutat, másik oldalról, hogyan zaklassa az egyházat, mindent föl­kutat ; Poroszország­ban, a német fejedelemségekben vallás a főkérdés. Jöjjünk-e még közelebb? Kézzel tapintunk mindent. Itália? Az egyházat üldözik, még­is jun. 7-én áldását kérik. A kierőszakolt áldás istenkáromlás, az énekelt .Te-Deum­ istenkísértés, egyházárulás. A forradalom kifárad az üldözésben, a papság ki nem fárad az ül­döztetésben. A száműzött, a börtönözött 63 püspökök számát jan. 11-től Arnaldi, spoletoi érsek, IX. Fiús­nak az érseki széken utódja, szűz Máriának inkább szerető gyermeke, semmint tisztelő hive, szaporitja. Elfogatik, érseki városában, hogy érzékenyebben sér­tessék, ítélet elé vitetik , naponként a szent misétől megakadályoztatik, nagy kegyelem volt a csendőr századostól, hogy elfogatásakor hajnalban házi kápol­nája küszöbére letérdelve három ,Üdvözlégy Máriát­ mondhatott. „Az egyházat sárba kell fojtani; nem csak,­­ hanem megbecsteleníteni."Mastrix 16-ik szá­zadi hithagyott szájának szólama, a mai kőmivesség­nek szabály­a, czélja, iránya. A vallásos türelemről tar­tott félszázados szónoklatok vallásháborút szültek? Kerülni akarták az Istent, mindenütt föltalálták; sza­badságot pengetnek, a lelkismeret szabadsága fölött sírt emelnek; futnak az Istentől, nem menekülnek ha­talmas kezétől. Si ascender­o in coelum tu illic­es; si descendero ad infernum, ades. Vallást kerülnek, s vallást üldöznek; sokat kezdenek, mindenben sülyed­nek; a köznyomor az Isten szövetségese e földön. Malum et amarum est deseruisse Dominum Deum. Hanem durum est contra stimulum recalcitrare. Az üldöztetés egyedül papi testületünk osztályrésze. Si de mundo essetis, mundus, quod suum est, diligeret utique; sed quia non estis de mundo, ideo odit vos mundus. Scitote, quoniam me prius odio habuit. A mult törvényhozói ülésszak végén száz iparos kérvényt nyújtott a franczia senatushoz, szüntetné meg az állam vasárnapokon az állami közmunkákat. Theyer jelentése a kérvényről rokonszenvvel fogad­tatott. Egyedül Francziaország az, hol vasárnaponként dolgoznak. Másutt nyugszik a kéz, alszik a gyár. Francziaország nagyobb városaiban Húsvét első nap­ján is szökik a tű, csörög az orsó, ordit a pöröly. So­kat elfogadott Európa a franczia nemzettől, de a va­sárnapok megszentségtelenítését el nem fogadta. Az iparosok egyletbe állottak, hogy vasárnapon boltjai­kat bezárják, a munkát megszüntetik. Pak­snak sok boltajtamn olvasható­ ,itt nem árulnak vasárnap." A vallásos visszahatás a nép képviselőinek atyáskodása ellen a népből keletkezett. A vasárnapi nyugalom vallásos, erkölcsi, politikai, gazdászati, egészségi s nemzetiségi nyereményeit kiki ismeri. Proudhon is vallja, de nem dolgozni vasárnap az Isten hatal­­ a) De la célébration du Dimanche, considéré sous les rapportes de l'hygiène publique, de la morale, des relations des familles et de cité. — Des bienfaits du christianisme p. 553. Paris 1856.

Next