Cselka Nándor szerk.: Religio, 1872. 2. félév
1. szám
Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szombaton. Előfizetési dij félévre helyben s posta, küldéssel 5 l t. Előfizethetni minden k. postahivatalnál , Pesten a szerkesztőnél (terézvárosi plébánián) s Kocsi Sándor nyomdai irodájában, (Sándor utcza 13. szám alatt ) RELIGIO. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. TARTALOM. Az egyház s a tudomány. — Simor János primás eggségének körlevele a breviáriumról. — Egyházi tudósitások. — Irodalom — Vegyesek. Az egyház s a tudomány. „A tudomány minden ágon a vallás befolyása alatt keletkezett." B a m e s. Az emberi fényes tehetségek mind megannyi tanúi magas rendeltetésének. A már alkotásában is bámulandó test, a teremtés minden műveit fürkészve nyomozó elme, az emlékező és képzelő tehetségek, a részvét édes érzelmeitől hullámzó kebel, a magasabb javakért földiekről lemondani tudó lélek s a minden teremtett dolgokon túlszálló hitéletre való képesség, mind e fenséges tulajdonok oly lényt tüntetnek elő, melynek nem lehetett életczélul kevesebbet kitűzni, mint „Legyetek tökéletesek." Se szép tulajdonokkal biró embert Bayle mindenre képtelennek mondja, mely csak arra alkalmas, hogy mindent összezavarjon s mindenre nézve kérdést idézzen elő. Alighogy eszünk valamely művet felépített, máris megmutatja az eszközöket, melyekkel ugyanazt leronthatjuk. Az ész valódi Penelope, elrontja éjjel a vásznat, mit nappal szőtt. S hogy e lángérméjti philosophus szavai valóban állanak, arról teljesen meg leszünk győződve, ha csak egy futó pillanatot vetünk a tudomány állapotára a kereszténység megjelenése előtt s vizsgáljuk a gyümölcsöket, melyeket a magára hagyott emberi elme hozott. A főeszköz, az iskola, teljesen hiányzott. Voltak ugyan iskolák, pl. a spártaiaknál, de ezek nem a szellemi, hanem a testi élet fejlesztői, az ú. n. gymnastikai iskolák, valának. A görögöknél Kr. e. 500 évvel voltak már iskolák, de ezek zártak, magasrangúak számára valának fentartva. A rómaiaknál Julius Caesar idejében voltak grammatikai iskolák, hol a latin és görög nyelv taníttatott, tehát az emlékező tehetség műveltetett ugyan, de a többiek rovására, tehát nem voltak rendeltetésüknek megfelelők, mivel az emberi tehetségek hasonlítanak egy vonó hangszerhez, melynek ha csak egy húrja nincs a többihez kellő arányban hangolva, azon játszani, legalább jól játszani, nem lehet. Voltak ezen iskolákon kivül még a sophisták, philosophusok s más bölcselkedők iskolái, melyek a kereszténység előtt vagy annak első századaiban felmerültek s melyek tanaikban a legdőrébb, legképtelenebb s legerkölcstelenebb elveket egyesiték. Cerinthus, Menander, Ebion, Saturnius, Basilides, Nicolaus, Karpocrates, Valentin, Marcon, Montanus, ezek és sok más nevek mind megannyi felekezetekre emlékeztetnek, melyeknél az eszelősség együtt járt az erkölcstelenséggel. Ha egy vizsgatekintetet vetünk is e bölcsészet vallási felekezetekre, azonnal látjuk, hogy képtelenek voltak csak némileg is összefüggő rendszert kigondolni. És váljon hova jutott volna az úgy nevezett philosophia, ha közbe nem lép az isteni vallás az ember túlságos dölyfét megszégyeníteni és megmutatni neki, mily hiúk és tévesek gondolatai és mily messze jár a valódi igazságtól, melyet önnön magára hagyatva soha sem leendett képes feltalálni. Mert mik a tárgyak, melyekkel az emberi elme foglalkozhatik? Isten, ember, állam, természet, stb. Mindezek pedig tudásvágyaik körén kívül estek. A kath. vallás pedig az említett fogalmakat tekintve nem lép gátlólag a szellem elé, azt miben sem korlátozza, sőt ahelyett, hogy akadályozná, világító torony gyanánt szolgál a tudatlanság éjjelében. A valódi philosophia, — melyből Baco, a nagy tudós, szerint „egy parány hitetlenné tesz, a tökéletes pedig a religióhoz vezérel vissza. — is a Perge itaque alacriter in coepto tuo, praeliare praelia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora. Pius P. P. IX. ad Redact. Rel. 27 mart. 1871. Pesten, julius 3-án. II. Félév. 1872.