Horing Károly szerk.: Religio, 1877. 1. félév
1. szám
Megjelenik e lap hetenkint kétszer : szerdán és szombaton. Előfizetési dij : félévre helybeni posta- [ HARMINIS ZHATOSHK ÉVFOLYAM. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál , Budán a szerkesztőnél. Pesten Kocsi Sándor nyomdai irodájában,országút 39-k szám alatt, hova a netaláni,nyitott levélben bérmentes reclamatiók intézendők. Tartalom. Havi szemle. — A nörgy magyar püspöki kar tanügyi megállapodásai. — Voltak-e keresztények Pompejiben.— Egyházi tudósítások: Pest. Hogy állunk? Róma. Ő szentségének újévi szózata a bíbornoki karhoz. Paris. A vallás a politika, a felforgatók reményei. — Vegyesek, küldéssel 5 fi. Szerkesztői lakás.Budán viziváros,főutca 221.hava alap szellemi részét illető minden küldemények intézendők. RELIGIO. KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT. Pesten, január 3.1. Havi szemle. „ Die Jakobiner und ihre Lehrmeister ; ein Spiegelbild aus der Vergangenheit für die Gegenwart, dem christlichen Volke zur Mahnung und War nung", czime az előttünk fekvő, igénytelen kinézésű könyvecskének, melyet, ámbár, mint őszintén megvalljuk, sok ujat nem hoz, mégis meglehetős érdekeltséggel olvastunk végig , mert amit hoz, azt nem csak kedvesen népszerű alakban adja, hanem oly begyőző módon is állítja szemünk elé, hogy kénytelenek vagyunk utóvégre is igazat adni neki s beismerni, miszerint a mindennapi életnek számtalan apró vonása, melyet amúgy egyenkint gyakran figyelemre is alig méltatunk, a kellő szempontból nézve s azon irányeszmék fonalán csoportosítva és magyarázva, melyeket e könyvecske szolgáltat nekünk, mindannyian tanúságot tesznek mellette, tanúságot, hogy igazat mond s miben sem túloz s hogy intései ép ennélfogva nagyon is figyelemre s megszívlelésre méltók. Vezéreszméje pedig e könyvecskének, mint már czime is némileg sejteti, az, hogy ugyanazon eszmék s szellemi tényezők, melyek a multszázadi nagy forradalmat előidézték, s akkor annyi felforgatás- s vérontásnak, annyi vétekis gaztettnek lőnek szülőanyjáivá, — hogy e tényezők még ma is teljes erővel működnek, hogy a franczia jacobinusoknak méltó utódai s szellemörökösei még ma is következetesen, bár itt ott simább eszközökkel folytatják ama művet , a keresztény társadalomnak felforgatását, melyet őseik a conventben kezdettek, s melynek hagyománya azóta szakadatlanul fentartatik ott, hol a Krisztus s anyaszentegyháza elleni gyűlölet képezi a ,testvérek'-nek ,főerényét' s hadi jelszavát. A tisztelt olvasó immár látja, hogy könyvünk szerint a páholy az, mely a franczia jacobinusoknak, eme kedves fiainak eszméit átszármaztatta miránk, köztünk fentartja s még folyvást terjeszti. De azért ne gondolja, mintha e helyen a ,szabadkőművesség" feletti valami elmélkedés számára akarnók becses figyelmet igénybe venni. Hagyjuk el egyszer a működő személyeket s nézzük az eszmét: igaz-e, hogy a franczia jacobinus forradalomnak szellemi tényezői még ma is érvényben állanak, mozognak és működnek, s hogy ők okozzák ama szünet nélküli, mélyenható rázkódtatásokat, melyeknek rendszeres volta eléggé feltünteti, hogy nem esetlegesek, hanem egy jól átgondolt s borzasztóan szívós következetességgel keresztül vitt tervnek mindannyi nyilvánulásai, melynek végczélja: társadalmi állapotainknak gyökeres felforgatása, megsemmisítése s olyannal való felcserélése, mely mindannak tagadása, mit az emberek a kereszténységnek fenállása óta vallásilag s erkölcsileg, politikailag s társadalmilag helyesnek s igaznak tartottak. Rendszeres terv szerint történik mindez, mondjuk, azaz nem mi mondjuk, hanem a mindennapi tapasztalás mutatja, és itt megint volna egy kis alkalom, a titkos társulatokról szólni, annál több joggal, mert ha oly hatalmas birodalomnak, minő Angolországnak, oly hatalmas ministere, minő lord Beaconsfield, a hajdani Disraeli, nyíltan megvallja ünnepélyes alkalommal, miszerint a diplomatiának állása manap azért oly nehéz, mert tevékenységében mindenütt a titkos társulatok aknáival találkozik; akkor, úgy hiszszük, megengedhetik azok, kik képzelt szellemi fölényökben a kísérteteket csak úgy nevezni szokták ; megengedhetik, hogy mi is hiszszük, miszerint a titkos társulatok működése oly tényező, melylyel manap számítani kell, s melytől eltekinteni annyit tesz, mint készakarva tudat I. Félév, 1877.