Kiss János szerk.: Religio, 1921.
1. szám
2 DR. PROHÁSZKA OTTOKÁR is, hogy ha ki akarjuk fejezni s meg akarjuk mondani azt, amit megláttunk, megint csak általános fogalmakkal fogjuk ezt tenni. Ez azonban nem lephet meg senkit, hiszen gondolkozni s valamit kifejezni s megmondani nem lehet általános fogalmak nélkül; mindezzel azonban nincs kimerítve az értelmi megismerés leltára, sőt épen a legközvetlenebb ismeretet, nemkülönben a legzseniálisabb meglátásokat, milyen például a kinyilatkoztatásszerű intuíció, a távolfekvő adatok s tények kapcsolatának észrevevése, az egésznek konstruktív fölfogása, egyáltalában nem bírjuk kimagyarázni. Legutóbb Nagy József értekezett az Athenaeumban a «metafizikai intuícióról» s Alexander Bernát a P. Lloydba írt «Intuition» címmel tárcacikkeket. Mindkettő reflektál Bergsonra, aki a mi korunkban népszerűvé tette az intuíció fogalmát. Csak ne kérdezzük, hogy mi az, mert igaza van Nagy Józsefnek, mikor írja: «Jellemző, hogy épen Bergsonnál oly sokoldalú jelentése van e fogalomnak, hogy szinte egész múltja megtalálható benne.» Bergson az intuíciót különálló ismeretnek, a lényeget megragadó ismeretnek nevezi. Természetes, hogy az ilyen felfogással szemben a kritikusok mindjárt készen állnak a kérdéssel, vájjon hát kétféle igazság van-e vagy talán két útja van az egy igazság megismerésének. Alexander Bernát Spinozára is hivatkozik, aki az intuíciót az ismeret legmagasabb fokának tartja, mely a dolgok lényegét feltárja. Engem azonban az érdekel, hogy úgy Bergson, mint Spinoza elégtelen magyarázatai helyett Alexander Bernát meglep minket annak kijelentésével, hogy dich glaube, das geheimniß der Intuition gelöst zu haben. Vielleicht ist es interessant zu erzählen, durch welche Windungen ich zu dieser Lösung gekommen bin.» De mennyire érdekes megtudnunk úgy azt, hogy miben áll hát az intuíció, mint azt, hogy mily úton jutott rá filozófusunk e titok földerítésére! Mi tehát az intuíció lényege ? Alexander Bernát az intuíciót oly gondolkozásnak tartja, mely képzetek, mondjuk, gondolatbeli szavak nélkül folyik. «Das ungesprochene Denken, welches dem gesprochenen vorhergeht, ist das, was man Intuition nennt. Damit ist die Lösung des Rätsels gefunden... das Ei des Columbus.» Minden gondolat, szerinte, bizonyos kialakulási stádiumot fut be, melyen kifejezésre még nem nérett meg s szavakba nem öltöztethető; míg ilyen, addig intuíció; mikor aztán kifejezésre hozzuk, akkor természetesen a fogalmi gondolkozás útjára térünk vele s általános