Magyar Gyümölcs 1934-1946

A Jeszenszky Árpád (mezőgazdász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány doktora, 1927-1933-ban a Kertészet című szakfolyóirat szerkesztője, 1934-1944 között a Magyar Gyümölcs című szaklap felelős szerkesztője; a két világháború között a kertészeti szakigazgatás kérdéseivel foglalkozott, sokat tett az üzemi gyümölcstermesztés kialakítása, szervezése, valamint a gyümölcsfeldolgozás és -értékesítés fejlesztése terén) szerkesztette folyóirat a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete, Országos Pomológiai Bizottság, Magyar Faiskolai Szövetség, később a M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium Kertészeti Ügyosztályának hivatalos lapja volt. 1934 és 1944 között jelent meg. 1946-ban kísérlet történt újraindítására, de már csak két száma látott napvilágot. A lap indulásához Kállay Miklós, akkori földművelésügyi miniszter, a későbbi miniszterelnök írt beköszöntőt:

„Az a mélyreható változás, amely az ország gazdasági életében Trianon óta beállott, döntő fordulatot jelentett gyümölcstermelésünkben is. Mint annyi vonatkozásban, e tekintetben is új feladatok elé állíttattunk. Az ország megcsonkításával, a szőlő kivételével, majdnem teljes egészében elvesztettük a legnemesebb gyümölcsöt termő területeinket. Megmaradt kereteink között tehát pótolni kellett azt, ami hiányzik. Hozzá kellett látnunk, hogy az ország azon részein, ahol az előfeltételek szintén adva vannak, meglévő, téli elálló gyümölcsöt termelő gyümölcsöseinket rendbe hozzuk és új gyümölcsösöknek vessük meg alapjait. Annál is inkább szükség volt erre, mert a gyümölcstermelés ma már nem az, ami régen volt. Valaha a gazdálkodásban elsősorban a kedvtelés, a szórakozás szerepét játszotta. Gyakorlatban pedig arra szolgált, hogy a házi gyümölcsszükségletet lássa el. Ez a magyarázata annak, hogy akár kisebb, akár nagyobb gazdaságok régi gyümölcsöseit vesszük szemügyre, abban nagy általánosságban nem sok egynemű, hanem sok többfajta gyümölcsöt termő fát találunk. Ma a gyümölcstermelés kilépett korábbi szerepéből. Ma a mezőgazdasági termelés egyik igen fontos, nagy tudást, lankadatlan szorgalmat, meg nem szűnő gondosságot és szeretetteljes odaadást igénylő ágazata, amely azonban a reá fordított munkát meg is hálálja. A termelésben való jelentősége teljes összhangban van közgazdasági fontosságával. Gyümölcstermelésünknek a megkívánt színvonalra való emelése nemcsak azt jelenti, hogy a gyümölcsös hasznot hajt a gazdának, hogy a gyümölcsös területnek a haszon növekedéséhez képest való értékemelkedése szaporítja az egyén és a nemzeti összesség vagyonát, hanem nagy fontossága van még további két vonatkozásban is. Az egyik az, hogy tehermentesíthetjük külkereskedelmi mérlegünk passzív tételeit a téli gyümölcsökben ma még meglévő behozatal kiküszöbölésével, a másik pedig, hogy szaporíthatjuk külkereskedelmi mérlegünk aktív tételeit a téli gyümölcsök kivitelének megteremtésével. Hivatali elődeim megvetették alapjait a mai kor által megkövetelt gyümölcstermelésnek. Tevékenységüket megerősítettem és kiegészítettem azokkal az intézkedéseimmel, amelyek okszerű új gyümölcsösök létesítését előnyös kamatú kölcsön mellett teszik lehetségessé. Azok a feladatok tehát, amelyek ebben a vonatkozásban a kormányzatra vártak, általában bevégzetteknek tekinthetők. Most már a gazdákon van a sor! Rajtuk áll, hogy a kijelölt úton haladva, eredmények elérhetők-e. Ezért üdvözöltem örömmel azt a megmozdulást, amely a gyümölcstermelő gazdákat az eddigi tagoltsággal szemben a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete keretében egy táborba szólította és vállaltam annakidején vezető szerepet annak irányításában. Egy táborban kell találkozni valamennyi gyümölcstermelő gazdának. Mert közös az útjuk, közös a céljuk, azonosak az érdekeik. Akkor boldogulhatnak igazán, ha — egyúttal a nemzeti összesség érdekeivel is közös — céljaik szolgálatában társulásuk élére saját elhatározásukból helyezett vezetőség útmutatása mellett járnak el. Az együttműködés és az egymással való érintkezés közvetlenségét, a gyümölcstermelés és értékesítés, valamint az azokkal kapcsolatos problémák felől ugyanazon időben egyszerre való tájékozódást biztosító eszköznek látom az Egyesület által kiadott ezt az újságot is. Ezért szívesen köszöntöm »A Magyar Gyümölcs«-öt és rajta keresztül az ország összes gyümölcstermelő gazdáit és őszintén kívánom, hogy a lap megjelenéséhez fűzött összes várakozások valóra váljanak.”

Terjedelem: 3.876 oldal

Tartalomjegyzék