168óra, 1990. július-december (2. évfolyam, 26-51. szám)
1990-08-07 / 31. szám
VENDÉGOLDAL Tábornoki harcálláspont Kéri Kálmán helyesbít Igazságosnak érzett háború ! Tábornok úr, mivel több változat is forgalomban van az ön által mondottakról, én inkább önt kérem, idézze fel a parlamentben az elmúlt hétfőn mondott szavait. Gondolom, a legjobb a szó szerinti változat. - Nem emlékszem vissza pontosan a szavaimra, de az kétségtelen, hogy kijelentettem: a hadsereg egy igazságos háborúban vett részt. Mégpedig azon az alapon, hogy a kommunizmussal szemben a hazámat megvédeni, az nem igazságtalan, hanem igazságos dolog. Márpedig a kommunizmust a Szovjetunió képviselte. - De azt azért mint történelmi tényt talán ön is elismeri, hogy Magyarország támadta meg a Szovjetuniót, és nem fordítva. A háború megindításának oka a kassai bombázás volt. Nem mondom, hogy ezt szovjet gépek követték el, hiszen erre semmi bizonyíték nincs. Viszont az tény, hogy a bombázás napján szovjet gépek géppuskázták egy vasúti szerelvény kocsijait. Voltak, akik úgy vélték, ha géppuskáztak, miért ne bombázhatták volna Kassát. De ismétlem, én ezt nem vagyok hajlandó elfogadni. Bennünket megfenyegettek ! - Akkor akár el is tekinthetünk ettől az epizódtól, hiszen ön sem kíván erre támaszkodni. Akkor viszont mire? Hiszen Magyarország nem egy eszme ellen viselt hadat, hanem egy ország ellen, mégpedig nagyon is kézzelfogható eredmények érdekében, nem? - Igen. A mi hadbalépésünket tulajdonképpen a bécsi döntések előzték meg. Ezek eredményeképpen, ugye, visszakaptuk a Felvidék egy részét, megszállhattuk Kárpátalját, visszacsatolták a Székelyföldet, Bácskát. Tartottunk tőle, hogy ha mi nem a németek oldalán maradunk, akkor ők egy szép napon el is vehetik azt, amit adtak. El is hangzottak fenyegetések, hogy ha a románok ilyen nagy erőkkel mennek ki a frontra, mi pedig ódzkodunk, akkor a Führer esetleg megváltoztatja ezt a döntést. Vagyis nem a Szovjetunió fenyegette Magyarországot, hanem Németország. - Mondjuk inkább úgy: a nácizmus is. ■ - Is? Akkor a Szovjetunió is? Hogyan? - Nagyon helyes a kérdés. A Szovjetunió nem fenyegette Magyarországot. Még. De a háborúba lépésünket követően igenis fenyegetett. - Nem értem. Ha például Magyarországot megtámadná egy külső hatalom, egészen természetes volna, hogy a Magyar Honvédség szembeszáll ezzel a hatalom- mal. Nem? - Egyáltalán nem mondom azt, hogy helytálló volt a hadüzenet a Szovjetuniónak. Elsietett volt. - Ezt hogy érti? Meg kellett volna várni, amíg végre fenyeget? - Nem. Bizonyíték kellett volna arra, hogy csakugyan ők bombáztak. Hiszen ebből indult ki a háború! - No de miután ez nem tisztázódott az ön számára egyértelműen, mitől lett ez mégis igazságos háború? - Mert kommunistaellenes nevelésben részesültünk.! ! - Szóval, egy hadsereg morális erejéhez, ütőképességéhez a technikai szervezés kevés. Ideológia is kell és megfelelő célkitűzés, legyen az bármilyen mondvacsinált? - Igen, úgy van! ! - És ezzel igazolható egy háború? Engedje meg, hogy emlékeztessem a szovjetek 56-os magyarországi inváziójára: a közkatonák jó részét úgy informálták, hogy a Szuezi-csatorna partján vannak, mert támadnak az imperialisták. Nem érez valami hasonlóságot? - Nézze, nem akarok ebbe belebonyolódni. Most az igazságosság kérdéséről van szó. Én ezt a katonáim szempontjából vizsgálom. Jól értsük meg! Mit éreztek? Azt, hogy egy igazságtalan háborúba mennek? Nem. Egész neveltetésükből kifolyólag úgy érezték, hogy igazságos háborúba mennek, a kommunizmus ellen mennek. A Szovjetunió a hazáját védte - Ön ma is úgy gondolja, a németek azért támadták meg a Szovjetuniót, hogy leküzdjék a kommunizmust? - Nemcsak azért. Egyáltalán azért, hogy a Szovjetuniót leküzdjék, hisz az ő céljuk - ami csak később derült ki - az volt, hogy elfoglalják és gyarmattá tegyék. Soha nem merném azt állítani, hogy a Szovjetunió igazságtalan Kéri Kálmán tábornok egy parlamenti ülésen nyilatkozott Magyarország részvételét illetően a II. világháborúról. Azt találta mondani: a magyar hadsereg igazságos háborút vívott, hiszen a kommunizmus ellen harcolt. Szente László a Szaván fogjuk című műsor augusztus 4-i adásában arról faggatta a tábornokot, hogyan értette ezt a kijelentést valójában. Kéri Kálmán: „Úgy érezték, igazságos háborúba mennek" 1944. március: Kéri Kálmán mint a honvédelmi miniszter szárnysegédje