168óra, 1993. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1993-02-02 / 5. szám
Ez a középosztály az asszimiláció elve alapján épült föl. A harmincas években azonban megkezdték ennek mesterséges, tudatos felbontását. Úgy tartották: a középosztályból került ki mindaz, ami zsidónak minősíthető. Megpróbálták tehát kiszűrni a középosztályból a zsidónak nevezett szellemet. Azt a szellemet, amely valójában a modern nagyvárosi kultúrának a - gyakran, természetesen és szükségképpen - felszínes szellemisége, életérzése, életstílusa volt. Először a zsidók kerültek sorra, de a középosztályvita többet követelt. 1939-től sorra kerültek az úgynevezett híg magyarok is. Tehát azok, akikkel származási probléma ugyan nem volt, de azt hirdették róluk, hogy ők is részesei a liberális és káoszt előidéző szellemnek. Őrségváltás a hatalomban ! Könyvében ön említi, hogy e nagyvárosi szellem ellenében „egészséges” mintát kellett állítani. Elkészült tehát a Dr. Kovács István című film - a jobboldal meg a szélsőjobb kedvére -, hiszen ebben egy népi sarjadékból lesz professzor és szétveri maga körül az önző, szűk látókörű világot. Vagyis végrehajtja az óhajtott őrségváltást. Sikeres film volt, mindenkinek tetszett. Tetszett azoknak, akik a középosztályhoz tartoztak, hiszen meglehetősen kedvező képet festett róluk, s a középosztályt úgy állította be, mint a már megvalósulni készülő nemzeti harmónia részesét. A film elé utólagosan prológust készítettek - amelyet a főszereplő, Páger Antal mond el -, ez mintegy kirekeszti a magyarság kebeléből a parvenü Tatár családot, amelynek bűne, hogy az élet napos oldalán szeretne élni, és ellenzi a rangon aluli házasságot a paraszti származású történelemtanárral. Ez az új gyűlölet természetesen nem a középosztály számára jelentett vigaszt, hanem a középosztály alatti életnívóra kényszerített tömegek számára volt rendkívül rokonszenves. Úgy érezhette a szegényebb sorsú mozilátogató, hogy íme, ez az ő filmje. - De hát itt teljesen jogos, megalapozott szociális és egyéb plebejus követelések is megfogalmazódnak. Az úri középosztály valódi bajai is hangot kapnak. Vajon miképpen válik ez is az eltorzult értelmiségi viták, a kultúrharc gyújtóanyagává? Mi csap itt össze mivel? - Itt voltaképpen két kultúra csap öszsze. Egy, a múlt század végén kialakult, újkonzervatív ihletettségű kultúra - amelynek természetesen a politika területén is nagyon komoly pozíciói voltak - korrigálni próbálta a polgári fejlődést, mert úgy érezte, hogy bizonyos nemzeti és szociális célok tekintetében a polgári fejlődés negatív következményekkel járt. Ez az újkonzervatív jobboldali radikális szellemi örökség meghatározza a két világháború közötti ideológiai pozíciókat, kulturális életet, szellemi életet is, és hatalmas kosárként hordja magában a két világháború között megjelent ideológiákat. A kifejezetten náci jellegű ideológiát éppúgy, mint a heterogén népi ideológia jobboldali változatait. A másik kultúra liberális értékek alapján jött létre, még akkor is, ha adott esetben nem a modern polgári kultúra volt ennek hordozója. Mert ehhez hozzátartozott a Nyugat szellemisége, de hozzátartozott a sekélyes bulvársajtó is. Tehát ez a két kultúra csapott össze egymással. Viszont az egyik kezében volt a politikai hatalom, és e két kultúra küzdelmét - kultúrharcát - ez akkor eleve eldöntötte. Dr. Kovács István népi sarjadékból lesz professzor Úrilány feleségét hazaviszi a kicsiny falusi házba Az igazi tisztaság azonban a romlatlan népi világban rejtezik