168óra, 1994. június-december (6. évfolyam, 26-52. szám)
1994-12-13 / 49. szám
10 VÉSZFÉK Tunk. Emiatt aztán kénytelenek lesznek a maguk illetékes hivatalai, minisztériumai révén nyomást gyakorolni „ellenfeleinkre”, hogy teljesítsék követeléseinket. ■ - És?... Bevált ez a rafinált ötlet? - Nem. Tökéletesen csődöt mondtunk, senki a füle botját sem mozdította. Vajon miért?Mert senkinek nem állt érdekében, hisz kimutathatatlan az így keletkezett veszteség. Ilyen esetben mindössze annyi történik, hogy a munkavállaló lobogtat egy igazolást: „Főnök! A sztrájk miatt késtem, a vasutasok miatt kellett otthon maradnom.” A válasz pedig: „Nem baj, majd ledolgozod.” Mi hát a végeredmény? A melós ledolgozza a konfliktust. Szolidaritás papíron ! Sztrájk idején azért talán többre mennének az ellentétek keresése helyett támogatók felkutatásával, nem? - 0, rengetegen vállaltak velünk szolidaritást. Papíron. Kilószám érkeztek a velünk együttérző, a minket támogató táviratok. Mondtam is az MSZOSZ- ben a többi szakszervezeti vezetőnek : könnyű egy jó meleg szobában, karosszékben sörözgetve, a tévét bámulva együttérezni azokkal, akik kinn rohadnak a sínek mellett. Mi mást tehettek volna? - Csak annyit, hogy a postásoktól a vendéglátókig annyit mondanak: kérem, bennünket a vasutasok leállása miatt egy csomó veszteség ér, fizessen a MÁV kötbért. És akkor a mi munkaadóink kénytelenek lettek volna számolni, hogy a napi 700 milliós veszteségük mellé mennyit könyvelhetnek még el. - Milyen 700 millióról beszél? Hivatalosan azt közölték, hogy a csütörtöki sztrájk csak 37 millió forint veszteséget okozott a vasútnak. - Először is, az csak kétórás munkabeszüntetés volt. Ráadásul annyit mondanak, amennyit csak akarnak, s még azt sem állíthatom, hogy csalárdul teszik, hisz a károkat senki nem képes felmérni. - Csak ön? - Számításaink szerint a vasút egynapos megbénítása több száz millió forint bevételkiesést okoz. De hozzá kell tennem, ezek csak becslések, mert mi is a sötétben tapogatózunk. - Vakon saccolják meg azt is, hogy egy-egy sztrájkfelhívás esetén hány tag támogatottságára számíthatnak? - Nem, nem, nem. A legfontosabb, hogy tudjuk, mennyien állnak mögöttünk, mert hiába tárgyalok nagy mellénnyel, ha a tagok többsége nem támogat. Ezért mindig pontos felmérést készítünk: a munkahelyeken mindenkit megkérdezünk, hogy egy adott helyzetben számíthatunk-e rá. A furcsa csak az, ha névtelenül kell választ adni, akkor mindig 90- 95 százalék mond igent, de ha név szerint kell rábólítani, akkor ez a szám 65-70 százalékra csökken. Az emberek még mindig félnek, nem mernek kiállni a saját ügyükért, még akkor sem, ha ezt számukra a törvény lehetővé teszi. - Önök magasabb fizetésekért harcolnak. Mennyibe kerül ez a csata egy-egy embernek? - A sztrájk idejére senki nem kap bért, ha erre célzott. - Miért is kapna, ha ezalatt otthon kapál vagy a komájával sörözik. - Fel kell világosítanom önt, hogy a sztrájk idején az abban résztvevők nem henyélhetnek odahaza, hanem kötelesek bemenni a munkahelyükre. Ha nem ezt teszik, az szolgálatmegtagadásnak számít, amiért fegyelmi jár. - Mindenki? Az is, akinek be kell mondania, hogy az a kevés vonat mikor indul és érkezik? Meg az is, aki pályát épít? Meg az is... - Természetesen - az említett félezer mozgó vonat miatt - az alapszolgáltatásoknak működniük kell. A várótermeket, a pályán rekedt vonatokat fűteni, az utasokat tájékoztatni muszáj, s a karbantartási, az üzemfenntartási munkálatokat sem lehet félbeszakítani. Az úgynevezett segédszerelvények - a darus meg a tűzoltókocsik - is szolgálatban maradnak. ■I - Mi a sztrájktörők sorsa? - Itt sztrájktörésre nem kerülhet sor, mert önállóan senki nem tehet semmit. Hiába akar elindítani egy szerelvényt a mozdonyvezető, ha a forgalmista nem ad neki szabad jelzést vagy nincs kalauz a vonaton. Ha mégis előfordulna ilyesmi, akkor sem a közösség ellen forduló embert vonnánk felelősségre, hanem a munkaadót, hogy a megállapodás ellenére egy vonattal több állt forgalomba. - Mit csinálnak a nemzetközi járatokkal? A külföldi kollégákra is vonatkoznak a sztrájk előírásai? - Hogyne. Ők sem tudnak mit tenni, ha a vasút egyébként működő gépezete nem áll a rendelkezésükre. De itt is kompromisszum született: a velünk határos országok fővárosai és Budapest között a leállás idején is közlekedhet egyegy vonatpár, tehát hat szerelvény bejön, hat elmegy. - Mi történik, amikor véget ér a sztrájk? A vasút nem egy kis kóceráj, ahol csak bevagy kikapcsolják a gépeket, attól függően, hogy sztrájkolnak-e vagy sem. Egy ekkora monstrumot, mint a MÁV, újra „sínre lökni” nem lehet egyik percről a másikra. Vagy tévedek? Nem. Ez többletköltsége az államnak, mert a rengeteg forgalombiztonsági és egyéb előírás miatt, még legalább másfél nap, amíg minden a rendes kerékvágásba kerül. Tehát, ha szerda délelőtt tíz órakor lefújjuk a sztrájkot, akkor is csak péntekre kerülnek véglegesen a helyükre az úgynevezett menetfordulók, azaz akkorra áll helyre a menetrend szerinti forgalom. I lit les - Elképzelhető, hogy egyszer a Vasutas Szakszervezet emberei is sztrájkot hirdetnek, mert keveslik a bérüket. Mit tenne ebben az esetben, mint munkaadó? - Csak azt tudom, hogy mit nem tennék. Az utóbbi hetekben összegyűjtött tapasztalataimat nem osztanám meg velük. I /Ill. 1.I A munkahelyén persze, a munkán kívül, mindenki azt csinál, amit akar: tévézhet, újságot olvashat vagy kártyázhat. Egy-egy vonatpár ! A figyelmeztető sztrájk 37 millió forint veszteséget okozott Betűk műanyagból, rézből, színes PVC- és plexilemezek 1064 Budapest VI., Izabella utca 80. Telefon: 131-2114 Telefax: 131-5347 Nyitva: mindennap 8-17 óráig, szombaton zárva.