168óra, 1994. június-december (6. évfolyam, 26-52. szám)

1994-12-13 / 49. szám

10 VÉSZFÉK­ Tunk. Emiatt aztán kénytelenek lesznek a maguk illetékes hivatalai, minisztériumai révén nyomást gyakorolni „ellenfeleinkre”, hogy teljesítsék követeléseinket. ■ - És?... Bevált ez a rafinált ötlet? - Nem. Tökéletesen csődöt mondtunk, senki a füle botját sem mozdította.­­ Vajon miért?­­Mert senkinek nem állt érde­kében, hisz kimutathatatlan az így keletkezett veszteség. Ilyen esetben mindössze annyi történik, hogy a munkavállaló lobogtat egy igazo­lást: „Főnök! A sztrájk miatt kés­tem, a vasutasok miatt kellett ott­hon maradnom.” A válasz pedig: „Nem baj, majd ledolgozod.” Mi hát a végeredmény? A melós ledol­gozza a konfliktust. Szolidaritás papíron !­­ Sztrájk idején azért talán többre mennének az ellentétek keresése helyett támogatók fel­kutatásával, nem? - 0, rengetegen vállaltak ve­lünk szolidaritást. Papíron. Kiló­szám érkeztek a velünk együttér­ző, a minket támogató távira­tok. Mondtam is az MSZOSZ- ben a többi szakszervezeti veze­tőnek : könnyű egy jó meleg szobában, ka­rosszékben sörözgetve, a tévét bámulva együttérezni azokkal, akik kinn rohadnak a sínek mellett.­­­­ Mi mást tehettek volna? - Csak annyit, hogy a postásoktól a ven­déglátókig annyit mondanak: kérem, ben­nünket a vasutasok leállása miatt egy cso­mó veszteség ér, fizessen a MÁV kötbért. És akkor a mi munkaadóink kénytelenek lettek volna számolni, hogy a napi 700 mil­liós veszteségük mellé mennyit könyvelhet­nek még el.­­ - Milyen 700 millióról beszél? Hivatalosan azt közölték, hogy a csütörtöki sztrájk csak 37 millió forint veszteséget okozott a vasút­nak. - Először is, az csak kétórás munkabeszün­tetés volt. Ráadásul annyit mondanak, amennyit csak akarnak, s még azt sem állítha­tom, hogy csalárdul teszik, hisz a károkat senki nem képes felmérni.­­ - Csak ön? - Számításaink szerint a vasút egynapos megbénítása több száz millió forint bevételki­esést okoz. De hozzá kell tennem, ezek csak becslések, mert mi is a sötétben tapogató­zunk. - Vakon saccolják meg azt is, hogy egy-egy sztrájkfelhívás esetén hány tag támogatott­ságára számíthatnak? - Nem, nem, nem. A legfontosabb, hogy tudjuk, mennyien állnak mögöttünk, mert hiába tárgyalok nagy mellénnyel, ha a tagok többsége nem támogat. Ezért mindig pontos felmérést készítünk: a munkahelyeken min­denkit megkérdezünk, hogy egy adott helyzet­ben számíthatunk-e rá. A furcsa csak az, ha névtelenül kell választ adni, akkor mindig 90- 95 százalék mond igent, de ha név szerint kell rábólítani, akkor ez a szám 65-70 százalékra csökken. Az emberek még mindig félnek, nem mernek kiállni a saját ügyükért, még akkor sem, ha ezt számukra a törvény lehetővé teszi. - Önök magasabb fizetésekért harcolnak. Mennyibe kerül ez a csata egy-egy ember­nek? - A sztrájk idejére senki nem kap bért, ha erre célzott.­­ - Miért is kapna, ha ezalatt otthon kapál vagy a komájával sörözik. - Fel kell világosítanom önt, hogy a sztrájk idején az abban résztvevők nem henyélhetnek odahaza, hanem kötelesek bemenni a munka­helyükre. Ha nem ezt teszik, az szolgálatmeg­tagadásnak számít, amiért fegyelmi jár. - Mindenki? Az is, akinek be kell mondania, hogy az a kevés vonat mikor indul és érkezik? Meg az is, aki pályát épít? Meg az is... - Természetesen - az említett félezer mozgó vonat miatt - az alapszolgáltatásoknak működniük kell. A várótermeket, a pályán re­kedt vonatokat fűteni, az utasokat tájékoztatni muszáj, s a karbantar­tási, az üzemfenntartási munkála­tokat sem lehet félbeszakítani. Az úgynevezett segédszerelvények - a darus meg a tűzoltókocsik - is szolgálatban maradnak. ■I - Mi a sztrájktörők sorsa? - Itt sztrájktörésre nem kerülhet sor, mert önállóan senki nem tehet semmit. Hiába akar elindítani egy szerelvényt a mozdonyvezető, ha a forgalmista nem ad neki szabad jelzést vagy nincs kalauz a vona­ton. Ha mégis előfordulna ilyesmi, akkor sem a közösség ellen forduló embert vonnánk felelősségre, ha­nem a munkaadót, hogy a megál­lapodás ellenére egy vonattal több állt forgalomba. - Mit csinálnak a nemzetközi járatokkal? A külföldi kollé­gákra is vonatkoznak a sztrájk előírásai? - Hogyne. Ők sem tudnak mit tenni, ha a vasút egyébként műkö­dő gépezete nem áll a rendelkezé­sükre. De itt is kompromisszum született: a velünk határos országok fővárosai és Buda­pest között a leállás idején is közlekedhet egy­­egy vonatpár, tehát hat szerelvény bejön, hat elmegy.­­ - Mi történik, amikor véget ér a sztrájk? A vasút nem egy kis kóceráj, ahol csak be­vagy kikapcsolják a gépeket, attól függően, hogy sztrájkolnak-e vagy sem. Egy ekkora monstrumot, mint a MÁV, újra „sínre lök­ni” nem lehet egyik percről a másikra. Vagy tévedek?­­ Nem. Ez többletköltsége az államnak, mert a rengeteg forgalombiztonsági és egyéb előírás miatt, még legalább másfél nap, amíg minden a rendes kerékvágásba kerül. Tehát, ha szerda délelőtt tíz órakor lefújjuk a sztráj­kot, akkor is csak péntekre kerülnek véglege­sen a helyükre az úgynevezett menetfordulók, azaz akkorra áll helyre a menetrend szerinti forgalom. I lit les - Elképzelhető, hogy egyszer a Vasutas Szakszervezet emberei is sztrájkot hirdet­nek, mert keveslik a bérüket. Mit tenne ebben az esetben, mint munkaadó? - Csak azt tudom, hogy mit nem tennék. Az utóbbi hetekben összegyűjtött tapasztala­taimat nem osztanám meg velük. I /Ill. 1.I A munkahelyén persze, a munkán kívül, mindenki azt csinál, amit akar: tévézhet, újságot olvashat vagy kártyázhat. Egy-egy vonatpár ! A figyelmeztető sztrájk 37 millió forint veszteséget okozott Betűk műanyagból, rézből, színes PVC- és plexilemezek 1064 Budapest VI., Izabella utca 80. Telefon: 131-2114 Telefax: 131-5347 Nyitva: mindennap 8-17 óráig, szombaton zárva.

Next