168óra, 1996. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1996-05-07 / 18. szám

adert immár másodszor) letartóz­tatták, s rács mögé került Ulrike Meinhof is. Ám a kis csoportocs­­kákból addigra létrejött a konspirá­ció szigorú szabályait betartó Rote Armee Fraktion, mely addigra már - az olasz Vörös Brigádok és a francia Action Directe mellett - Nyugat-Európa legrettegettebb terrormozgalma volt. A RAF és a „béketábor” A RAF története voltaképpen nem is Nyugat-Németországban, hanem az akkori „szocialista tá­bor” támogatását élvező Dél-Je­­menben kezdődött. Ide szivárogtak ki Baader és Meinhof hívei, hogy palesztinai táborokban terrorista kiképzést kapjanak. Néhányan ott is maradtak, palesztin terrorakci­ókban vállaltak szerepet. Mások Carloshoz csatlakoztak. A zömük azonban visszatért az NSZK-ba, hogy ott folytassa a harcot. Há­romszintű illegális szervezetet épí­tettek ki. A RAF élén a húsz-hu­szonöt tagú agytröszt állt. Ők ter­vezték meg az akciókat, főként a merényleteket, és ők is hajtották végre a terveket. A következő ré­teg - száz-kétszáz ember - felada­ta szintén merényletek elkövetése volt, jobbára középületek ellen. Ritkán gyilkoltak, csak ha „rászo­rultak”. A harmadik réteg, egy-ké­­tezer aktivista, a propagandamun­kát végezte. A RAF Ulrike Meinhof 1976. május nyolcadikai öngyilkossága után ért a csúcsra. A cellahalál ugyan már a meghasonlásra, a ha­nyatlásra is utalt, de csak egy sza­kasz zárult le. A Mogadishuban megrohamozott Lufthansa-gép ki­szabadítása, a túszok kényszerű el­engedése Andreas Baadert is letar­giába ejtette. 1977. október 18-án a stammheimi börtönben társaival, a RAF „történelmi vezetőivel”, Gudrun Ensslinnel és Jan-Carl Raspeval együtt öngyilkos lett. A negyedik RAF-vezér, Ingrid Schu­bert, egy müncheni fegyintézetben vetett véget életének. A fejezet zá­róakkordja a bosszú: hamarosan névtelen telefonáló jelezte, hogy meggyilkolták a mindaddig fogva tartott Schleyert. De a RAF még nem adta föl. Ki­kopott az első nemzedék, hogy a helyére lépjen a második, amely először 1973-ban Hamburgban adott jelt magáról. Csekély siker­rel. Még mielőtt akcióba léphetett volna, lebukott. A harmadik nem­zedék, az úgynevezett heidelbergi csoport legnagyobb haditette 1975. április 24-én az NSZK stockholmi nagykövetségének el­foglalása volt. Véres leszámolás következett, négy halottal, közü­lük kettő terrorista. 1976-77 jelen­tette az újabb csúcspontot. A „sár­kány negyedik feje” bankrablások­kal, merényletekkel, túszejtések­kel hívta fel magára a figyelmet. A RAF ekkoriban változtatott straté­giát: a nyugatnémet társadalom bomlasztása helyett az amerikai és NATO-hadigépezet ellen fordult. Ennek első jele az Alexander Haig tábornok, európai NATO-főpa­­rancsnok elleni, meghiúsult me­rénylet volt. A történelmi gárda helyén ekkor már az az új vezetés állt, amely 1982. november 16-án maga is lebukott. Titkos fegyver­raktárakra, tetemes pénzmennyi­ségre, hamis okmányokra talált a rendőrség, abban a hiszemben, hogy ez már tényleg halálos döfés volt, a RAF történetének egyszer s mindenkorra vége. Nem is csaló­dott, de a RAF tartogatott még egy meglepetést. Évfordulós gyilkosság Ulrike Meinhof halála után - ha nem is pontosan - tíz évvel, 1986. október 10-én meggyilkolták Ge­rold von Brannmühl diplomatát, Hans-Dietrich Genscher egyik leg­közelebbi munkatársát. Ez a merénylet már új korszak­ban történt. Vége volt a szociálde­mokrata kormányzásnak, a kancel­lárt 1982-től Helmut Kohlnak hív­ták. Uralmának kezdetét még megkeserítette a RAF terrorja, de a gazdasági stabilizáció és a politi­kai nyugalom lezárta a rémkorsza­kot. Kohlra új gond és újfajta erőszak visszaszorítása várt. A szélsőbal helyett a szélsőjobbé. Merényletek a bevándorlók, a tö­rökök, „az idegenek” ellen. Ám Kohl eltökéltebb volt elődeinél. Ebben nem ismert kompromisszu­mot: nem tűrte, nem tűri a nacio­nalizmus föltámadását, s ebben maga mögött tudhatja a többség támogatását. Kezére játszik a tör­ténelem is. A RAF sem csak a nyugatnémet társadalom ellenállá­sán bukott el. Felszívódásában vélhetően közrejátszott a keletné­met rendőrállam elsüllyedése is. ■ Bízz a szakemberre! A biztonság az élet elengedhetet­len tényezője. De mi ad igazi biz­tonságot? Véleményünk szerint a szakértelem és a pontos, precíz munka. Éppen ezért, ha biztos akar lenni a dolgában a lehető legjobb szakemberekhez fordul. ...a pénzü­gyeivel is. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a pénzügyi professzionalitást állítja az Ön szolgálatába:­­ az ország egyik legnagyobb keres­kedelmi bankjának összes pénzügyi tapasztalatával,­­ országos hálózatának jelentős lakos­sági ügyfélkezelési gyakorlatával,­­ valamint a lakossági bankszolgáltatá­sok széles és egyre bővülő választékával. Többek között: - a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a VISA és EUROPAY bankkártyák teljes skáláját kínálja Önnek,­­ igényeinek és lehetőségeinek függ­vényében a bank segíti Önt pontosan olyan bankkártya kiválasztásában, amilyenre szüksége van. Az Ön haszna:­­ a bankkártyával és a kapcsolódó szolgáltatásokkal minden eddiginél hatékonyabban és biztonságosabban kezelheti pénzét, - készpénz nélkül fizethet a világ több millió kereskedelmi elfogadó­­helyén, - bármikor készpénzéhez juthat a bankjegykiadó automatákból vagy a nemzetközi kártyatársaságok emblémáival ellátott pénzintézeti pénztárakban,­­ és eközben a bankszámlán el­helyezett pénze egyetlen percig sem „pihen", hiszen folyamatosan kama­tozik. És még egy érv: A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. lakossági bankkártyáihoz június 30-áig térítésmentesen juthat a bank valamennyi fiókjában! Bővebb információért hívja a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 24 órás Bankkártya Ügyfél­szolgálatát: 252-0333 Kamatoztassa tudásunkat: 19

Next