168óra, 1998. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-06 / 1. szám
Mindenki tett vacsorával egybekötött gálaműsorok lettek. Olyan nemzetközi hírű együtteseket, előadóművészeket hívtak meg, mint a Pekingi Opera, a Kubai Nemzeti Balett, a spanyol Flamenco táncegyüttes vagy Chick Corea, Ray Charles, Pablo Milanez, Donna Summer, Julio Iglesias, Gilbert Bécaud, Charles Aznavour, Marcel Marceau. A kaszinó létrehozta saját együttesét is, mely naponta ad időről időre megújított show-műsort. Legsikerültebb előadása A hősök és a tenger volt, melynek témája - a portugál felfedezések - jó alkalmat adott különböző afrikai, ázsiai zenék, táncok színpadra alkalmazására. Az ilyen műsorokban kötelező majdnem meztelenség itt persze természetesebb hatást keltett, mint például a Mozart életét és zenéjét bemutató előadásban a korhű jelmezekből kikandikáló fedetlen keblek és tomporok látványa. Az Estoril Kaszinó kiállításokat is rendez, külön figyelmet fordítva fiatal festő- és szobrászművészek bemutatására. Már hagyománnyá vált a naiv festők évi tárlata. A kaszinó gyakran bocsátja rendelkezésre termeit kongresszusok, könnyűzenei koncertsorozatok, könyvpremierek vagy különböző országok kultúráját, gasztronómiáját ismertető rendezvények céljára. A Fekete Ezüst Szalon színhelye a Miss Portugália szépségversenynek is. Az intézmény presztízsét növeli, hogy ma már olyan társadalmi eseményeknek is helyszíne, mint az újságírói, televíziós, sport vagy művészeti szakmai díjak átadása. Ilyenkor megjelennek az ország legfőbb méltóságai is. Habár a bevétel zöme továbbra is a játékból származik, a Casino Estoril mára komoly társadalmi tekintélynek örvendő intézménnyé vált. Sok olyan látogatót fogad, aki a hazárdjátékokról tudomást sem vesz, míg a játék kedvéért betérők is kedvet kaphatnak, mondjuk, egy-egy kiállítás képeinek megtekintésére. És esetleg így vigasztalódhatnak kissé, ha már minden pénzüket elvesztették. Az immár több mint fél évszázados Casino Estoril jelenleg újabb átalakításon esik át. Mostani arculatváltása a játékgépek növekvő népszerűségéből és persze jövedelmezőségéből ered. Míg a rulett vagy a többi tradicionális játék képzett személyzetet és állandó figyelmet igényel (a kaszinó 1051 alkalmazottjának több mint a felét foglalkoztatja itt), a gépek működtetése viszonylag egyszerű. A hangsúlyeltolódás a gépi játékok irányába ugyanakkor annak is tulajdonítható, hogy a nyereségét évről évre növelő kaszinó tavaly visszaesést tapasztalt a hagyományos játékok és a bingó bevételében. A napi ötezer játékost fogadó intézmény ezért - ötmilliárd escudo (1 dollár , 176 escudo) befektetéssel - helyiségeinek megújításába fogott. Duplájára növelve eddigi, tízezer négyzetméteres alapterületét, bővítve az újabb közönséget vonzó szórakozási, időtöltési lehetőségek körét. A játékgépek számát hétszázról ezerre emelik, átépítik és nagyobbítják a hagyományos játéktermet, sztriptízműsort is szolgáltató Wonder Bart, valamint - Stanley Ho személyes kívánságára - háromszáz személyes kínai luxuséttermet nyitnak. Már átadták a játéktermek üvegfalával körbevett, rendezvények, divatbemutatók megtartására is alkalmas télikertet. Az Estoril Kaszinó ezek után joggal tarthatja magát Európa első kaszinójának. Estoril dicsekedhet a legnagyobb méretű játékteremmel, a legtöbb nyerőautomatával és az eddig legjelentősebb összegű, 154 milliós escudós „jackpot”-tal is. A játékgépeken szerencsét próbálóknak naponta átlagosan 40 millió escudo nyereményt fizetnek ki. A kaszinó szerencsejátékokból származó tavalyi bevétele 12,747 milliárd volt, ebből a nagyobb szeletet, 8,281 milliárdot a játékgépek „termelték”, míg a hagyományos szerencsejátékok csak 4,466 milliárdot. A napi tizenkét órán át nyitva tartó Estoril Kaszinót - nemzetközi ismertsége és a nagyszámú külföldi látogató ellenére - a portugál játékosok tartják el. A főtitkár elmondása szerint a külföldi turisták inkább csak nevezetességként látogatják, pénzüket nemigen kockáztatják. Portugáliában különben - az estorilivel együtt - hat kaszinó működik, ezek tavaly 28 milliárdot jövedelmeztek (Estoril ennek közel a felét). A bevétel ötven százaléka az államé, amely azonban ezt nem tekintheti egyszerű adóbevételnek. Az összeg nyolcvan százaléka a Turisztikai Alap pénztárába folyik, amely ezt a turizmus fejlesztését szolgáló infrastrukturális befektetésekre fordítja. S ennek 25 százalékát köteles a térség turisztikai fejlesztésére költeni. E 25 százalékból a kaszinó is visszakap fejlesztés céljára, például játékgépek vásárlására valamennyit. Az épület jelenlegi átalakítását is fele részben ebből a pénzből fedezik. A szerencsejáték-üzletet, természetesen, szigorúan ellenőrzi az állam. Az Általános Játékfelügyelet alkalmazottai rendszeresen kontrollálják a játékasztalokat, gépeket és bármilyen kis vétség esetén nemcsak a kaszinót, hanem a nem tisztán a szerencsében bízó kliensét is súlyosan büntetik. Talán ennek is köszönhető, hogy több más nagyhírű európai kaszinóval ellentétben, Estorilra még nem sikerült egyetlen maffiának sem rátennie a kezét. ■