168óra, 1998. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-06 / 1. szám

Mindenki tett vacsorával egybekötött gálaműsorok lettek. Olyan nemzetközi hírű együtteseket, előadóművészeket hívtak meg, mint a Pekingi Opera, a Kubai Nemzeti Balett, a spanyol Fla­menco táncegyüttes vagy Chick Corea, Ray Charles, Pablo Milanez, Donna Summer, Julio Iglesias, Gilbert Bécaud, Charles Aznavour, Marcel Marceau. A kaszinó létrehozta saját együttesét is, mely naponta ad időről időre megújított show-műsort. Legsikerültebb előadása A hősök és a tenger volt, melynek témája - a portugál felfedezések - jó alkalmat adott kü­lönböző afrikai, ázsiai zenék, táncok színpad­ra alkalmazására. Az ilyen műsorokban köte­lező majdnem meztelenség itt persze termé­szetesebb hatást keltett, mint például a Mozart életét és zenéjét bemutató előadásban a korhű jelmezekből kikandikáló fedetlen keblek és tomporok látványa. Az Estoril Kaszinó kiállításokat is rendez, külön figyelmet fordítva fiatal festő- és szob­rászművészek bemutatására. Már hagyo­mánnyá vált a naiv festők évi tárlata. A kaszinó gyakran bocsátja rendelkezésre termeit kong­resszusok, könnyűzenei koncertsorozatok, könyvpremierek vagy különböző országok kul­túráját, gasztronómiáját ismertető rendezvé­nyek céljára. A Fekete­ Ezüst Szalon színhelye a Miss Portugália szépségversenynek is. Az in­tézmény presztízsét növeli, hogy ma már olyan társadalmi eseményeknek is helyszíne, mint az újságírói, televíziós, sport vagy művészeti szak­mai díjak átadása. Ilyenkor megjelennek az or­szág legfőbb méltóságai is. Habár a bevétel zöme továbbra is a játékból származik, a Casino Estoril mára komoly társa­dalmi tekintélynek örvendő intézménnyé vált. Sok olyan látogatót fogad, aki a hazárdjátékok­ról tudomást sem vesz, míg a játék kedvéért be­térők is kedvet kaphatnak, mondjuk, egy-egy ki­állítás képeinek megtekintésére. És esetleg így vigasztalódhatnak kissé, ha már minden pénzü­ket elvesztették. Az immár több mint fél évszázados Casino Estoril jelenleg újabb átalakításon esik át. Mos­tani arculatváltása a játékgépek növekvő nép­szerűségéből és persze jövedelmezőségéből ered. Míg a rulett vagy a többi tradicionális játék képzett személyzetet és állandó figyelmet igé­nyel (a kaszinó 1051 alkalmazottjának több mint a felét foglalkoztatja itt), a gépek működte­tése viszonylag egyszerű. A hangsúlyeltolódás a gépi játékok irányába ugyanakkor annak is tu­lajdonítható, hogy a nyereségét évről évre nö­velő kaszinó tavaly visszaesést tapasztalt a ha­gyományos játékok és a bingó bevételében. A napi ötezer játékost fogadó intézmény ezért - ötmilliárd escudo (1 dollár , 176 escudo) be­fektetéssel - helyiségeinek megújításába fogott. Duplájára növelve eddigi, tízezer négyzetméte­res alapterületét, bővítve az újabb közönséget vonzó szórakozási, időtöltési lehetőségek körét. A játékgépek számát hétszázról ezerre eme­lik, átépítik és nagyobbítják a hagyományos já­téktermet, sztriptízműsort is szolgáltató Wonder Bart, valamint - Stanley Ho személyes kívánsá­gára - háromszáz személyes kínai luxuséttermet nyitnak. Már átadták a játéktermek üvegfalával körbevett, rendezvények, divatbemutatók meg­tartására is alkalmas télikertet. Az Estoril Kaszinó ezek után joggal tarthatja magát Európa első kaszinójának. Estoril dicse­kedhet a legnagyobb méretű játékteremmel, a legtöbb nyerőautomatával és az eddig legje­lentősebb összegű, 154 milliós escudós „jack­­pot”-tal is. A játékgépeken szerencsét próbálók­nak naponta átlagosan 40 millió escudo nyere­ményt fizetnek ki. A kaszinó szerencsejátékokból származó tavalyi bevétele 12,747 milliárd volt, ebből a nagyobb szeletet, 8,281 milliárdot a já­tékgépek „termelték”, míg a hagyományos sze­rencsejátékok csak 4,466 milliárdot. A napi ti­zenkét órán át nyitva tartó Estoril Kaszinót - nemzetközi ismertsége és a nagyszámú külföl­di látogató ellenére - a portugál játékosok tartják el. A főtitkár elmondása szerint a külföldi turisták inkább csak nevezetességként látogatják, pénzü­ket nemigen kockáztatják. Portugáliában külön­ben - az estorilivel együtt - hat kaszinó működik, ezek tavaly 28 milliárdot jövedelmeztek (Estoril ennek közel a felét). A bevétel ötven százaléka az államé, amely azonban ezt nem tekintheti egy­szerű adóbevételnek. Az összeg nyolcvan száza­léka a Turisztikai Alap pénztárába folyik, amely ezt a turizmus fejlesztését szolgáló infrastruktu­rális befektetésekre fordítja. S ennek 25 százalé­kát köteles a térség turisztikai fejlesztésére költe­ni. E 25 százalékból a kaszinó is visszakap fej­lesztés céljára, például játékgépek vásárlására va­lamennyit. Az épület jelenlegi átalakítását is fele részben ebből a pénzből fedezik. A szerencsejáték-üzletet, természetesen, szi­gorúan ellenőrzi az állam. Az Általános Játék­felügyelet alkalmazottai rendszeresen kontrol­lálják a játékasztalokat, gépeket és bármilyen kis vétség esetén nemcsak a kaszinót, hanem a nem tisztán a szerencsében bízó kliensét is sú­lyosan büntetik. Talán ennek is köszönhető, hogy több más nagyhírű európai kaszinóval ellentétben, Esto­­rilra még nem sikerült egyetlen maffiának sem rátennie a kezét. ■

Next