168óra, 2001. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

2001-10-04 / 40. szám

Panoráma Becslések szerint 2015-re Budapest lakossága 1,6 mil­lióra fog csökkenni. Az elvándorlók elsősorban a fővá­ros közelében fekvő településeket veszik célba. Az elmúlt 2-3 évben tizenhárom-tizennégyezerrel többen költöztek ki az agglomerációba, mint vertek gyökeret Budapes­ten. A migráció mellett a természetes fogyás is - a halá­lozási adatok ugyan nem romlanak, a születések száma viszont jelentősen csökkent - okolható a fővárosi lakos­ság apadásáért. A kitelepülők jelentős része lakóparkba költözik. PAVLOVICS ÁGOTA összeállítása. LAKÓPARKOK SZÁMOKBAN Magyarországon bő tíz esztendeje épültek az első lakóparkok külföldi üzletemberek és diplomaták számára. Napjainkban el­sősorban azok keresik a jelentős zöldterületek közelében kiala­kított zárt lakóegyütteseket, akik az utolsó évtizedben komoly anyagiakra tettek szert. Budapesten többek között a Kis- Hárshegyen, a Svábhegyen, a Rózsadombon, vagyis a város leg­szebb, fás, erdős részein épültek kisméretű lakóparkok. A 1,5-2 hektáros területen, jó levegőn épült, egyedi tervezésű 4-6 külön­álló házból álló parkok többnyire nagyméretű lakásokat rejte­nek. A fővárosban akad olyan ingatlanfejlesztő cég is, amelyik bérlakópark építésére szánta el magát, mégpedig a II. kerületi Hankóczy úton. Klasszikus lakóparki miliő, luxus jellemzi az együttest, a havi bérleti díj 2500 és 6000 dollár között mozog. A 33 lakást úgy tervezték, ahogy azt a tehetős bérlők elvárják, a szokásos szolgáltatásokon kívül kocsimosó, bébiszitter-, és takarítószolgálat is működik. A fővároson kívül többek között: Csillaghegy és Ürüm ha­tárán a Péterhegyen, Budakalászon és Pomázon épült lakópark. Szigetszentmiklóson 34 darab favázas, könnyűszerkezetes házból álló lakóparkot adnak át az év végén. Piliscsabán, a Magdolna-völgyben és Pilisvörösváron, Máriabesnyőn, a volt fatelep helyén, Gödön a zavartalan őstermészet közepén, Tel­kiben, Törökbálinton épült lakópark. Az agglomerációba a szakértők szerint a 35 évesnél idősebb, családos emberek köl­töznek. Vidéken a legtöbb lakópark a nyugati határszélen épült. Ilyenek a Kőszeg belvá­rosában teljesen zárt területen és a Lővérek lábánál, Sopronban épült lakópark. Siófo­kon és Hévízen is épült lakópark, utóbbia­kat elsősorban külföldi vevőkre számítva építették. A főváros több kerületében, 10-30 hektáros területeken túlnyomórészt tár­sasházakat, családi házakat, sorházakat, kétszintes kertkapcsolatos lakásokat épí­tenek. Ezeket is lakóparknak nevezik, mert az igényesen tervezett házak és kör­nyezetük felveszi a versenyt a lakópark­nak nevezett beruházásokkal. A Káposztásmegyeren épülő Homoktövis lakókert, a Pusztakúti úton épülő Csillag­­hegyi lakókert, illetve a Pesti úti lakókert, ahogy a neve mutatja, kertvárosi hangu­latot ígér. A lakóparki lakások árszintje többnyire igazodik az új építésű lakásokéhoz, 230- 300 ezer Ft/m2 az átlag. Buda elegáns ré­szein ez a szint 400 ezer forintnál kezdő­dik, az agglomerációban és vidéken pedig 200 ezer forint közelében marad. 168 óra 46 ALVÓVÁROSOK A klasszikus lakópark olyan házak együttesét je­lenti, amelyek kerítéssel elzárt területen épültek, 24 órás őrszolgálat vigyázza lakóik biztonságát, az otthonokhoz tekintélyes kert és parkoló tarto­zik. A parklakók közösen használják az uszodá­kat, sportpályákat, a karbantartás, valamint az őrzés mellett számos szolgáltatás - szauna, kon­diterem, biliárd stb. - fokozza kényelmüket. Madridban a megfizethető lakóparkok mag­ját tízemeletes, elegáns házak alkotják, amelyek hatalmas lakásokat is rejtenek, több fürdőszo­­bával, terasszal. Persze nem csupán előnyei vannak a lakóparknak: a lakóközösség életét szigorú szabályok kötik, a kölcsönös alkalmaz­kodás alapfeltétel. Amerikában egy hirdetésben például úgy toboroztak lakókat a frissen épült parkba, hogy garantálták: gyerek nincs. A hazai közel száz lakópark csupán egyhar­­mada hasonlít a fent leírtakra; a fővárosban és környékén épült lakóparkok kínálta közös szol­gáltatások költsége havi ötven- és százezer fo­rint között mozog. Magyarországon valószínűleg a lakóparkok mérete okolható a magas közös költségért. Ha kevés a lakás, a szolgáltatások működtetése ma­gas. Nem nehéz megjósolni, hogy a jövő a nagy­méretű parkoké, amit az is valószínűsít, hogy több tízhektáros, egybefüggő területek esetén az egységre jutó telekár alacsonyabb, mint a 4-10 lakást magukban foglaló parkoknál. A finanszí­rozás szempontjából is előny a nagy léptékű fej­lesztés, hiszen az építkezés több szakaszra oszt­ható. Vagyis a vállalkozónak nem kell már a be­ruházás megkezdésének pillanatában az építke­zés teljes fedezetével rendelkeznie. A lakóparkok népszerűsége növekszik, noha a környezetvédők azt tartják: az agglomerációban zajló spekulatív ingatlanépítés jelentősen kiter­jeszti azokat a területeket, amelyek a közlekedé­si dugóktól, a levegőszennyeződéstől és a zöldfe­lületek hiányától szenvednek. A lakóparkok számának gyors növekedése még az ingatlanfejlesztőket is két táborra osztja. Gyakran teszik fel a kérdést: szerencsés-e kör­nyezetüktől elzárt lakónegyedeket, alvóvároso­kat építeni. Szakértők egy csoportja pedig attól tart, hogy a lakóparkok zártsága az egyre na­gyobb különbségeket mutató magyar társada­lom rétegei számára további távolodást jelent.

Next