168óra, 2003. április-június (15. évfolyam, 14-26. szám)

2003-04-30 / 18. szám

168 óra '1­0 A CSODÁLATOS COSIMA Amikor anyja díszvacsorát ad Párizsba visz­­szatérő lánya tiszteletére, az asztalnál ott ül Flaubert, Turgenyev, Baudelaire és Berlioz. A ház asszonya Marie dAgoult grófné. Ő szülte - balkézről - a mindig hódító Liszt Ferencnek Cosimát, akinek a férje jelen­leg báró Hans von Bülow, a kor egyik legtehetségesebb kar­mestere (bár inkább zeneszerzői babérokra vágyna, de hiá­ba.) Bülow Lisztnek a tanítványa, és rajong Wagnerért. Oly­annyira, hogy amikor az általa vezényelt Tannhäuser-nyitányt Berlinben kifütyülik, ő a pulpituson elájul. Cosima szerelme és szeretője, majd férje, Richard Wagner (huszonnégy évvel idősebb, és egy fejjel kisebb), akivel élete összefonódik, ekkor még nincs a képben. Aminthogy nincs a terhelt Wittelsbach Lajos bajor király sem, akit a férfias természetű és termetű Cosima majdnem meghódít, pedig Lajos csak a férfiakat sze­reti. Meg Wagner zenéjét. De ez még odébb lesz. Nincs még a történetben jelen a titkos imádó sem, bizonyos Nietzsche, aki - meglepő módon - szintén zeneszerzőként szeretne érvényesülni, de aztán be kell ér­nie a megkerülhetetlen jelentőségű filo­zófus posztjával. Amint látják, Francoise Giroud újabb életrajzi könyve (korábban Alma Mah­lerről írt igen figyelemreméltót) ismét a kultúrtörténet címszavaiból válogat, rengeteg adatot feldolgozva. (Maga Cosima Wagner négyezer oldalas nap­lót hagyott hátra, és több ezer levelet!) A történet elején Wagner hitelezők elől menekülő bohém (igaz, 360 darab selyem nyakkendővel a gardróbjában), aki 1849-es tevékenysége miatt ki van tiltva a német területről (Bakunyinnal latorkodtak együtt Drezdá­ban), a végén pedig áll és virágzik a Bayreuthban felépített szentély, a Festspielhaus, ahol az idős Cosima házában meg­fordul majd a náci karrierje elején járó Hitler is. A ház asszo­nya azonban nem látja. Ekkorra már teljesen vak. Közben viharok, félreértések, válások, szerelmek, sikerek és bukások. A porosz-francia háború idején Wagner azt re­méli, hogy porrá lövik Párizst, ahol szintén kifütyülték a Tann­­häusert. Cosima negyvenhét évvel éli túl a férjét, hosszú ide­ig kormányozza Bayreuthot. Elégedetten hallja, hogy a német császár autójának kürtje a Rajna kincséből vett dallamot harsogja... Erdélyi S. Gábor KU­LT­Ú­R A SVÁBY-ÖRVÉNY Azt a rejtvényt kellene megfej­tenünk valahogy, hogy mi a trükkje a Társalgó Értelmiségi Klubnak. (Azt a rejtvényt, amelyet olvasóim csö­könyösebb része szokott feltenni ilyenkor, ha a Társalgóról írok, fejtsük meg most együtt: a klub - s egyben kiállítóterem és még sok más egyéb - a Keleti Károly utca huszonkettőben lelhető föl, bár kétségkívül nem könnyen, mondjuk így, visszafogottan van föliratozva. De ott van, min­den kétséget kizáróan, ha a Margit körút felől jö- Füvészek Évente egyszer menjünk el a Füvészkertbe. Az jár nekünk. És ha már így áll a dolog, hát most men­jünk, tavasztájt, amikor amúgy is megbolondul a természet önmaga nagyszerűségétől, és még egy belvárosi játszótéren is akad nézni mit — képzelhetik, mi le­het akkor a Füvészkertben, ahol év­százados munkával gyűjtötték össze a növényzetet a leghivatottabb tudó­sok, ahol mérnöki pontossággal van kidolgozva minden, ahol élők és élősködők viszonya is a legoptimáli­­sabbnak mondható.

Next