168óra, 2006. április-június (18. évfolyam, 14-26. szám)

2006-06-08 / 23. szám

Levélhullás HAJBÓKOLÓ ÍRÁSTUDÓK Politológusok, szociológusok, köz­írók elemezték a Fidesz választási ve­reségének okait. Fölsoroltak külső, belső tényezőket: médiát, elhibázott kampányfogásokat, a Mikola-Sem­­jén-páros balfogásait stb. Egyvalamiről azonban nem esett szó, holott a vereség okait kutatva er­ről is beszélni kellett volna, és kelle­ne ma is: a Fidesz értelmiségi holdud­varáról. Azokról a magasan képzett értelmiségiekről, tudósokról, Európa­­hírű művészekről, akik Orbán hívei­ként rendszeresen részt vettek a Fi­­desz-vezér vigadóbeli országértékelé­sein, jelen voltak nagygyűlésein, a Kossuth téren, a Várban, a Testneve­lési Egyetemen celebrált politikai mi­séin. Elragadtatva itták be a vezér min­den szavát, tapsoltak, lelkesedtek és gratuláltak neki. Mindig legelöl ül­tek, díszhelyen, arcukat, személyisé­güket adván az orbáni igehirdetéshez. Nem tudták volna, hová vezet ez a harcias politikai ámokfutás? Csupán két személy akadt ebben az illusztris gyülekezetben, akire ki­józanítóan hatott Orbán demagógiá­ja, és fölemelte szavát a sajtóban, fi­gyelmeztetve politikájának veszé­lyes következményeire. Solymosi Frigyes (Professzorok Batthyány Köre) és Malgot István (Szövetség a Nemzetért Polgári Kör) nem hagyta magát megtéveszteni. Figyelmezte­tésük - mint minden eddigi, Orbánt ért bírálat - pusztába kiáltott szó maradt. A többi illusztris vendég tudomást sem vett a két említett személy ag­godalmáról, továbbra is áhítattal hallgatták vezérük, a „jó pásztor” (Balás Béla püspök illette ezzel Or­bánt) üres közhelyeit. Rajongó je­lenlétükkel csak még inkább erősí­tették Orbán Viktorban annak tuda­tát, hogy a legjobb úton halad. Hi­szen a magyar írástudók előkelő (bár töredék) részének jelenléte és tüntető támogatása biztosíték, hogy a helyes utat választotta. Ez a dicstelen hajbókolás nem válik dicsőségére ennek az értelmiségi holdudvarnak. Tagjai az utolsó pilla­natig támogatták Orbán hazárd és meggondolatlan politikáját, és ezzel egy szintre helyezték magukat a radi­kálisan szélsőséges nyilatkozókkal, a polgárháborúval fenyegetőzőkkel. Zágon Ernő E-mail 56 A LEGJOBB PONYVAREGÉNY Dan Brown A Da Vinci-kód című könyve a legjobb ponyvaregény, amit életemben olvastam. (A Da Vinci-botrány, 2006. május 25.) Az ezoterikus krimit (copyright Bölcs István) nem tudtam letenni, befeje­zésekor az volt az első gondola­tom, hogy (egyszer majd) feltétle­nül újra kell olvasnom. A krimiben természetesen keve­háját összefogó szoliter- vagy fél­drágakő csat, a haja­­ mind nőre utal, pláne a kifejezetten markáns arcú apostolok között. A freskó vázlatai a velencei Akadémiai Kép­tárban láthatóak, világosan felis­merhető „János” hosszú copfja, keblei. 3. Mai természettudományos fel­fogásunk szerint Krisztus csodaté­teleit szimbolikus módon lehet fel­fogni. Ha elhihetjük, hogy Krisztus fedik a valóság, a feltételezés, az írói fantázia, az ezekből eredő logi­kus és/vagy képtelen következteté­sek. (Pl. Sophie Neveu kriptográ­­fus a Louvre egyik termének falá­ról lekapja Leonardo da Vinci Sziklás Madonnáját a falról, és pajzsként maga elé tartja. Ezt alig­ha lehetne megtenni az ólomsúlyú keretben lévő, 1,99x1,22 méteres, vastag fára festett képpel.) Egyetértve Fáy Miklós idézett cikkében kifejtett véleményével - hogy ugyanis nem lehet másfél év­ezreddel később készült képeket bizonyítékként értékelni­­, a könyv gondolatébresztő hatása kétségbe­vonhatatlan. Néhány példa: 1. Krisztust 31 éves korában fe­szítették keresztre. A nicaeai zsinat Kr. u. 325-ben, tehát 294 évvel ké­sőbb fektette le a katolikus egyház dogmáit. (Szentháromság, feltáma­dás, megváltás, szeplőtelen fogan­tatás stb.) Túlnyomórészt generáció­kon átvonuló szájhagyományokra támaszkodhattak. 2. A milánói Utolsó vacsora Já­nos apostola tipikus női figura. Ar­cának lágy vonásai, öltözete, a fu­feltámadt, a vizet borrá változtatta, halálos betegeket gyógyított meg egy szempillantás alatt, akkor mi­ért ne hihetnénk (elvileg), hogy há­zastársa volt. Ez olyan rendkívüli lenne? 4. A milánói Brérában látható Raffaello festménye. Központi alakja Krisztus, világosan látszik, hogy a lányalak ujjára jegygyűrűt húz. (Az apácák miért Krisztus menyasszonyai?) 5. Paolo Veronese hatalmas vász­na, a Kánai menyegző (2,07x4,57 méter, Drezdai Képtár) bal felén Krisztus ül, mellette egy női alak, akár a házastársa is lehetne. A felsoroltak vallástörténeti, mű­vészettörténeti, tudományos szem­pontból nyilvánvalóan abszurdak. De a nem szakember gondolkodásá­nak szintjén nem megengedhetőek? A Da Vinci-kód ezektől még ponyvaregény. Láng Róbert Budapest Sromston­ 4 lAitfnk­hr. meg untat.

Next