168óra, 2011. július-szeptember (23. évfolyam, 27-39. szám)

2011-09-29 / 39. szám

100 lí.a BF — Autótükör W ha innen nézem, luxusautó. Végre­ MM­lenül takarékos, ugyanakkor je­lentős erejű dízellel, hatfokozatú vál­tóval, olyan dinamikai tartalékokkal, amelyekkel a német autópályákon is megállja a helyét. Mindennel ellátták, amiről ma csak ábrándozni szokás. Sávelhagyás-figyelővel, amely fino­man megrezgeti ülepünket, ha indexe­lés nélkül rászédelgünk a sávelválasz­tó csíkra. A külső tükörbe épített holt­térfigyelővel, amely a visszapillantó­ba szerelt pici lámpa felvillantásával jelzi, hogy van valaki abban a foltban, ahová át akarunk húzódni. És persze a hagyományos tételek. Bőr az üléseken, vagányul kontrasztos fekete-fehér színekben. A legfino­mabb, puha, matt, rücskös burkolati anyagok. Motoros állítású vezetőülés. 230 voltos dugaljzat, színes navigáci­ós rendszer, USB-t is fogadó, kiváló hangú xenon hifiberendezés, automa­tikusan kapcsolódó fényszóró, ablak­törlő, xenonos izzók, amelyek a kor­mánnyal együtt fordítják a beterített képet. És akkor még nem beszéltem két, végképp egyedi funkcióról. Egyik a masszírozó kéz a vezetőülésben, a másik az extra méretű panoráma szél­védő, amely - ha a szembe tűző nap­­ túlságosan vakít - mozgatható vá­szonrolókon hordja klasszikus, lehajt­ható napellenzőit. Mindehhez az első ülések kényelmesek, a zajcsillapítás kivételes hatékonyságú. Abszolút in­dokoltnak tűnik tehát a tesztautó mel­lé járó papíron a kilencmillió forintos ár. Ezt a sok, esetenként drága szol­gáltatást ennél olcsóbban nem ad­ják. széria egy, a hagyományos modellek­kel párhuzamosan futó típuscsaládot takar, amelynek tagjai sportosabbak, elegánsabbak, nagyobb presztízst hor­doznak a többinél. Az első ilyen autó a Mini-rivális DS3 volt, ez, az itt tesz­telt DS4 pedig a Nissan Juke konku­rense. Kisméretű, karakteres, emelt hasmagasságú, sportos crossover - egyelőre nincs a kategóriára jobb sza­vunk. De nem teljesen új autó. Alapja a C4-es Citroen (Golf-méret). Műszaki­lag és sok-sok részletét tekintve a két autó megegyezik. De itt a futómű­vek hangolása kémé­­ réteg­ ­yebb, a zajcsillapítás intenzívebb, a külső lemezek formája merészebb, új a belső tér. Nem mintha a hagyományos C4 rossz autó lenne, sőt, hasonlóan erős dízellel, közel azonos extrákkal az is jó nyolcmillió forintnyi lyukat üt a családi büdzsén. Igaz, annál a kor­mányt tekergető vezetőt a legkevésbé sem villanyozza fel egy alpesi, ka­nyargós útszakasz - de mióta baj az, hogy egy kimondottan kényelmesnek tervezett családi ferdehátú csupán egy kimondottan kényelmes családi ferde-Az éremnek azonban van egy másik oldala is. A Citroennél a DS­­­A Nem kétséges, igazán finom a kivitele. Az sem vitatható, jól néz ki, felfigyelünk rá az utcán. Fürge, vezetni is kellemes, az a szolgáltatásmennyiség pedig, amit találunk benne, végképp lenyűgöző. De CSIKÓS ZSOLT szerint a Citroen DS4-e mégsem válik majd mindent elsöprő slágerré nálunk. i JL m ——

Next