168óra, 2012. január-március (24. évfolyam, 1-13. szám)
2012-03-14 / 11. szám
Glóbusz Fordulat Kínában. Március 5-én hangzott el a kínai parlamentben a szenzációs bejelentés, hogy a gazdaság növekedését a tavalyi 9,2 százalékról az idén 7,5 százalékra fogják vissza. Lévén a világ második legnagyobb gazdaságáról szó, amely hovatovább kielégíthetetlen energia- és nyersanyagimportjával tette magát nevezetessé, a „fél világ” azt kutatja, hogy ez a döntés milyen hatással jár majd azokra az országokra, amelyek a kínai gazdaság egyedülálló húzóerejétől remélték a recesszióból való kilábalást Minden aggály indokolt, legalábbis a világ ázsiai felén, ahol az országok többségének Kína az első számú gazdasági partnere, s amelyek éppen a kínai húzóerőnek köszönhették, hogy az Egyesült Államokkal és Európával ellentétben majdnem sértetlenül vészelték át a 2008-cal kezdődő gazdasági válságot. ACZÉL ENDRE írása. Azokkal értek egyet, akik úgy gondolják, hogy a hatalmas kínai gazdaság olyan, mint egy óceánjáró vagy egy repülőgép-hordozó: nehézkesen fordul még akkor is, ha a kapitány parancsot adott a kormánykerék elfordítására. Nehézkesen és lassan, amiből az következik, ha változtatni akarnak a kínaiak az elmúlt évtized gyakran két számjegyű fejlődési ütemén, de főként a gyarapodás szerkezetén, ez nem megy egyik napról a másikra. Induljunk el akkor a kályhától. Idén ősszel és jövő tavasszal a kínai vezetésben teljes őrségváltás zajlik le, minthogy a pártvezető és az államfő plusz a miniszterelnök (még a néhai Teng Hsziao-ping által kijelölt) tízéves ciklusa lejár. A birodalmat új, de az eddigi vezetők emlőin nevelte-► IBS hm IS