2000, 2009 (21. évfolyam) május-június

Meghalt Négyessy Berci

tett el titkos szenvedélyeiből, levélváltásából, kísérteties válasz nélkül, az elnyomáson innen vagy 'életéből'. Mi éghetett el nélküle nyomtalan vagy túl, az eredeti elfojtás másik oldalán, névte­nül, anélkül, hogy tudnánk róla? Lehetséges, akár lenül, a legcsekélyebb tünet s hamvak nélkül."31 JEGYZETEK 1. Elias Canetti: Feljegyzések. Ford. Halasi Zoltán. Euró­pa, Budapest, 2006, 343. old. 2. Aspecto filozófiai folyóirat 2008. 1. év. I. sz. 101-1­22. old. 3. Uo. 120. old. 4. Hayden White: A történelem terhe. Osiris , Budapest, 1997. 5. Dominick LaCapra: History and Psychoanalysis. Cri­tical Inquiry, Vol. 13. No. 2. (Winter 1987), pp. 222-251. 6. Sigmund Freud: A mindennapi élet pszichopatológiája. Cserépfalvi, Budapest, 1992, 202. old. 7. Jan Assmann: Mózes, az egyiptomi. Osiris, Budapest, 2003, 214. old. 8. Uo. 24. old. 9. Yosef Hayim Yerushalmi: A negyedik megaláztatás. [Részlet Yerushalmi Freud's Moses: Judaism Tenni­­ nable and Interminable c. könyvéből. Yale University Press, New Haven, 1991). Szombat, (14) 2003. de­cember, 13-21. old.; http://www.szombat.org/archi­vum/h0312h.htm 10. „A legújabb üldöztetések hatására újra fel kell ten­nünk a kérdést, hogy miként lettek a zsidók olyanok, amilyenek, hogy miért sújtja őket ez a meg nem szűnő gyűlölet. Nemrég rájöttem a megoldásra: Mózes te­remtette a zsidókat. Ezért munkám címe: Mózes az ember — történelmi regény." Freud levele Arnold Zweighez 1934. szept. 30-án. The Letters of Sigmund Freud and Arnold Zweig. Ed. Ernst L. Freud. Hogarth Press, London 1970. 21. old. 11. „Mellesleg, miért nem egy hívő alkotta meg a pszicho­analízist? Miért kellett várnunk egy istentelen zsidó­ra?" — tette fel a kérdést Freud Oskar Pu­scernek, egy svájci pszichoanalitikusnak és lelkipásztornak 1918. október 9-i levelében. Lásd Peter Gay: A Godless Jew. Freud, Atheism, and the Making of Psychoanalysis. Yale University Press, New Haven and London, 1987. 37. old. 12. Mózes, az ember és az egyistenhit. In: Sigmund Freud: Mózes. Michelangelo Mózese. (Két tanulmány) Euró­pa, Budapest, 1987, 160-210. old. 13. In: Carl I. Schorske: Bécsi századvég. Helikon, Buda­pest, 1998, 164-185. old. 14. Uo. 166. old. 15. Sigmund Freud: Álomfejtés. Helikon, Budapest, 1985. 144-145. old. 16. Yosef Hayim Yerushalmi: A negyedik megaláztatás. Szombat, (14) 2003. december, 13-21. old.; http:/ /www.szombat.org/archivum/h0312h.htm 17. Jacques Derrida/ Wolfganf Ernst: Az archívum kínzó vágya / Archívumok morajlása. Kijárat Kiadó, Buda­pest, 2008, 66-67. old. 18. Lásd erről Ernst Falzeder: A quoi appartient Freud? Reflexions sur l'éditions des correspondances de Freud. In André Haynal, Ernst Falzeder, Paul Roazen, ed.: Dans les secrets de psychanalyse et son histoire. PUF, Paris, 2005. 53-74. old." 19. Ernest Jones: Sigmund Freud élete és munkássága. Euró­pa, Budapest, 1973. 20. Erich Fromm: Pszichoanalízis: tudomány vagy párt­hűség. In: Erős Ferenc (szerk.): Ferenczi Sándor. Új Mandátum, Budapest, 2000. 224-230. 21. Ferenczi Sándor: Klinikai napló 1932. Akadémiai Ki­adó, Budapest, 1996 22. Sigmund Freud - Ferenczi Sándor: Levelezés. 1908— 1933. I, II, III. kötet. Szerkesztette: Ernst Falzeder, Eva Brabant, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal André tudományos irányításával. A magyar kiadást sajtó alá rendezte és szerkesztette Erős Ferenc és Ko­vács Anna. Thalassa Alapítvány-Pólya Kiadó, Buda­pest, 2000-2005. 23. J. M. Masson.-The Assault on Truth. Freud's Suppres­sion of the Seduction Theory. Farrar, Straus and Gi­roux, New York, 1984- 24- Lásd erről részletesebben, bibliográfiai adatokkal is: Erős Ferenc: Önéletrajz, napló, levelezés. Analitiku­sok és páciensek önvallomásai. In: Mekis D. János és Z. Varga Zoltán (szerk.): Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. L'Harmattan, Buda­pest, 2008. 134-144. 25. Lásd Borgos Anna: Nők a pszichoanalízisben. („Önök e szempontból kivételek...") Magn Lettre Interna­tionale, 2006. 62. sz. http://www.c3.hu/scapta/lettre/ lettre62/borgos.htm 26. Lásd pl. Ely Zaretsky: Secrets of the Soul. A social and cultural history of psychoanalysis. Vintage Books, New York, 2005; George Makari: Revolution in Mind. The Creation of ps-vcfioannl-vsts.Gerald Duckworth, London 2008. 27. A kommunikatív és a kulturális emlékezet fogalmáról lásd: Jan Assmann: A kulturális emlékezet. Atlantisz, Budapest, 1999. 28. Lásd: György Péter: A szentpétervári Freud-múzeum. Reusch, Freud és Mandelstam. Magyar Lettre Interna­tionale, 2006. 62. sz. www.c3.hu/scripta/lettre/ lettre- 62/gyorgy.htm. Michael Molnár: A halál és a mú­zeum. Uo. http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre62/ molnar.htm 29. Lásd: Elisabeth Young-Bruehl / Murray Schwartz: Why psychoanalysis has no history? Gardiner Lecture, Yale University, 2008. (kézirat). 30. Jacques Derrida / Wolfgang Ernst: Az nrchírum kínzó vágya / Archívumok morajlása. 55. old. 31. Uo. 92. old. 2000 C* 135

Next