2000, 2015 (27. évfolyam) március

Lengyel László: A szabadság kalandja - Beszélgetés Hankiss Elemérrel

A szabadság kalandja HANKISS ELEMÉRREL BESZÉLGET LENGYEL LÁSZLÓ LENGYEL LÁSZLÓ: Elemérrel ellentétben, aki el­titkolja áldozata elől a kérdéseit, én előre elmon­dom, hogy összességében hat kérdéskörben sze­retnék forgolódni. Ha egyszer írnék újra Elemér­ről, ami bekövetkezhet - vagy elővennénk a Két­­szög című 2002-es beszélgető­könyvünket, és a Hankiss Elemérről szóló Idegen világban? kötetet, hogy megújítsuk -, akkor nagyjából ez a hat feje­zet lenne benne: 1. Tündérkert és kiűzetés a para­dicsomból. Ennek a fejezetnek az alcíme: van-e magyar polgárosodás és polgáriság? Ez a családod történeti gyökereit érinti, hogy honnan hová ju­tott a Hankiss-család. 2. Lázadás a család, lázadás a világ ellen. A különbözés, a „ki vagyok én” meghatározásának kérdése, amikor azt a kérdést is felteszem, hogy a tehetség kialakulása mennyi­ben függ össze a lázadással. 3. Hogyan lehet ide­gen világban élni? Egy számodra idegen világban, más nyelven beszélni, mint az e világban beszé­lek, másként tenni, miként azok tesznek, más­ként írni, gondolkodni. Lehetséges ez? Ennek az összes szépségével és szörnyűségével? 4- Kedvenc művek, hősök hogyan függenek össze a saját mű­veiddel? Minden alkalommal megkérdeztél erről mindenkit, így én is meg fogom kérdezni tőled. Nietzsche és Camus, József Attila és Shakes­peare, Patocka és Stevenson Dr. Jekyll-je és Mr. Hyde-ja... Ki tudja, hol van műveid felépülése, kulcsa, alászállása és felemelkedése! 5. A világ közepén és az Isten háta mögött: Berkeley és Georgetown, Solymár és Felhévízi út? Hol va­gyunk, amikor a világ közepén vagyunk, és hol, amikor a seholban. 6. Mi a dolgunk a világban, ha van egyáltalán dolgunk, feladatunk benne? Ez a hat kérdéskör és akkor azzal a vallomással kezdeném, hogy mindezt megpróbáltam már ko­rábban is megkérdezni, amikor beszélgető­köny­vünket készítettük - hiába. Elemérrel beszélgetve mindent megtudhattam magamról és semmit se róla. A róla szóló részben semmit sem csináltam, azon kívül, hogy a magnót ki-bekapcsoltuk, sőt még azt sem, mert ahhoz sem értek. A fontos kér­déseket is Hankiss Elemér tette fel Hankiss Ele­mérnek. Ha valaki elolvassa, akkor tudja, mert én ezeket a félmondatos kérdéseket nem tudtam volna olyan frappánsan feltenni. Maradjunk ab­ban, hogy nagyon jó kérdéseket tett fel magának és ezeket remekül megválaszolta - lehet, hogy most is így lesz. A Hankiss-családhoz és a múltjához talán a sa­játos magyar polgárosodás révén lehet közel jut­ni. A tiétekhez hasonlatos családoknak minden kevertsége mellett van egy magyar jellegzetessé­ge, karaktere. Vannak magyar vidékei, kisebb­­nagyobb városai, így az idősebb nemzedékekből A Korridor Kutatócsoport baráti társasága tizenhárom tanul­mánykötet után 2013-ban Hankiss Elemér kezdeményezésé­re egy rendhagyó műfajú, a személyes létezés alapkérdéseit fe­szegető beszélgetés-sorozatba kezdett, amelyet kezdeménye­zője „egzisztenciális interjúknak” nevezett. A beszélgetések résztvevői Csányi Vilmos, Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Romsics Ignác, Standeisky Éva, Szilágyi Ákos, Várhegyi Éva és Nova Eszter voltak. A beszél­gető kör középpontjában minden alkalommal egyvalaki állt, de a Hankiss karmesteri irányításával folyó beszélgetés min­den jelenlévő közül is állandóan körözött, akik így maguk is egyfolytában kérdezők és kérdezettek voltak. Ez alól az a be­szélgetés sem képez kivételt, amelynek maga Hankiss került a középpontjába. Ezt a beszélgetést közöljük most az ez év ja­nuárjában elhunyt Hankiss Elemérre emlékezve. Az összes beszélgetés szerkesztett változata, Hankiss Elemér utolsó mű­veként, a Démonaink és az út - Hankiss kérdez címmel a Heli­kon Kiadó gondozásában fog kötelesen megjelenni. 2000 O 3

Next