8 Órai Ujság, 1918. március (4. évfolyam, 51-77. szám)
1918-03-01 / 51. szám
etje. Péntek, 1918. március 1. QPh73. Kik és miért akadékyozzák a választójogi megegyezést! Eel kell hárítani a nemzetiségi veszedelmet — Csitkássyék szembehelyezkednek a nemzeti szempontokkal Saját tudósítónktól A választójogi törvényjavaslatbizottsági tárgyalása során már több ízben szó esett arról, hogy a nemzeti szempontok védelmére az összes pártoknak megegyezést kell létesíteniök a javaslat egyes intézkedéseinek módosítása tekintetében. Az ország ugyanis aggodalommal látja, hogy Vázsonyi jogkiterjesztő javaslata túlságosan kedvez a nemzetiségeknek a magyarság rovására. Hogy aggodalmaival a munkapárt nem áll egyedül, mutatja az a ■körülmény is, hogy a választójogi bizottság eddig felszólalt tagjai — talán csak a miniszterségéből hamarosan kicsöppent Székely Ferenc kivételével — valamennyien módosításokat kívántak a javaslaton, amellyel kapcsolatban nagyon helyesen jegyzi meg a Pesti Hírlap mai vezércikke, hogy nincs oly csalhatatlan miniszter, akinek törvényjavaslata „isteni kijelentés*4. jellegével bírhatna. Most, amikor már a bizottsági tárgyalás jelentékenyen előrehaladt, minden számottevő faktor a javaslatnak alapos revízióját sürgeti és a parlamenten kívül álló körök, így például az Origó és az Erdélyi Szövetség is csak a magyarul írni és olvasni tudóknak akarnak választójogot adni. Azok a politikai tényezők azonban, akiket kicsinyes boszú vezérel és hatalmi vágy hevít, mindenáron akadályokat igyekeznek gördíteni a megegyezés útjába. Ennek az áramlatnak Andrássy Gyula gróf a látható vezére. Az ő elnöklete alatt álló 48-as alkotmánypárt tegnapi összejöveteléről kiadott félhivatalos kommünikében is azt hangoztatják, hogy ez a párt semmiféle engedményt nem tesz és semmiféle kompromisszumos ajánlatba nem megy bele. Egy másik,„a kormány köréből érkező híradás pedig határozottsággal azt állítja, hogy a megegyezés ellen való tiltakozást azért eszelték ki, hogy azzal a maj választások elrendelését megokolná tegyék. Nem akarunk most visszatérni azokra a beszédekre, amelyekben a kormányt támogató képviselők a választójogi javaslat rendelkezéseinek enyhítését és nemzeti irányban való módosításait hangoztatták, emétt rá akarunk mutatni arra a körülményre, hogy magában a kormánypártban is éles ellentétek uralkodnak ezen a ponton. Lehetetlen azonban tudomást nem venni arról, hogy egy olyan tekintélyes orgánum, mint a Pesti Hírlap, amely a Tisza-kormány távozása után jött kormányok politikáját támogatja, mennyire aggodalmasnak tartja a Volzsonyirfíle törvénytervezetet. Erről való súlyos kritikája a következő: — A tárgyalások mai stádiumában meg lehet és meg kell tehát állapítani, hogy minden változtatás és javíás nélkül a törvénytervezetet nem szabad és nem is lehet keresztül vinni, mert ’akik ismerik az országot és ennek legveszélyeztetettebb részeit, egyhangúlag veszedelmesnek tartják mai formájában a javaslatot. A továbbiak során nélkülözhetetlennek mondja a nevezett újság a javaslatnak nemzeti szempontból kijavítását és szerinteigenis meg kell ebben egyezni az egész parlamentnek... Nem tartja jogosultnak a parlamenti kisebbség bizottságának azt a terrorizmusát, amely nem enged hozzányúlni a javaslathoz. Sürgeti, hogy áthidalást teremtsenek oly célból, hogy nemzeti szellemben megjavítsák a választójogi javaslatot és azt kivetkőztessék mai destruktív szelleméből. Ez a lesújtó bírálat a túlsó táborból jön, élénk bizonyságául annak, hogy valóban nem szolikás az, amit Vázsonyi szerkesztett. De úgy hisszük, nem is annyira a választójogi miiniszter, mint inkább Andrássy és az ő szűkebb csoportja ellenzi a magyarság érdekében való becsületes megegyezést, mert azáltal Andrássy dokumentálni szeretné felfelé és lefelé is, hogy a választások elrendelése elkerülhetetlen. A parlament feloszlatása a mai háborús időkben egyértelmű a lehetetlenséggel, mert olyan veszedelmes felfordulásokra vezethetne, amitől azilletékes tényezők mindenáron meg akarják védelmezni az országot. Ismételten hangsúlyozhatjuk tehát, hogy választás a háborúban nem lesz, felelős tényezők azt nem is akarhatják komolyan. Furcsa azonban, hogy éppen Andrássy, aki a haza bölcse szerepében oly kéjesen szeret tetszelegni, akarja felidézni a zűrzavaros állapotokat, hogy éppen ő tiltakozik a megegyezés ellen aki a múltban m oly ambícióval hangoztatta a koncentráció elkerülhetetlen szükségét. Vagy talán olyan kényelmesnek és biztosnak tartja a mai kisebbségi kormány helyzetét, hogy erre a luxusra, a választások elrendelésére is elég erősnek érzi? Hiszen ez a kisebbségi kormány, amelynek a munkapárt az államháztartás viteléhez való eszközöket minden további nélkül már harmadszor megszavazta, még a parlament kisebbségét sem tudta magához vonzani. Avagy elfeledi Andrássy, hogy a mai,egységes kormánypárti alakulásnak a munkapárt mellett, még jelentékeny számottevő ellenzéke is van? És nem veszi tekintetbe azt sem, hogy Szterényi József kereskedelemügyi miniszter mily éles kritikai megjegyzésekkel kísért© az előző kormány egyes minisztereinek, Hadiknak és Mezőssynek romboló és káros intézkedéseit? Ezek az jeelnségek igazán nem szólnak amellett, mintha a kormány szilárdan állana és nem kellene számolnia azoknak a bűnöknek a konzekvenciáival, amelyeket volt miniszterei könnyelműen, hiebe-hurgya módon elkövettek. A helyzet, rendkívül sivár és ebből minden józan és tisztán látó ember előtt csak egy kibontakozás Iti■nálkozik, az tudniillik, ha a választójogot békés és harmonikus megegyezés útján viszik keresztül, hogy elírni nálua végre ezt a kérdést az alkotó munka útjából, a kormány hozzáfoghasson a háború diktálta nagy nemzeti feladatok megoldásához.* Személyes gyűlölködés, kicsinyes pártharcok, hatalmi vágyak nem keresztezhetik ezt a törekvést többé s aki mégis útba áll és ellenségeinknek, kárörömet szerezve, megakadályozni igyekszik az egyetlen lehetséges megoldást, az vétkezik nemcsak önmaga, hanem a nemzet létérdeke ellen is. HadSsfiIlimfi13.s©§£ arcképcsarnoka. A legérdekesebb háborús vagyoneltolódásoknak, a milliós bank nyereségeknek keletkezését és felhalmozását kívánf'A szerdám kezdődő cikksorozatában a VIRRADAT tiírpyilr.-'OK. konkrét adatok tirrés a tárházzal. A VIRRADAT eléres számai 40fillérért kaphatók az elárusítóinál és trafikokban Kiadóhivatal Budapest, Erzsébet-körut. 22 Miért provokálta Beck Lajos Farkas Pált? Katonai bmittett róság ítélkezik posiakat ügyekben — Saját tudósítónktól — A képviselőház e hó 21-én tartott ülésén Farkas Pál élesen bírálta a Károlyi-párt magatartását és a többek között megemlítette, hogy Vázsonyi nyilatkozata szerint az analfabéta Károly-keresztcevek választójogáért folytatott agitáció mindaddig folyt, amíg ő az államtitkárságot nem literálta. Farkas a politikai korrupció egyik legsúlyosabb esetének nevezte, hogy valaki az elveivel így alkudjék egy állás elnyeréséért, hogy azután az analfabéták érdekeképviseletében üljön be a kormányba. Beck Lajos, volt államtitkár tegnap Kobek Kornél volt főispán és Laehne Hugó országgyűlési képviselő útján elégtételt kért Farkastól a beszédjében rajta elkövetett sértésért. Farkas Rákovszky Iván és Slednrich Antal országgyűlési képviselőket nevezte meg megbízatásul. A segédek még nem találkoztak, de rövid időn belül már tárgyalni fogják az ügyet. Minthogy Farkas Pál katona és katonák Beck Lajos segédei is, a hadsereg új becsületügyi szabályzata értelmében ez az ügy is, mint Laehne Hugó minapi átférje, a katonai becsületbíróság ítélkezése elé kerül. úgy látszik, hogy némely urnak az új katonai becsületügyi eljárás nagyon kapóra jött és politikai ügyeiket, amelyeket a Házban sehogyan sem intézhetnének el, a katonai becsületbíróság elé viszik. Régen is szokás volt nálunk, hogy a politikai alerek, politikusokösszeszólalkozásai az úgynevezett lovaglás után, vagy hírlapi nyilatkozatokkalintéződtek el. A Háznak megvan a maga fegyelmi rendje s ha valamely képviselőn sérelem esik, azt a Ház elnöke azonnal megtorolhatja, minden megbántott honatya mindenkor bátran fordulhatott is elégtételért az elnökhöz. Teljesen megengedhetetlen és tűrhetetlen azonban az a szokás, amely most kezd lábrakapni, hogy egyes képviselők megtépázott politikai reputációjukat a katonasághoz vigyék kifoltoztatni és egy katonai becsületbírósági ítélettel esetleg lezárjanak olyan poklokat, amelyeknek tisztázására a közvélemény joggal lehet kiváncsi. Előbb Laehne Hugó vitte hadikölcsönellenes magatartásából támadt afférját katonai bírói szék elé, most pedig Beck Lajos siet oda elégtételért egy olyan tényállítás miatt, amelyet nem is a kihívott Farkas, hanem Vázsonyi mondott s amelynek valóságában, minthogy azt sem meg nem cáfolták, sem Vársonyi vissza nem vonta, nehéz kételkedni. Egy ilyen tisztán politikai ügyet nem lehet oly ítélőszék bírálata alá bocsátani, amely e kérdéseknek megítélésére hatáskörrel nem bír, amely ezeknekaz ügyeknek érdemi tárgyalásába bele sem mehet s amely semmi esetre sem illetékes, hogy magyar, képviselők politikai magatartása fölött bármiféle véleményt mondhassun. A katonai becsületbiróság egyedül azt fogja vizsgálni, hogy történt-e sértés és nem azt, hogy Beck politikai ténykedése tényleg olyan volt-e, aimilyeninek Vázsonyi állítja. Világos, hogy Károlyiék ezzel azt akarják felérni, hogy a becsületbiróság kötelezze Farkas Pált bocsánatkérésre és ezzel a közvélemény előtt mindenkor magasra becsült hálónál korrektség védjegyét üssék Beck államtitkárságára és ez államtitkárság megszerzésének módjára. Az új katonai ,becsületügyi szabályzat ilyen politikai célokra haló kihasználása nem engedhető meg, mert akkor hamarosan minden politikai affér fölött valamelyik ezrred becsületügyi választmánya fog dönteni még civilek között is, ha a segédeknek katonákat állítanak oda. Ezt pedig sem a képviselőhöz tekintélye, sem a politikádnak és a katonaságnak egymáshoz való viszonya nem tűrheti meg. Körözött csalónő Hamis szénutalványokkal 116.000 koronát csalt ki —Saját tudósítónktól — A budapesti királyi törvényszék vizsgálóbírója ma délben elfogatási parancsot adott ki Unger Mátyás Béla hadbavonult budapesti kereskedő 23 éves felesége ellen, akit csalás bűntettével vádolnak. Néhány nappal ezelőtt történt, hogy Strasser Aladárné és Kardos Jakabné budapesti lakosok ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a főkapitányságon és panaszukban előadták, hogy lakásukra egy feltűnő elegánsan öltözött 20—25 év közötti áldott állapotban lévő úriasszony állított be, aki azt állította, hogy tévedésből nyitott be a lakás- ha, egy barátnőjét keresi, akinek a megígért szén- és fautalványokat akarja átadni. A nő Suray honvédszázados felesége gyanánt mutatkozott be, beszélgetést kezdett és úgy Strassernéval, mint Kardosnéval összebarátkozott. A futó ismeretség vége az lett, hogy mind a két helyen a barátnőjének ígért utalványokat 3601—360 koronáért felajánlotta. Az utalványok 40 métermázsa szénre és 30 métermázsa fára szóltak a ferencvárosi pályaudvar raktáraira. A főkapitányságra rövid idő alatt még 15 ilyen följelentés érkezett s ezekben az is el volt mondva, hogy a ferencvárosi pályaudvaron hiába jelentkeztek a szénért és a fáért, ott azt a felvilágosítást kapták, hogy a fuvarlevelek közönséges hamisítványok. Az egyik károsultnál a csalónő úgy mutatkozott be, mint dr. Tibor Elemér rákos vasúti állomásfőnök nővére. . A csalónő kilétét ezen az alapon sikerült megállapítani. Kihallgatták ugyanis dr. Tibor állomásfőnököt, aki kijelentette, hogy a szélhámos nő a személyleírás alapján minden valószínűség szerint Marseh and r c «<■ ο*ligeti pék leánya, aki most Ung*r Mátyás Béla felesége. A vizsgálóbíró elfogstó paráncsa alapján a rendőrség megtette az intézkedéseket a szélhámosnő letartóztatására. A szélhámosnö körülbelül harminchatezer koronát csalt ki. aserílEETECrv. :-j: J-seneaa Essa Buchignan angol nagykövet nyitóttásasa Zürich, február 28. A pétervári Nasi, Vjedomoszti Buchanan pétervári angol nagykövet nyílt levelét közli. Buchanan ebben hangsúlyozza Oroszország iránt érzett barátságát és kijelenti, hogy a Szmolni-kormánnyal szemben is rokonszenvesen viselkedik. Kijelenti továbbá, hogy azért lesz, hogy Oroszország és ■Anglia közt fenntartsa a barátságig összeköttetést. Finnország függetlensége Madrid, február 26. . A spanyol kormány elismeri Finnország függetlenségét.