8 Órai Ujság, 1918. április (4. évfolyam, 79-101. szám)
1918-04-03 / 79. szám
i * Czernln gróf wiiasra Czernin gróf külügyminiszter erre a következő beszédet mondta: — Kegyelmes Uram! Mélyen tisztelt Uraim! Készséges hajlandósággal felelek a polgármester ur ő excellenciája által hozzámintézett kérdésekre és készségesen engedek bepillantást mélyen tisztelt líraimnak és a legszélesebb körű nyilvánosságnak politikai helyzetünkbe, ahogyan ebben a pillanatban látom. Szerettem volna az illetékes fórum, a két delegáció előtt beszélni. Ebben azonban technikai okok akadályoznak meg, valamint az a körülmény, hogy a képviselő urak valamennyien húsvéti szabadságon vannak, végül, hogy e pillanatban még Szerda, 1918 április 3. Clésnences&i kísérlete a nyugti offenisa elött — A Halkingigi akarnak területi koncessziókat — Star&iafeau mmw & békevigy • Czernnich&sxa* ulasitja a csehek rabicálmait — Is román béke véget vet az erdélyi izgatásoknak — A külügyminiszter befejezettnek tekinti a Kelet háborújét Bécs, április 2. A bécsi községtanács pártjainak Vezetői ma megjelentek Bécs fő- és ezekváros polgármesterének vezetőjével a külügyminiszternél., Weiskirchner a monarchia élelmezési szűk**.. tételre Weiskirchner úr. polgármester a következő beszédet intézte Czernin grófhoz: Kegyelmes Uram! A bécsi községtanács pártjai elnöki konferenciát tartottak nagypéntek napján, hogy tanácskozzanak a némtek a legutóbbi hetekben fokozódott inséges helyzetéről, megállapítsák a kormánnyal szemben való újabb kívánságaikat és a további lépések felől határozzanak. Azok az aggodalmak, amelyeket Bécs városának képviselői, már a múlt év őszén kifejeztek és a kormánnyal is közöltek, sajnos, megvalósultak. Most már a legszükségesebb élelmiszereknek is ki fián vágnunk. A szétosztás nagyon szűkös lett és a legkisebb fejkvótát sem tudták biztosítani. Azt a nagy áldozatot, amelyet a mögöttes országrészek népe eddig hozott már nem, lehet fokozni és remélnünk kell, hogy a osztrák és a magyar kormánynak sikerülni fog a nélkülözések mértékét legalább félig-meddig elviselhetővé tenni. Népünk élelmezési, deficitje napról-napra növekszik és az a veszedelem fenyeget, hogy a mögöttes országrészekre kirótt hadimunkát már nem lehet hoszszabb ideig kielégítő mértékben elvégezni és hogyha serdülő ifjúság komoly veszedelembe jut. Bocs városi község tanácsnak képviselői ettől a nagy aggodalomtól indíttatva ismét megállapították az élelmezés kérdésében teendő követeléseiket és közölni fogják az osztrák miniszterelnökkel és az élelmező hivatal elnökével. Hogy a pártelnökök konferenciája elhatározta, hogy Excellenciádhoz fordul ésegyüttesen közli kívánságait, ezt az elhatározását aval okolja meg, hogy a belföldi termelés nem elegendő a nép életszükségleteinek a legközelebbi termésig való kielégítéséhez. Excellenciád immár a harmadik írókét is megkötötte keleten. A Nagyoroszországgal megkötött béke aligha juttat bennünket élelmiszerhez, az TJkrámával való béke eredménye pledig azoktól a tár*gytalásoktól függ, melyeket Kievben folyi te ok r:talmazottain, és a SK.Uliá-i és v.lut akérd.*. essemiesé - megoldó--Ától. Románia tv gyré.?/. mez-záci országból ismét önálló állami területté válik, amely!...-! gazdasági megállapodásokat kötünk, hogy biztosítsuk magunknak a szükséges cikkek.-... Milyen az áláírásos helyzet? Kegyelmes Uram! Azért helyeztem előtérbe az élelmezés kérdését, mivel eza kérdés a legmélyebben érinti Bécs birodalmi fö- ős -,vakvárosának népét és nekem, mint e város önként megválasztott fejének kötelességem ezt a kérdést és megoldását szakadatlanul a legnagyobb gondossággal intéznem. Teljesen tudatában vagyok annak és ki is fejtettem, hogy ez a kérdés a legszorosabb összeköttetésben van az általános politikai helyzettel és hogy Austria-Magyarországnak élelmiszerrel való ellátását csak akkor érhetjük el a külföld részéről, ha egyúttal az általános külső polititikai helyzetet isérintjük. Bátorkodom ezért azt a kérést, intézni Excellene iáhhoz, hogy a Romániával való békeszerződés immár megtörtént előzetes jegyzőkönyvbe foglalása után és az ennek folytán egész keleti arcvonalunkon elkövetkező békeállapot való tékán tette világosítson fel bennünket az általános politikai helyzetről és főképen azokról a következményekről, amelyek a monarchiának élelmiszerrel való ellátására nézve beállónak. Kérjük mindazokat avilágváltásokat, amelyeket Excellenciad. megadhat és amelyek nekünk, mint a birodalom fő- és székvárosa hivatott képviselőinek módot adnak ahhoz, hogy a népet teljesen és fentartás nélkül felvilágosíthassuk. Én nem kételkedem a végleges és tisztességes béke létrejövetelében, de meg kel ismernintt a helyzetet, mert csak akkor tudunk kitartani. Teljesen bízunk benne, hogy a keleten megkötött békeszerződések megjavítják élelmezésünk helyzetét és hogy a súlyos megpróbáltatásokat kiált nép minden lehetőt el fog követni annak a szilárd elhatározásnak a megvalósítására, hogy az általános és tisztességes béke eléréséig kitart. De mindnyájunknak erre irányuló akaratát megerősíti és megvalósítását megkönnyíti, ha alaposan ismerjük helyzetünket. Ulavdan a két bizottságbármelyikének összehívása, örömmel ragadom meg tehát az alkalmit, hogy a jelenlévő uraknak röviden kifejtsen a jelenlegi nemzetközi politikai helyzet képet. A román békekötéssel befejeztük at háborút keleten. Három békét kötöttünk: Pétervárral, Izkraskával és Romániával. A háborút egyik fejezetét elintéztük. Mielőtt rátérnék az egyes békeszerződések részleteire és tüzetesebben beszélnék róluk, mista akarok térni az Egyesült Államok elnökén Kek ama fejtegetéseire, amelynek soráv, január 24-én az osztrák delegáció külügyi bizottságában elmondott beszédemre válaszolt. Wilson elnök beszédeit a világ több részén arra irányuló kísérletnek tartják, hogy éket verjen Bécs és Berlin közzé. Ezt nem hiszem. Nem hiszem azért, mert sokkal jobb véleménynyel vagyok az Egyesült Államok elnökének államférfim ítélőképességéről, semhogy képesnek tartanám ilyen gondolatmenetre. Wilson úr ép oly kevésbé tehet fel mirólunk tisztességtelen eljárást, ahogyan mi sem teszünk felé róla. Wilson úr nem akarja Bécset Berlinből elválasztani, nem is akarja, de tudja, ha nem is lehetne. Azt azonban gondolhatja, hogy Bécs kedvező talaj az általános béke ragyainak elvetésére. Tudja talán, hogy az osztrákmagyar monarchia olyan szerencsés, hogy olyan uralkodója van, aki őszintén és becsületesen akarja a békét, hogy azonban ez a monarchia soha sem fogja a szövetségi hűséget megszegni, soha sem fog szégyenletes békét kötni és hogy a császár és a király mögött 55 millió ember áll. Talán azt is tudja, hiszi Wilson úr, hogy ez a zárt tömeg olyan erőt képvisel, amelyet nem lehet kicsinyelni, hogy az a becsületes és erős békés hajlandóság, amely az uralkodót, a kormányait és mindkét állam népeit összeköti, képes lesz azoknak is nagy gondolatoknak a befogadására, amelyeknek Wilson úr szolgálatban áll. Mielőtt rátérnék Wilson úr legutóbbi fejtegetéseire, el kell oszlatnom egy félreértést. Az osztrák delegáció bizottságának legutóbbi ülésén elmondott beszédemben kijelentettem egy kérdésre, hogy Wilson úrnak már kezében van a beszédem. Wilson úr ezt később helyreigazította és kiemelte, hogy itt csak félreértésről lehet szó, mivel közte és köztem nincs közvetetten összeköttetés. Wilson úrnak tökéletesen igaza van. Itt félreértésről van szó. Ám annak a beszédnek az elmondása előtt gondoskodtam róla, hogy szó szerint való tartalmát semleges külföldről, nem hivatalos helyről Washingtonba megtáviratozzák, hogy ilyenképen elhárítsa itt az esetleges félreértéseket és az elferdítést. Azt hittem, hogy ez a szöveg abban a pitonatban, fulljdön boszédon!" ; elmondtam, már megérkezhetett Washingtonba. Egy látszik azonban hogy néhány napig késett. Ez nem változtat a dolgon semmi. Az én célom az volt, hogy az elnök úr megismerje fejtegetéseim szó szerint való szövegét és a néhány napi késés teljesenmellékes. Az elnök úr válaszára esnie azt mondhatom, hogy igen értékesnek tartom, s hogy a német birodalmi kancellár február 25-én elmondott nagyszerű beszédében a számból vette ki a szó, amidőn kijelentette, hogy a Wilson elnök úr február .11.-iki beszédében kifejtett négy alapelv ..olyan bázis, amelyen tehet tárgyalni az általános békéről". .Ehhez teljes mértékben hozzájárulok. Wilson elnök úr négy pontja megfelelő alap az általános békéről való eszmecsere megkezdésére. Hogy ez elnök úrnak az a fáradozás hogy szövetségeseit , erre az alapra állítsa, eredményes lesz-e, vagy sem, arról nem szólhato... Isten a, tanúm, mi minden lehetőt megkíséreltünk, hogy elkerüljük az új offenzívát. Antant nem így akarta. Clémenceau úr a nyugati offenzíva megkezdése előtt kis idővel megkérdezte tőlem, hajlandó tennék-e tárgyalni és milyen alapon. Berkeinél történt megállapodás alapján azonnal azt válaszoltam, hogy hajlandó vagyok tárgyalni és Franciaországgal szemben a békének semmi más akadályát nem látom, mint ISlzász-I .othartergiához való igényét. Erre azt felelték Parisból, hogy ilyen alapon nem lehet tárgyalni. Ezután már nem volt más választásunk. A hatalmas küzdelem már megindult a nyugati harctéren.. Az osztrák-magyar és német csapatok vállvetve harcolnak, ahogyan együtt harcoltak Oroszországban, Szerbiá-ban, Romániában és Olaszországban. Együtt harcolniuk Ausztria, Magyarország és Németország megvédelmezéséért. Hadseregeink bebizonyítják az antantnak, hogy a franciáknak és az olaszoknak területeinkkel szemben követett aspirációi olyan utópiák, amelyek rettenetesen megbosszulják magukat. Az állam hatalmainak az őrültséggel határos nyilatkozatai azonban nagyrészt a mögöttes országrészben történt, bizonyos eseményekre vezethetők vissza, amelyekről még szólni fogok. Bármi történjék is, mi nem fogjuk Németország érdekeit cserben hagyni, ahogyan Németország sem hagyott magunkra minket. A dunai hűség nem kisebb a német hűségnél. Mi nem harcolunk imperialista és annexiós célokért, sem a magunk, sem a németek javára. De együtt maradunk mindvégig, hogy megvédjük magunkat, állami életünket és jövőnket. Az Oroszországgal megindult béketárgyalás ütötte az első rést ellenségeink háborús akaratában. Ez a békegondoks éstörése volt. Gyerekes dilettantizmusnak a bizonyítéka, ha nem akarják észrevenni, milyen szoros összeköttetésben vannak egymással a békekötések. A velünk szemben ellenséges keleti hatalmak konstellációja olyan volt, mint egy háló. A békekötés egyik szemének átmetszése után a többi mind magától felbomlott. Először is nemzetközileg elismerték Ukrajnának az orosz birodalomtól való különválásai és az 3