8 Órai Ujság, 1918. augusztus (4. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-01 / 177. szám

32S!SAEöSI& Csütörtök, 3918 augusztus 1. ——wwgMMTv^r KjhMFuaf irata Mimim szociális reformodat hitelei i Kormánytól A választójogi javaslat a főrendiházban A főrendiház mai ülése — Saját tudósítónktól — A főrendiház ma délelőtt 11 óra­kor ülést tartott, melyen a választó- jogi reformról szóló törvényjavaslat körűit tárgyalás alá. Az ülés iránt a lőre; lek részéről nem mutatkozott valami nagy érdeklődés, mindössze 65—70 főrend hallgatta a délelőtti iilés szónokait. A kormány részé­ről Welcerle 8álldor, TOry Gusz­táv. Popövics Sándor és Serényi Béla gróf voltak jelen az ülésen. Részletes tudósításunk a követ-’ kezű: Wlassits Gyula báró elnök pont­ban 11 érakor megnyitja az ülést. IVekerlc Sándor miniszterelnök királyi kézirat felolvasását káéi. A királyi kéziratban gróf Keglevich Gábor és gróf Béldy Ákost a főren­diház alelnökivé nevezi ki a király. Az uj alelnöküket Wlasslc.% báró elnök meleg szavakban üdvözölte uj méltóságukban. Az elnök ezután megemlékezik Mehemed szultán ha­láláról. majd közli, hogy a belügy- • miniszter a választójogi refonn tár- 'j gyalusára a szükséges felvilágosí­tások megadásával Némethy Ká­roly államtitkárt bízta meg. A hústalan napákról Nftpublul elöli gróf Károlyi Jó­zsef sürgős interpellációra kért en­gedélyt. Károlyi József.gróf: A lapokban 1 olvasta, hogy A közélelmezési mi- I nisitek' a keddi és csütörtöki napot j hústalan napnak jelölte ki. Mint- i hogy a< blvszég lakosainak 57%-a római k viholikus. ezek a pénteki böjtnapot nehezen tudják megtarta­ni. ha már két hústalan nap van. Kéri a minisztert. hogy kőddel és pénteket jelölje meg hústalan .na­pokéit. V eket le kSáado.' Miniszterelnök kijelenti, hogy tévedésből került a lapokba a kedd és csütörtöki nap. mert a minisztertanács a leedd és péntekben állapodott meg. A választ a főrendiház tudomásul veszi. \y, állandó iguzolá-bizotísúg j-'ien- tésének tudomásulvétele után áttér­nek a választójogi ráferm­ról szó’ó törvényjavaslat tárgyalá­sán'. Juhász Andor előadó nem akar részletesen foglalkozni n. javaslattal, melyet a képviselöházban minden vonatkozásban fjáposan megvitattak. Három ezemp mi domborodik ki a javaslatban: a választók száma-, n választói, jog ginkor<•’ -». és a viUisz­idtok tisztasága. Ha a javaslat bi­zonyos kategóriákat ki l:f rekeszt, mégis rászolgál az álialtltiM jelzőre. A reform aitttiezükai adatainak í.— mertetése titán kijelphíi. hogy abban a tényben, hogy & javaslat főbb pont­jaira nézve megállapodás jött létre az egye? |:ár;T: ktl Öttj < ■ ;• éiy- sugáraí lát a politikai ;.s egegyszísre nézve, melyre ütött a tizenkettedik óra, mer. a világháború c-ik eszten­dejében a nemzeti erők egyesítésére van szükség. A javaslatot elfoga­dásra ajánlj1?. Iírre rz etető vályúnál Muiláth J ózsef gróf: Nem elégiti | ki a reformjavaslat, aminthogy nem elégíti ki acm az ipari, sem a mező- gazdasági munkásokat A uzooializ- i yius egy szükséges kellék a jobbra való törekvéshez, a szocializmus a gyomor kérdése volt, harc az etető vályú körül, de a háború bebizo­nyította, hogy lehet harc az etető vályú körül szocializmus nélkül is. ! Nem barátja a kompromisszumnak, sem, mert ez mindig továbi viszály magvát hordja magában. Egyet elért ez a javaslat, hogy a választói jog izgalmakra alkalmas kérdése egye­lőre lekerül a napirendről. Ezért elfogadja a javallatot, mert minden változtatás, késleltetné annak életbe­lépését. Ezért nem tartja most fon­tosnak 6 elemi vagy 4 hold, vágj' 8 hold, nők választójoga. Senki sent tiszteli nála jobban a nőket, de ha öveganVjárn. ősanyjára gon­dol, azt mondja: Istenem, ne adj a nőknek választójogot, a mai idők­ben semmiesetre sém. Az ántánt ravaszkodása Sigray Antal gróf: Rámutat ar­ra, hogy a háború első évében mint egy ember állt talpra a nemzet, a pártelletttétek elsimultak. J'lkkor a múlt év nyarán jött egy kormány, mely a választói reformokat dobta a közéletbe, ahhoz "kötötte .a maga létét Mi ozUkségf volt erre. nem tudja. A politikai harc erre teljes erővel indult meg inból, sőt szemé- 'lycs harccá .fajult, gyakran pedig nevetséges béka-egér harc, képét) mulatta. (Igaz! Ügy van!) Nem látták a vezető kormányíérfiak, hogy az ántánt csak azért dobiéi ki v haladás jelszavát, hogy éf.lén- feleit pártokra szakította. Tiltakozik az ellen, hogy az an­tant 1 ^avatkozzék a ini nemzetiségi ügyeit " be, dö egyforma Jogot kö­vetel a nemzet minden polgárának. A vála ztói reformot, nem ez a ja­vaslat gja • .elintézni, hanem azok a szociális reformok: birtokpolitika. rokkaníMrdés, közigazgatás álla­mosítása, melyeket ez a kormány ’ is programra jóba vett, de éppen a választói jog harca miatt nem ke­rült megvalósításra. Ki kell bonta­ni a politikai megértés zászlaját és az egyetértés kedvéért meghozza azt az áldozatot, hogy ezt a javaslatot, mely üt nem elégiti ki, változtatás nélkül elfogadja. A rsíiHk-Á!?8 Széchenyi gráf Széchenyi Aladár gróf: Nem fo­gadja el <>. javaslatot, mert kevesli. Yá.rsonyi eredeti javaslatát a mini­mumnak tartja, ezt mint a szo­cialistákkal való kompromisszum eredményét elfogadni becsületbeli kötelességének tartja. Miért féltik a magyar szupreűláclát éppen most, mikor 400 éven át kevés kivétellel a magyar szupremácia nem tudott, érvéüyestilhi, hanem az osztrák, il­letve a, dinasztia érdeke. Kifogásol­ja. hogy olyan föjogclm, mini a 4 elemi, kimaradt. Nem rzabád jogfosztással sújtani a polgárokat egy r.em létező iskola cl nem végzéséért, mert nálunk a 6 elemi az Iskolák 50%-ában nincs is meg. .1 nők 'választójogának rendít­hetetlen kive. Nemzetsége egy tag­jának. Széchényi Istvánnak emlé­két idézi, akit a maga, korában for­radalmárnak tartottak, pedig, ha az 5 reformjait az ö vezetésével meg­valósítják, a ltatnarilla nem buktat­ja meg a, 48-as törvényeket, elmarad a szabadságharc is és a nemzeti el­nyomatás szomorú korszaka. Nem fogadja cl a javaslatot. Appoayi Henrik gróf: Spk vál­toztatást kívánna ö is a javaslaton, például a Bethlen István gróf ja­vaslatát helyesli, de a békés meg­egyezés érdekében elfogadja. Kö­szönetét mond a miniszterelnök ön­zetlenségéért, hogy a javaslatot, mely öt, sem elégíti ki, mégis kép­viseli. Hosszú külpolitikai fejtege­tés után, melyben azt bizonyltja, hogy a külföld demokratái, Wil- son és társai az okai a háború foly­tatásának, elfogadja a javaslatot. Berzeviczy beszéde Berzeviozv Albert: A javaslat megegyezés eredménye, ámbár egyes pontjaiban egyezerii többségi szavazat döntött, így a nők válasz­tójoga tekintetében is. Talán még soha ily alaposan előkészített' javas­lat nem került a főrendek elé és ezért ö is köszönetét; és elismerését fejezi ki. Osztja azt a nézetét, hogy a kompromisszum nem mindenkit elégít ki, öt sem elégiti ki, de azért mindenesetre nagy haladást jelent. Hivatkoznak, arra, hogy ez a javas­lat őfelsége májusi rezeInciójAben foglaltakat nem fedi. F el olvassa a királyi kéziratot és kijei ©ott, hogy elfogulattamil nem lehet azt állíta­ni, hogy ez a javaslat nem fedi a királyi ígéretet. A javaslatban fog­lalt korlátozások olyanok, melyek a viszonyok fejlődésével Aufoniati- oe tágulni fognak, sőt meg i« szűn­nek. Ez áll különösen a hat elemire, ami üdvös hatással lesz a, népokta­tás fejlődésére, mert serkentem fog a hat elemi elvégzésére. Csak 25%-a az iskoláknak nincs törvényszerűen ellátva 8 elemivel, a 'báj ott van, hogy az 5—<i elemit nem elegendően látogatják, mert a 12 éves fiukat már szüleik munkára fogják és köz­igazgatási hatóságaink hanyagul kezelik az Iskoláztáiáe kérdését. A javaslat az ipari munkások és álta­lában a városi lakosság részére a leginesszebbmenőeii megadja a. vá­lasztói jogot és kellően méltányolja a harctéren szerzett érdemekét. A javaslat az 191 A-í javaslathoz képest 1 millió 87 ezerrel emeli a szavazók számát és eá a szám, azt hiszi, az á határ, ameddig nemzeti érdekeink felbillenése nélkül elmehetünk. Nem lát veszélyt abban, ha skoeiáldemo- krata-pátt lesz a Házban, nem fél, ha a nemzetiségiek nagyobb szám­ban 'keriiluek a Házba. Veszedel­met lát azonban abban, bőgj- a ma­gyarság körébe beférközött a nem­zeti érdekek iránti közöny, a szociá­lis érdekek mellett nem veszik figye­lembe a nemzeti szempontokat. Ké­telkedik abban, hogy a titkos szava­zás komplikált módja a gyakorlat­ban kivihető lesz-e, aminthogy a, kő--. telező szavazásban sem bízik. Nem hiszi, hogy a fuvardíjakat minden esetben pontosan meg lehessen álla­pítani. A női választójog eszméje a háborúban nagy haladást tett, a kö­zel jövőben ezt meg iá kell majd va- lósitani. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a választói jog kér- désát, mely annyi bajt, kormányvál­ságot is okozott, sikerül nyugvó­pontra. juttatni. Azt hiszi, hogy ez a kérdés már mindonkite nézve odió- zussá vált és bizonyos megnyugvás lesz a közvéleményben, ha ez a kér­dés legalább a parlamentet már nem foglalkoztatja. A kormány feladata, hogy a közvélemény figyelmét mi­nél előbb a szociális reformok felé irányítsa. A miniszterelnök egyéni­sége, politikai múltja legalkalmasabb volt e reform keresztülvitelére, me­lyet 6 még népszerűsége rovására is vállalt, amiért az ország érdekében elismerés és köszönet illeti. A ma- gyár haza iránti szeretőiben egye­sülni kell miudéhkindk, gondoskod­junk az előbbiről, de no feledkez-- zünk meg az elesettekről som. A ma­gyar nemzeti* tradíciókat, hagyomá­nyokat tiszteletben kell tartanunk. A javaslatot elfogadja. Elnök: Tökinleiiol árny hogy még több szónok van feliratkozva, javasolja, hpgy a tanácskozást }?za­| kitsák félbe és délután -i-'kor fqjytas- | S a-k, A délutáni üKs A délutáni ülés első 'szónokai Prohiszka Ottokár és Baltazár De­zső’ püspökök. A délelőtti ülés vé­gén Csernoch Já.nos hercegprímás is feliratkozott szólásra. Foci! támadása a úóM harc- vonalon ÖSSZCOmtott Berlin, julius 31. ( Wolff-ügynökség) Az ellenség jnlius 29-én újból erős nagy erőkkel rontott neki a. jelenlegi' német harcvonalnak A ismét súlyos, véres vere­séget szenvedett. Mint an­nak ideien H a i g tábornok Flan­driában. N i v e 11 e tábornok az Aisrtenél, ngy a Seissons és R eims közötti harcvonaloii F o c h tábornok fohiatia az An­tant merev harci módszerét, amely csak arra vezet, hogy amúgy is nagy, súlyos, veres vés z- teségeit mérhetetlenné fokozza. Reggel öt órakor kezdődött, erős tüzérségi előkészítés után az el­lenség sűrű hullámokban nagy erőkkel támadta meg Haríennestőí délre levő harcvonalnnkat. T á- máriása itt súlyos vesz­teségek mellett teljesen összeomlott. Délután n. - el­lenség friss erőkkel époiy ered­ménytelenül ismételte meg támadá­sát. Oulchy le Chateautól északke­letre egyidejű fog indítót, angol tá-* máriásokat simán visszavertünk. Az este fiz órakor előrenyomuló el­lenséges gyalogságnak már gép- fegyrertüzünk elől hátrálnia kel­lett. A. Fércé en Taráén®oi- - tói kétoldalt intézett roham alkal­mával ariiely az esti órákig több­ször megismétlődött, ellentámadás sifrán két tisztet és hetven főnyi legénységet ejtettünk foglyul. ajMUtittWtWl^UIUttWHMItlttlHWtMMiaí IA Berlini Kertien f. MAR CSAK JVtA | látható a júliusi jFüsef. ^ HOW? I t-£w, pont a Órakor t Frltr-GrünbRUR! Gyárfás Dessö I Somogyi $jusi DressS i Sarkádl Aladár Z. Molnár László lépnek fel a premieren. rfíf?tHffTs>lTiTíflHTl5M»»jít!Ítii9««í' » E I.D O R AD 6 Néps^inház-u. 31. Telelőn: JAzset 31—71. Bzerd a —caütör tök. Berki un ás yárkonyi Mihály felléptével \ Ci M^men dráma 4 felvonásban. Az anyós válni akar pompás vígjáték ö felvonásban. Előadások : ő, 7 és l) órakor. . 2

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék