8 Órai Ujság, 1918. augusztus (4. évfolyam, 177-203. szám)

1918-08-01 / 177. szám

. 2 Mimim szociális reformodat hiteles a Kormánytól A választójogi javaslat a főrendiházban A főrendiház mai ülése — Saját tudósítónktól — A főrendiház ma délelőtt 11 óra­kor ülést tartott, melyen a választó­­jogi reformról szóló törvényjavaslat került tárgyalás alá. Az ülés iránt a leve­­lek részéről nem mutatkozott valami nagy érdeklődés, mindössze 65—70 főrend hallgatta a délelőtti ü­lés szónokait. A kormány részé­ről Wek­erle Sál­dor, Tőry Gusz­táv, Popovics Sándor és Serényi Béla gróf voltak jelen az ülésen. Részletes tudósításunk a követ­’­kező: Wlassits Gyula báró elnök pont­ban 11 órakor megnyitja az ülést. Szekerle Sándor miniszterelnök királyi kézirat felolvasását k­ri. A királyi kéziratban gróf Keglevich Gábor és gróf Béldy Ákost a főren­diház alelnökivé nevezi ki a király. Az új alelnöküket Wlassic­s báró elnök meleg szavakban üdvözölte új méltóságukban. Az elnök ezután megemlékezik Mehemed szultán ha­láláról, majd közli, hogy a belügy­­­­miniszter a választójogi refom­ tár­­­­­gyalására a szükséges felvilágosí­tások megadásával Némethy Ká­roly államtitkárt bízta meg. A hústalan napokról Nítpublus elöli gróf Károlyi Jó­zsef sürgős interpellációra kért en­gedélyt. Károlyi József,gróf: A lapokban­­ olvasta, hogy A közélelmezési mi- I nisitek­ a keddi és csütörtöki napot­­ hústalan napnak jelölte ki. Mint-­­ hogy a­­blyszég lakosainak 57%-a római k­atholikus, ezek a pénteki böjtnapot nehezen tudják megtarta­ni, ha már két hústalan nap van. Kéri a minisztert, hogy keddel és pénteket jelölje meg hústalan­­na­pokért. V­eket­le­kSáado.­ Miniszterelnök kijelenti, hogy tévedésből került a lapokba a kedd és csütörtöki nap, mert a minisztertanács­a k­edd és péntekben állapodott meg. A választ a főrendiház tudomásul veszi. Úy, állandó igazoló­bizottság jeelen­­tésének tudomásulvétele után áttér­nek a választójogi reform­­ ról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sán­. Juhász Andor előadó nem akar részletesen foglalkozni a­ javaslattal, melyet a képviselőházban minden vonatkozásban alaposan megvitattak. Három ezemp mi domborodik ki a javaslatban: a választók száma­, a választói, jog­giakor«•’­­», és a vizisz­intok tisztasága. Ha a javaslat bi­zonyos kategóriákat ki i­s rekeszt, mégis rászolgál az állab­b­iM jelzőre. A reform au­tuisztikai adatainak i­s­mertetése u­tán kijelöntt, hogy abban a tényben, hogy a javaslat főbb pont­jaira nézve megállapodás jött létre az egyed t:ár;T: ktl Öttj < ■ ;m­ély­­sugarat lát a politikai ..s­egegyszísre nézve, melyre ütött a tizenkettedik óra, mert a világháború c-ik eszten­dejében a nemzeti erők egyesítésére van szükség. A javaslatot elfoga­dásra ajánljaa. Sírre az etető vályúnál Mailáth J­ózsef gróf: Nem elégíti­­ ki a reformjavaslat, aminthogy nem elégíti ki sem az ipari, sem a mező­­gazdasági munkásokat A szocializ­­i­átus egy szükséges kellék a jobbra való törekvéshez, a szocializmus a gyomor kérdése volt, harc az etető vályú körül, de a háború bebizo­nyította, hogy lehet harc az etető vályú körül szocializmus nélkül is.­­ Nem barátja a kompromisszumnak, sem, mert ez mindig továbi viszály magvát hordja magában. Egyet elért ez a javaslat, hogy a választói jog izgalmakra alkalmas kérdése egye­lőre lekerül a napirendről. Ezért elfogadja a javaslatot, mert minden változtatás, késleltetné annak életbe­lépését. Ezért nem tartja most fon­tosnak 6 elemi vagy 4 hold, vagy­ 8 hold, nők választójoga. Senki sent tiszteli nála jobban a nőket, de ha öreganyjára, ősanyjára gon­dol, azt mondja: Istenem, ne adj a nőknek választójogot, a mai idők­ben semmiesetre sem. Az antant ravaszkodása Sigray Antal gróf. Rámutat ar­ra, hogy a háború első évében mint egy ember állt talpra a nemzet, a pártelletttétek elsimultak. J'Akkor a múlt év nyarán jött egy kormány, mely a választói reformokat dobta a közéletbe, ahhoz "kötötte­­a maga létét Mi­szükség" volt erre, nem tudja. A politikai harc erre teljes erővel indult meg inból, sőt szemé­­­lyes harccá­­fajult, gyakran pedig nevetséges béka-egér harc, képét­ mutatta. (Igaz! Ügy van!) Nem látták a vezető kormányférfiak, hogy az antant csak azért dobt kk ki a haladás jelszavát, hogy el­len­­feleit pártokra szakította. Tiltakozik az ellen, hogy az an­tant b­eavatkozzék a m­i nemzetiségi ügyeit " be, de egyforma jogot kö­vetel a nemzet minden polgárának. A vála­stói reformot, nem ez a ja­vaslat gja­n ,elintézni, hanem azok a szociális reformok: birtokpolitika, rokkantérdés, közigazgatás álla­mosítása, melyeket ez a kormány k is programra jóba vett, de éppen a választói jog harca miatt nem ke­rült megvalósításra. Ki kell bonta­ni a politikai megértés zászlaját és az egyetértés kedvéért meghozza azt az áldozatot, hogy ezt a javaslatot, mely­et nem elégíti ki, változtatás nélkül elfogadja. A zsírek-Á!?- Széchenyi gróf Széchenyi Aladár gróf: Nem fo­gadja el a­­ javaslatot, mert kevesli. Vá­rsonyi eredeti javaslatát a mini­mumnak tartja, ezt mint a szo­cialistákkal való kompromisszum eredményét elfogadni becsületbeli kötelességének tartja. Miért féltik a magyar szupremlációt éppen most, mikor 400 éven át kevés kivétellel a magyar szupremácia nem tudott, érvényesü­lni, hanem az osztrák, il­letve a­ dinasztia érdeke. Kifogásol­ja, hogy olyan főjogcím, mint a 4 elemi, kimaradt. Nem szabad jogfosztással sújtani a polgárokat egy n­em létező iskola el nem végzéséért, mert nálunk a 6 elemi az iskolák 50%-ában nincs is meg. .1 nők "választójogának rendít­hetetlen hive. Nemzetsége egy tag­jának, Széchényi Istvánnak emlé­két idézi, akit a maga, korában for­radalmárnak tartottak, pedig, ha az 5 reformjait az ő vezetésével meg­valósítják, a k­am­arilla nem buktat­ja meg a, 48-as törvényeket, elmarad a szabadságharc is és a nemzeti el­nyomatás szomorú korszaka. Nem fogadja el a javaslatot. Apponyi Henrik gróf: Sok vál­toztatást kívánna­k is a javaslaton, például a Bethlen István gróf ja­vaslatát helyesli, de a békés meg­egyezés érdekében elfogadja. Kö­szönetet mond a miniszterelnök ön­zetlenségéért, hogy a javaslatot, mely őt, sem elégíti ki, mégis kép­viseli. Hosszú külpolitikai fejtege­tés után, melyben azt bizonyítja, hogy a külföld demokratái, Wil­­son és társai az okai a háború foly­tatásának, elfogadja a javaslatot. Berzeviczy beszéde Berzeviczy Albert: A javaslat megegyezés eredménye, ámbár egyes pontjaiban egyetem­i többségi szavazat döntött, így a nők válasz­tójoga tekintetében is. Talán még soha ily alaposan előkészített­ javas­lat nem került a főrendek elé és ezért ő is köszönetét­ és elismerését fejezi ki. Osztja azt a nézetét, hogy a kompromisszum nem mindenkit elégít ki, őt sem elégíti ki, de azért mindenesetre nagy haladást jelent. Hivatkoznak, arra, hogy ez a javas­lat őfelsége májusi rezetnciójáben foglaltakat nem fedi. F­el­olvassa a királyi kéziratot és kifel­zett, hogy elfogulatlanu­l nem lehet azt állíta­ni, hogy ez a javaslat nem fedi a királyi ígéretet. A javaslatban fog­lalt korlátozások olyanok, melyek a viszonyok fejlődésével Autom­ati­­ve tágulni fognak, sőt meg is szűn­nek. Ez áll különösen a hat elemire, ami üdvös hatással lesz a­ népokta­tás fejlődésére, mert serkenteni fog a hat elemi elvégzésére. Csak 25%-a az iskoláknak nincs törvényszerűen ellátva 8 elemivel, a­z baj ott van, hogy az 5%-­ elemit nem elegendően látogatják, mert a 12 éves fiukat már szüleik munkára fogják és köz­igazgatási hatóságaink hanyagul kezelik az iskoláztatás kérdését. A javaslat az ipari munkások és álta­lában a városi lakosság részére a legm­esszebbmenően­ megadja a­ vá­lasztói jogot és kellően méltányolja a harctéren szerzett érdemeket. A javaslat az 191­0-i javaslathoz képest 1 millió 87 ezerrel emeli a szavazók számát és ez a szám, azt hiszi, az a határ, ameddig nemzeti érdekeink felbillenése nélkül elmehetünk. Nem lát veszélyt abban, ha szociáldemo­­krata­ párt lesz a Házban, nem fél, ha a nemzetiségiek nagyobb szám­ban­­kerü­lnek a Házba. Veszedel­met lát azonban abban, hogy­ a ma­gyarság körébe beférkőzött a nem­zeti érdekek iránti közöny, a szociá­lis érdekek mellett nem veszik figye­lembe a nemzeti szempontokat. Ké­telkedik abban, hogy a titkos szava­zás komplikált módja a gyakorlat­ban kivihető lesz-e, aminthogy a­ kö­-­ telező szavazásban sem bízik. Nem hiszi, hogy a fuvardíjakat minden esetben pontosan meg lehessen álla­pítani. A női választójog eszméje a háborúban nagy haladást tett, a kö­zel­jövőben ezt meg is kell majd va­­lósítani. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a választói jog kér­­dését, mely annyi bajt, kormányvál­ságot is okozott, sikerül nyugvó­pontra­ juttatni. Azt hiszi, hogy ez a kérdés már mindenkire nézve odió­­zussá vált és bizonyos megnyugvás lesz a közvéleményben, ha ez a kér­dés legalább a parlamentet már nem foglalkoztatja. A kormány feladata, hogy a közvélemény figyelmét mi­nél előbb a szociális reformok felé irányítsa. A miniszterelnök egyéni­sége, politikai múltja legalkalmasabb volt e reform keresztülvitelére, me­lyet ő még népszerűsége rovására is vállalt, amiért az ország érdekében elismerés és köszönet illeti. A ma­­gyar haza iránti szeretetben egye­sülni kell mindenkinek, gondoskod­junk az előbbiről, de ne feledkez­­­zünk meg az elesettekről sem. A ma­gyar nemzeti­ tradíciókat, hagyomá­nyokat tiszteletben kell tartanunk. A javaslatot elfogadja. Elnök: Tekintettel ám­, hogy még több szónok van feliratkozva, javasolja, hogy a tanácskozást hzza­ Csütörtök, 1918 augusztus 1. ——wwgMMTv^r KjhMFuaf­irata 32S­SAEOSI& |­kitsák félbe és délután -i-­kor folytas­­| L a­k. A délutáni üls A délutáni ülés első­­szónokai Prohiszka Ottokár és Baltazár De­zső’ püspökök. A délelőtti ülés vé­gén Csernoch Já­nos hercegprímás is feliratkozott szólásra. Foci­­támadása a nei harc­­vonalon ÖSSZEOmtott Berlin, julius 31. ( Wolff-ügynökség) Az ellenség július 29-én újból erős nagy erőkkel rontott neki a­ jelenlegi­ német harcvonalnak , ismét súlyos, véres vere­séget szenvedett. Mint an­nak idején H­a­i­g tábornok Flan­driában, N i­v­e 11 e tábornok az Aisztenél, így a Seissons és R­eims közötti harcvonalon­ F­o­c­h tábornok foltatja az An­tant merev harci módszerét, amely csak arra vezet, hogy amúgy is nagy, súlyos, véres ves­z­­teségeit mérhetetlenné fokozza. Reggel öt órakor kezdődött, erős tüzérségi előkészítés után az el­lenség sűrű hullámokban nagy erőkkel támadta meg Hartennestől délre levő harcvonalunkat. T­á­­mod­ása itt súlyos vesz­teségek mellett teljesen összeomlott. Délután az­­ el­lenség friss erőkkel épply ered­ménytelenül ismételte meg támadá­sát. Oulchy le Chateautól északke­letre egyidejű fog­indítót, angol tá-* máriásokat simán visszavertünk. Az este tíz órakor előrenyomuló el­lenséges gyalogságnak már gép­­fegyvertüzünk elől hátrálnia kel­lett. A­ Force en Taráén®oi- - tól kétoldalt intézett roham alkal­mával am­­ely az esti órákig több­ször megismétlődött, ellentámadás siorán két tisztet és hetven főnyi legénységet ejtettünk foglyul. ajMUtittWtWl^UIUttWHMItlttlHWtMMiat IA Berlini Kertien f. MAR CSAK JVtA | látható a júliusi jFüsef. ^ HOW? I t-£w, pont a Órakor t Frltz-GründRUR! Gyárfás Dessö ! Somogyi $jusi DressS i Sarkadi Aladár Z. Molnár László lépnek fel a premieren. rftf?tHffTstlTiTtflHTl5M»»jtt!ttii9««t' » E I.D O R AD 6 Népszinház­ u. 31. Telefon: József 31—71. szerd­a —csütör­tök. Berki m­­ás várkonyi Mihály felléptével \ Ci M^men dráma 4 felvonásban. Az anyós válni akar pompás vígjáték 6 felvonásban. Előadások : 6, 7 és 1­ órakor.

Next