8 Órai Ujság, 1919. október (5. évfolyam, 78-99. szám)

1919-10-23 / 93. szám

sz áldozata a háborúnak nemcsak amaz ifjú­ság, amely a csatatéren elesett, de az is, amely élve maradt. A világ­háború kitörése óta — tehát több mint öt esztendeje — úgy az egye­temeken, mint a középiskolákban megszűnt a rendes tanítás lehető­sége: tanárok és fiatalság hadra­kelt, a diákság ama része pedig, amely külső okoknál fogva katonai szolgálatot nem teljesített, lélektani okokból elveszítette tanulásra való hajlamosságát. S így múltak az esz­tendők: a gymnazista, aki a világ­háború elején Cornélius Nepost ele­­g­ette a negyedik osztályban, az összeomlás idején tette le az érett­ségit, már úgy, ah­a az egye­­temi hallgató pedig e­gy évi Ini.­, von3 utca dip&ttséhez fíttott,­ am­e­lyet tanulmányain­­k eredménye nem igazolt. S ezután jött a vörös karnevál, a­mikor előbb Károlyi Mih­ály csör­gős sapkája csilingelt, majd a Le­­nin-fiúk rohamkései villogtak. E vámidők­­ben még a tan­terv is meg­változott az iskolákban és az új korszak emberei reá­vetették ma­gukat a gyermeki lélekre, amelyet meg akartak hódítani a jövendő­nek. Behozták az iskolákba a nemi felvilágosítást, a szülők tiszteleté­nek tilalmát, a haza és erkölcs fo­galmának kiirtását és a vallásta­­lanságot. Destrukció és destrukció mindenütt, ahová az ifjúság az is­kola ablakából nézett és amit bent az iskolában hallott. Már most mi lesz ebből a nem­zedékből? Az emberiség egy réte­géről van szó, amelynek felső része már belevirul az aktív életbe, míg a többi évfolyam­ lassan-lassan utána következik. Itt egy óriási nemzedék nő fel, amelyet ifjúságától megfosz­tott először is a világháború, majd Károlyiék radikalizmusa és Kun Béláék zsarnoksága. Ezer és ezer leány és fiú, akiknek tavaszát kiet­lenné tette a végzet; akiben nincsen hit és reménység; aki nem Istenre gondol, amikor az égre tekint fel; aki az ifjúság örömei helyett a vi­lágháború borzalmait tartja emlé­kezetében, mint élete májusát. Ez a vörös május, a vörös május az ifjúság lelkében, itt maradt. Ezt ki kell irtani és menteni mindent, amit lehet. A kormány kötelessége, hogy a lelki ragály ellen intézményes rendszabályokat alkalmazzon, mert különben újabb rémborzalmak nő­nek fel ifjú nemzedékünkben a ma­gyar jövendő számára. 4/vtm -----------€ewiizuv*ai : Banescu* C­sütörtök^^vfo^M^91 sz. UJflBUlláB ELŐFIZETÉSI ÁRAK „ „ _ .... . . ..... Szerkesztősed es Kiadóhivatal: Eéy héra . . •• »5 Korona. I Félévre. .. 80 Korona. E^V^S példáftySXám ÉF3 ©6 fillér. . IV Negyedévre . • 42 Korona. | téész évre lfcO Korona. BUdapest, IV., M­ZeUm-Korút 3. SZ. A szakszervezetek tanácskozása. — Saját tudósítónktól. — Értesülésünk szerint a munkásszak­szervezetek vezetői tegnap tanácskoz­tak a magyar katonai hatóságokkal avégből, hogy bizonyos tisztázatlan kérdésekben közeledést hozzanak létre. A tanácskozások nem­ végződtek kon­krét eredménnyel, de — információnk szerint — Siófokon folytatódni fognak. - Wéh­m már 2914-ben kétszer közvetített békék Amerika ellenezte a háborút. — Németország nem akarta lefmnni a tengeralattjáró harcok — House ezredes küldetése. Berlin, okt. 22. A háborúért való felelősség­ megvizs­gálására kiküldött albizottság ülésén 3 szakértők eskü­tétele után ifj. Linz­­heimer képviselő előterjesztett elő­adói jelentését. Linzheimer dr. kifejtette, hogy a ta­nácskozás elsősorban Wilson béke­­akciójával foglalkozik. 1916 október 16-án Bethmann Holdweg a plessi fő­hadiszálláson megbeszélést folytatott Burian gróffal, amely alkalommal a békeajánlat alapelveiről tárgyaltak. Burian rámutatott, hogy többé nem le­het számítani a háborúnak katonai el­döntésére, ezért rá kell térni a béke­­tárgyalások útjára. December elején Bernstorff gróffal közölték, hogy békeakcióra készülnek, hasson oda, hogy Wilson lehetőleg nyomban kezébe vegye a békeakciót. Bernstorff azt válaszolta, hogy kilátás van arra, hogy Wilson legkésőbb új­évkor ilyen irányú lépést tesz. Itt különösen meg kell majd állapí­tani azt, hogy december 12-iki béke­szándékainknak minő konkrét békefel­tétel volt a magja. Gróf Bernstorff is­mételten energikus kísérleteket tett, hogy a birodalmi kormánytól legalább bizalmasan megkapja a békeföltétele­­ket Washington részére. Zimmermann államtitkár január 7-én így válaszol: A békeföltételek bizalmas közlésének kérdését halogatóan kell kezelni. Január 9-én azután elhatározták a kíméletlen tengeralattjáró háborút. Január 26-án Bernstorff azt sürgö­ny­özte, hogy Fouse ezredes Wilson ha­tározott megbízása folytán új béketár­gyalásokat ajánl nekünk, Wilson nem­ akar területi kérdésekbe beavatkozni. Mindenáron el akarja kerülni a hábo­rút és győző és legyőzött nélkül sze­retné a háború mielőbbi befejezését látni. A békeakciónak minden e­lkészü­lete megtörtént. Erre Bethmann-Holl­­weg a főhadiszállásra utazott és az ott folytatott tanácskozások eredménye Bethmannak Bernstorffhoz intézett sür­­gönye volt, amely szerint már késő, Wilsonnak akciójával korábban kellett volna jönnie. A tengeralattjáró háború lefújása már lehetetlen, mert techni­kailag lehetetlen a már kifutott ten­geralattjárókat visszahívni. Január hó 31-én történt meg a kíméletlen tenger­alattjáró háborúról szóló jegyzék át­adása és a diplomáciai viszony megsza­kítása Németország és Amerika között. Wilson nyilvánvalóan visszariadt at­tól, hogy csatlakozzék a háborúhoz. Erre mutat az is, hogy az amerikai osztrák-magyar követnek a békefelté­telekre vonatkozó hasonló kijelentését titokban tartotta, hogy Ausztria-Ma­­gyarország irányában nyitva tartsa meg az utat. Svájcon keresztül jelen­tettük azután, hogy Wilson továbbra is igyekszik békét közvetíteni. Linzheimer jelentése után gróf Bern­­sdorffot hallgatták ki. Gróf Bernstorff kijelenti, hogy Wil­­son 1911 augusztus elején, a háború kitörése után, azonnal megpróbálkozott az első békeközvetítéssel. Szeptember­ben második kísérletet tett, amely szin­tén meghiúsult, mert az antant egy­általán nem válaszolt rá. 1916 januárban másodízben jött Berlinbe House ezredes. Megérkezése után kijelentette nekem, hogy most fő­képpen Parisban ellenzik a békét. An­gliában már van bizonyos békés haj­landóság és Berlinben is azt mondtál­ neki, hogy alkalmas időben készek len­­nének az amerikai békeközvetítést el fogadni. Wilsonnak az a szándéka, hogy megteremtse a győzelem nélkü­l való békét, amint alkalom kínálkozik hozzá. Ezután fölolvasták azokat az utasí­­tásokat, amelyeket augusztus 18-áig kapott a nagykövet. Ezekben az utasí­tásokban kijelenti a német kormány azt a hajlandóságát, hogy tárgyalást kezdjen, de semmiféle konkrét béke-, feltételek elfogadására nem köteles­heti magát. Bernstorff gróf megjegyezte ehhez, hogy House ezredes a vele közölt uta­­sításokra azt felelte, hogy Wilson most nem közvetíthet, mert Romániának a háborúhoz csatlakozása folytán az an­­lant teljesen biztosra veszi a győzel­mét, tehát elutasítaná Wilson közbe-Nagyon fontosnak tartom, mondta tovább Bernstorff gróf, azt a memoran­dumot, amelyet maga a császár irt és Gerarddal Amerikába küldött, amidőn a nagykövet hazautazott szabadságra. A memorandumban közli a császár, hogy a német kormány szükségesnek tartja Wilson elnök tervezett akciójá­nak megsürgetését, nehogy az év végére maradjon. Az ezt követő tárgyalások során minduntalan hangsúlyozták, hogy Wilson elnök megválasztása előtt szó sem lehet a békéről. Később megtud­tam, hogy Wilson még november kö­zepén elkészítette azt a békejegyzéket, amelyet december 18-án küldött szét, csakhogy az Íróasztalában tartotta, mert akkor Amerikában ismét felül­kerekedett a németellenes áramlat Belgium szenvedései m­iatt. Az albizottság elnöke és Linzheimer, előadó megjegyzéseket fűztek Bern­­storff fejtegetéseihez. Linzheimer kép­viselő a következőket mondotta: Mai kihallgatásunk során december 12-ig jutottunk el. Hogy a mai ülés eredmé­nyét megállapítsam, a következő kér­dést teszem fel: — ön az utasítást abban az érte-­lem­ben fogta fel, hogy önnek Wilson elnököt, vagy House ezredest bátoríta­nia vagy befolyásolnia kell, hogy ja­vunkra békeakciót indítson? Bernstorff gróf: Igen! (Mozgás.) , Linzheimer képviselő: Kész volt Will­so­n arra, hogy számot vessen ezzel a kívánsággal? Bernstorff gróf: Igen!­­ Linzheimer képviselő: Az ön részéről megszabott keretek között kész volt-e Wilson arra, hogy belemenjen nemzet­közi alapon való béketárgyalásokba, még akkor is, ha mi nem terjesztünk­ elő konkrét békejavaslatokat? Bernstorff gróf: Igen! (Mozgás.) A kihallgatás folytatását ezután szer­­dára halasztották. 1 500 tton szén érkezik Budapestre, des megállapodást létesített 600 vag­yon, azaz 5000 tonna kattowitzi szén szállítására, amely mennyiség Magyar­­ország részére a cseh vonalakon a leg­sürgősebben elszállíttatik. Causcy amerikai ezredes, a pénzügy intézője, a mai napon Bécsbe utazott, hogy Magyarország legégetőbb szén­­szükségén segítsen. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint Causey ezre­

Next