8 Órai Ujság, 1919. október (5. évfolyam, 78-99. szám)
1919-10-23 / 93. szám
sz áldozata a háborúnak nemcsak amaz ifjúság, amely a csatatéren elesett, de az is, amely élve maradt. A világháború kitörése óta — tehát több mint öt esztendeje — úgy az egyetemeken, mint a középiskolákban megszűnt a rendes tanítás lehetősége: tanárok és fiatalság hadrakelt, a diákság ama része pedig, amely külső okoknál fogva katonai szolgálatot nem teljesített, lélektani okokból elveszítette tanulásra való hajlamosságát. S így múltak az esztendők: a gymnazista, aki a világháború elején Cornélius Nepost elegette a negyedik osztályban, az összeomlás idején tette le az érettségit, már úgy, aha az egyetemi hallgató pedig egy évi Ini., von3 utca dip&ttséhez fíttott, amelyet tanulmányaink eredménye nem igazolt. S ezután jött a vörös karnevál, amikor előbb Károlyi Mihály csörgős sapkája csilingelt, majd a Lenin-fiúk rohamkései villogtak. E vámidőkben még a tanterv is megváltozott az iskolákban és az új korszak emberei reávetették magukat a gyermeki lélekre, amelyet meg akartak hódítani a jövendőnek. Behozták az iskolákba a nemi felvilágosítást, a szülők tiszteletének tilalmát, a haza és erkölcs fogalmának kiirtását és a vallástalanságot. Destrukció és destrukció mindenütt, ahová az ifjúság az iskola ablakából nézett és amit bent az iskolában hallott. Már most mi lesz ebből a nemzedékből? Az emberiség egy rétegéről van szó, amelynek felső része már belevirul az aktív életbe, míg a többi évfolyam lassan-lassan utána következik. Itt egy óriási nemzedék nő fel, amelyet ifjúságától megfosztott először is a világháború, majd Károlyiék radikalizmusa és Kun Béláék zsarnoksága. Ezer és ezer leány és fiú, akiknek tavaszát kietlenné tette a végzet; akiben nincsen hit és reménység; aki nem Istenre gondol, amikor az égre tekint fel; aki az ifjúság örömei helyett a világháború borzalmait tartja emlékezetében, mint élete májusát. Ez a vörös május, a vörös május az ifjúság lelkében, itt maradt. Ezt ki kell irtani és menteni mindent, amit lehet. A kormány kötelessége, hogy a lelki ragály ellen intézményes rendszabályokat alkalmazzon, mert különben újabb rémborzalmak nőnek fel ifjú nemzedékünkben a magyar jövendő számára. 4/vtm -----------€ewiizuv*ai : Banescu* Csütörtök^^vfo^M^91 sz. UJflBUlláB ELŐFIZETÉSI ÁRAK „ „ _ .... . . ..... Szerkesztősed es Kiadóhivatal: Eéy héra . . •• »5 Korona. I Félévre. .. 80 Korona. E^V^S példáftySXám ÉF3 ©6 fillér. . IV Negyedévre . • 42 Korona. | téész évre lfcO Korona. BUdapest, IV., MZeUm-Korút 3. SZ. A szakszervezetek tanácskozása. — Saját tudósítónktól. — Értesülésünk szerint a munkásszakszervezetek vezetői tegnap tanácskoztak a magyar katonai hatóságokkal avégből, hogy bizonyos tisztázatlan kérdésekben közeledést hozzanak létre. A tanácskozások nem végződtek konkrét eredménnyel, de — információnk szerint — Siófokon folytatódni fognak. - Wéhm már 2914-ben kétszer közvetített békék Amerika ellenezte a háborút. — Németország nem akarta lefmnni a tengeralattjáró harcok — House ezredes küldetése. Berlin, okt. 22. A háborúért való felelősség megvizsgálására kiküldött albizottság ülésén 3 szakértők eskütétele után ifj. Linzheimer képviselő előterjesztett előadói jelentését. Linzheimer dr. kifejtette, hogy a tanácskozás elsősorban Wilson békeakciójával foglalkozik. 1916 október 16-án Bethmann Holdweg a plessi főhadiszálláson megbeszélést folytatott Burian gróffal, amely alkalommal a békeajánlat alapelveiről tárgyaltak. Burian rámutatott, hogy többé nem lehet számítani a háborúnak katonai eldöntésére, ezért rá kell térni a béketárgyalások útjára. December elején Bernstorff gróffal közölték, hogy békeakcióra készülnek, hasson oda, hogy Wilson lehetőleg nyomban kezébe vegye a békeakciót. Bernstorff azt válaszolta, hogy kilátás van arra, hogy Wilson legkésőbb újévkor ilyen irányú lépést tesz. Itt különösen meg kell majd állapítani azt, hogy december 12-iki békeszándékainknak minő konkrét békefeltétel volt a magja. Gróf Bernstorff ismételten energikus kísérleteket tett, hogy a birodalmi kormánytól legalább bizalmasan megkapja a békeföltételeket Washington részére. Zimmermann államtitkár január 7-én így válaszol: A békeföltételek bizalmas közlésének kérdését halogatóan kell kezelni. Január 9-én azután elhatározták a kíméletlen tengeralattjáró háborút. Január 26-án Bernstorff azt sürgönyözte, hogy Fouse ezredes Wilson határozott megbízása folytán új béketárgyalásokat ajánl nekünk, Wilson nem akar területi kérdésekbe beavatkozni. Mindenáron el akarja kerülni a háborút és győző és legyőzött nélkül szeretné a háború mielőbbi befejezését látni. A békeakciónak minden elkészülete megtörtént. Erre Bethmann-Hollweg a főhadiszállásra utazott és az ott folytatott tanácskozások eredménye Bethmannak Bernstorffhoz intézett sürgönye volt, amely szerint már késő, Wilsonnak akciójával korábban kellett volna jönnie. A tengeralattjáró háború lefújása már lehetetlen, mert technikailag lehetetlen a már kifutott tengeralattjárókat visszahívni. Január hó 31-én történt meg a kíméletlen tengeralattjáró háborúról szóló jegyzék átadása és a diplomáciai viszony megszakítása Németország és Amerika között. Wilson nyilvánvalóan visszariadt attól, hogy csatlakozzék a háborúhoz. Erre mutat az is, hogy az amerikai osztrák-magyar követnek a békefeltételekre vonatkozó hasonló kijelentését titokban tartotta, hogy Ausztria-Magyarország irányában nyitva tartsa meg az utat. Svájcon keresztül jelentettük azután, hogy Wilson továbbra is igyekszik békét közvetíteni. Linzheimer jelentése után gróf Bernsdorffot hallgatták ki. Gróf Bernstorff kijelenti, hogy Wilson 1911 augusztus elején, a háború kitörése után, azonnal megpróbálkozott az első békeközvetítéssel. Szeptemberben második kísérletet tett, amely szintén meghiúsult, mert az antant egyáltalán nem válaszolt rá. 1916 januárban másodízben jött Berlinbe House ezredes. Megérkezése után kijelentette nekem, hogy most főképpen Parisban ellenzik a békét. Angliában már van bizonyos békés hajlandóság és Berlinben is azt mondtál neki, hogy alkalmas időben készek lennének az amerikai békeközvetítést el fogadni. Wilsonnak az a szándéka, hogy megteremtse a győzelem nélkül való békét, amint alkalom kínálkozik hozzá. Ezután fölolvasták azokat az utasításokat, amelyeket augusztus 18-áig kapott a nagykövet. Ezekben az utasításokban kijelenti a német kormány azt a hajlandóságát, hogy tárgyalást kezdjen, de semmiféle konkrét béke-, feltételek elfogadására nem kötelesheti magát. Bernstorff gróf megjegyezte ehhez, hogy House ezredes a vele közölt utasításokra azt felelte, hogy Wilson most nem közvetíthet, mert Romániának a háborúhoz csatlakozása folytán az anlant teljesen biztosra veszi a győzelmét, tehát elutasítaná Wilson közbe-Nagyon fontosnak tartom, mondta tovább Bernstorff gróf, azt a memorandumot, amelyet maga a császár irt és Gerarddal Amerikába küldött, amidőn a nagykövet hazautazott szabadságra. A memorandumban közli a császár, hogy a német kormány szükségesnek tartja Wilson elnök tervezett akciójának megsürgetését, nehogy az év végére maradjon. Az ezt követő tárgyalások során minduntalan hangsúlyozták, hogy Wilson elnök megválasztása előtt szó sem lehet a békéről. Később megtudtam, hogy Wilson még november közepén elkészítette azt a békejegyzéket, amelyet december 18-án küldött szét, csakhogy az Íróasztalában tartotta, mert akkor Amerikában ismét felülkerekedett a németellenes áramlat Belgium szenvedései miatt. Az albizottság elnöke és Linzheimer, előadó megjegyzéseket fűztek Bernstorff fejtegetéseihez. Linzheimer képviselő a következőket mondotta: Mai kihallgatásunk során december 12-ig jutottunk el. Hogy a mai ülés eredményét megállapítsam, a következő kérdést teszem fel: — ön az utasítást abban az érte-lemben fogta fel, hogy önnek Wilson elnököt, vagy House ezredest bátorítania vagy befolyásolnia kell, hogy javunkra békeakciót indítson? Bernstorff gróf: Igen! (Mozgás.) , Linzheimer képviselő: Kész volt Willson arra, hogy számot vessen ezzel a kívánsággal? Bernstorff gróf: Igen! Linzheimer képviselő: Az ön részéről megszabott keretek között kész volt-e Wilson arra, hogy belemenjen nemzetközi alapon való béketárgyalásokba, még akkor is, ha mi nem terjesztünk elő konkrét békejavaslatokat? Bernstorff gróf: Igen! (Mozgás.) A kihallgatás folytatását ezután szerdára halasztották. 1 500 tton szén érkezik Budapestre, des megállapodást létesített 600 vagyon, azaz 5000 tonna kattowitzi szén szállítására, amely mennyiség Magyarország részére a cseh vonalakon a legsürgősebben elszállíttatik. Causcy amerikai ezredes, a pénzügy intézője, a mai napon Bécsbe utazott, hogy Magyarország legégetőbb szénszükségén segítsen. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint Causey ezre