8 Órai Ujság, 1920. január (6. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

2 Feljelentés Sun Béláéi! ellen. - Saját tudósítónktól. — / Kitti Béla és társai elleni bünüapekkapcsolatban november 2-án slock férfiradar, a 38-ik magyar gyalogezred,j alezredese jelent meg a budapesti államügyészségnél és dr. Vargha államügyésznél jegyzőkönyvbe mondotta azokat a bűnöket, amelyeket Kun Béla és társai Oroszországban követtek el. A feljelentés szerint az alezredes elmondta, hogy ő 1916 augusztus 31-én került orosz fogságba, először Asztrahánban, majd pedig Werehnie Mallybe (Perm mellett) lévő fogolytáborba, ahol német, osztrák, magyar tiszti és legénységi foglyok vegyesen voltak együtt. A fogolytáborból 1918 május havában került ki, onnan Szentpétervárra jutott, ahol egy Faragó nevezetű hadifogoly főhadnaggyal ismerkedett meg, aki a dán magyar követséghez volt beosztva és a hadifoglyok gondozásával volt megbízva. Faragó főhadnagy elmondotta neki, hogy Kun Béla önkéntes, Ligeti (Leitner) zászlós és még egynéhány zsidó újságíró, akiknek a nevére már nem emlékszik, már abban az időben agitálták a bel Sevizmus érdekében és izgatták a legénységet a fogságban levő észtek eliten, úgy, hogy egyes fogolyáborok, dán lázadások és gyilkosságig is töörténtek. • Elmondta továbbá, hogy milyen erős szakos módszerrel szereztek híveket a bolsevizmusnak Kun Béláék Oroszországban. Amint az egyes fogolytáborokból szállították a foglyokat más fogolytáborba, vagy hogyha egy fogolytáborba a transzport megérkezett, akkor ezeket mind a Jekaberizburg-Irkucki vasutvoaal mentén lévő fogolytáborokba beiknták egy-egy havakba, ahol fél’v^'éresen őrizték, éheztétték és i nénV^éretekkel csábitották mindaddig, ■*». |HBinibl» euv t eszük min Lelt, Baki behódolt a vörös eszméknek, azt TM mindjárt felszerelték, kioktatták és a maguk céljaira használták fel. Meg- ) 'említi a feljelentés Faragó főhadnagy 'állítása szerint, hogy az így megszállott 4000 kilométer hosszú vasúti vonalon megakadályozták Kun Béláék, hogy a magyar katonák hazajöhessenek a fogságból és jgy azok közül igen sokan, mintegy 100.000 ember elpusztult a rossz higénikus viszonyok miatt szerzett betegségekben, kiütéses tífuszban, fekete himlőben, sőt helyenként pestisben. Glock Tivadar alezredes feljelentésében hivatkozik Schid Lénárd honvédszázadosra, mint tanúra, aki jelenleg a nemzeti hadseregben szolgál és Kosztolányi Izrael újságíróról ez irányban szintén igen terhelő adatokkal szolgálhat. Faragó főhadnagy Szentté tervámít maradt, az alezredes nem tudja, hogy visszaérkezett e onnan. Dr. Vargha államügyész ezt a jegyzőkönyvet az államrendőrséghez küldötte át, hogy nyomozzák ki Kosztolányi Izrael kilétét. A főkapitányságon WTóth detektívívfelügyelő és Szilágyi Bilincs detektív folytat nyomozást ezen Bndekés feljelentés ügyében. A detektiívek annyit megállapítottak, hogy Kosz. ■ talányt aradi újságíró. Faragó főhad- 7 nagyot is keresik. jj, xiaoaaaixindixiDDDűaannDODíxi AZ ElŐHEl&PtEGBáZHATd és WHCÜÍ MCSÓ Clf¥ BKOCÍMA USaMistra Csütörtök, 1920 január 1. A németek aláírják a fékeszerződést Január 7-én vagy 8-án beáll a tényleges béke. Paris, dec. 31. A, legfelsőbb tanács tegnapi ülésén tudomásul vette azokat a megbeszéléseket, amelyek a német megbízottak és Dutasta főtitkár között folytak. Valószínű, hogy a németek aláírják változtatás nélkül a november elsejei jegyzőkönyvet, amely a fegyverszüneti egyezmény végre nem hajtására, valamint a scaparlovi hajóhad elpusztításáért járó kárpótlásra vonatkozik. A szövetségesek december 23-iki jegyzékükben megismételték e kötelezettségek betartására irányuló követeléseket. A jegyzőkönyv aláírása ellenében a szövetségesek írásban ígéretet fognak tenni, hogy a 100százezer tonna hajózási anyag kiszoktáltatására vonatkozó kívánságokat mérsékelni fogják, ha bebizonyul, hogy a szövetségesek becslése túlzott, vagy ha ennek az anyagnak az átengedése veszélyeztetné Németország gazdasági életét. Ha sikerül ezen a ponton megegyezni, akkor január 6-ika körül megtörténhetik a ratifikálási okmánya A ki kicserélése és január 7-én vagy 8-én beáll a tényleges béke állapota. A németek, úgy látszik, készek minden további késedelem nélkül aláírni a jegyzőkönyvet, ha írásba foglalják azokat, az ígéreteket és biztosításokat, amelyeket Dutasta szóbelileg tett előttük. Pária, dec. 31. A versenylési békeszerződés érvénybe léptetése már csak rövid idő kérdése. Lirsner ma délután meglátogatta Dutasta főtitkárt. Remélik, hogy e látogatás során minden nehézséget sikerül eloszlatni, ami még a jegyzőkönyv aláírását akadályozná. Ebben az esetben a legfelsőbb tanács szerdán megállapíthatja az időpontot, amelyben a ratifikálási okmányokat kicserélik, valamint a versaillesi békeszerződés érvénybelépésének napját. A váci püspököt a pápa nevezte ki. A totrmány szerint a főkegyúri jog visszaszáll a pápára. —• A komlatinizmus közjogi következményei. — Hannauer István váci püspök birtokbahelyezése. — Reiner János egyetemi tanár nyilatkozata. — Saját tudósítónktól. — A megyés püspökségek betöltése évezredes közjogi megállapítás szerint a magyar szent korona főkegyúri jogának tekintetik. E jogállapottal és az eddigi gyakorlattal szemben a rendkívüli viszonyokra való hivatkozással a kormány beleegyezett abba, hogy az üresedésben lévő váci püspökségre a római pápa kinevezte Hannauer István kanonokot, sőt jogi faktorok tiltakozása ellenére a pápa által kinevezett püspökTőF*bfrTőkfiáíshelyJHVSk. A püspök az esküt a szombati minisztertanácsosv le is tette. Miután a kinevezés, de még inkább a főkegyúri jog megkerülésével kinevezett püspök birtokbahelyezése, közjogunkkal homlokegyenest ellenkezik, megkérdeztük erre vonatkozóan dr. Reiner Jánost, a budapesti tudományegyetem egyházjogi tanárát, aki a következőket volt szíves mondani a Lárai Újság tudósítójának: — A váci püspök kinevezése a pápa részéről, s a kormánynak az az eljárása, amellyel az ilyképpen püspökké kinevezett kanonoknak a püspökség birtokbavételét megengedte , Magyarország jogi integritásának súlyos megsértése. A magyar állam keresztény voltát legerősebben szimbolizáló szent korona egyik legértékesebb és legkivételesebb tartalommal bíró jogosítványának ezen elvonása, s átengedése, az államhatalom specifikusan is kifejezésre jutó keresztény jellegének meggyengítése. Veszedelmes precedens a megszállott s esetleg a kényszer - békekötéssel időlegesen elveendő országrészek területén fekvő püspökségek feletti jog elvonására, amely jog pedig a szent koronához tartozást juttathatja elvi kifejezésig." Ennek a példáit nyújtja a főkegyúri jog történelme és eddigi gyakorlata.— A főkegyúri jog sértetlen birtoklása és gyakorlása erős biztosíték az egyház és állam szétválasztásával, sőt,az egyházi javaknak szekularizációjával szemben is és lehetetlen, hogy ez az egyház érdekében álló és kivételes egyházi természetű jog birtoklása ne képezzen kedvezően határozó érvet a diplomáciai képviselet kérdésének eldöntésénél. Ennek a jognak megsértésére vonatkozólag, az ily eljárás súlyos voltának feltüntetésére talán elég lehet Mátyás királynak a modrusi püspökség betöltése kérdésében a pápához és a bíbornok-testülethez intézett irataira utalni, amelyekben a király azt írja, hogy a magyar nemzet készebb a katholikus hittől elpártolni, készebb az ország jelvényét képező pi kettős keresztét hármassá tenni, mint beleegyezni abba, hogy a korona jogához tartozó javadalmakat és főpapi állásokat az apostoli szék adományozza. — Az itt érintett szempontok a főkegyúri jog történelmére, az érte folytatott küzdelmekre való tekintet, valamint a szent korona jogai konzerválásának gondolata és a kötelességérzet vezetett, amikor a mai kormányzattal szemben az Egyházi Közlönynek 1919. évi március 8-iki számában megjelent nyilatkozatomr’?)... Mies élességben és határozottsággal megállapítottan, hogy "a főkegyúri jog jogosítványai kizárólag azt illetik, aki a királyi apostoli címet viselheti, s aki előtt az apostolság jelvényeként a keresztet vihetik. Kijelentettem, hogy az igénybe venni kívánt jogutódlás érdekében semmit sem tudnék felhozni és a főkegyúri jogot a magyar címerről levett szent korona egyik legszebb ékkövének tartom. Amikor augusztus hónapban az a hir terjedt el, hogy a pápa őszentsége, magyarországi főpapi közreműködéssel, maga váci püspököt nevezett ki, felkerestem az akkori vallás- és közoktatásügyi minisztert, s előterjesztést tettem ezen eseménynek a magyarországi katholikus egyház jövője és alkotmányjogi szempontból is súlyos jelentősége tekintetében és azt javasoltam, hogy alkotmányos életünk teljes visszaállításáig akadályozza meg a kormány az mnképpen kinevezett püspök birtokbalépését. Később a Magyar Kurír nyomán, tehát kétségtelenül hiteles forrásból, a lapok a hírt, mint tényt, megerősítenék azzal a közléssel, hogy az államforma megváltoztatásával megszűnt az egyházi javadalmak adományozásának joga, az úgynevezett főkegyúri jog s így az ily javadalmak és Püspökségek adományozásának joga visszaszállott a római pápára. XV. Benedek nának ,« már e jogával. — E közlés után október 1-én írásbeli előterjesztést tettem a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz, amelynek tartalmát itt csak röviden jelzem: Tanácsköztársaság: — államformaváltozás. — A hírek szerint a tanácsköztársaság ak tíz államformaváltozás, amely alapja lenne a főkegyúri jog megszűnésének forrása a váci püspökségnek, s jogalapja a kinevezés körül közreműködőbb magyarországi főpapok eljárásának. Az előterjesztésnek erre vonatkozói észrevételeit mellőzöm, csak azt a megállapítást említem abból, hogy Magyarország jogilag ma is királyság,míg megfelelő alakban az ország más államformát meg nem állat. Miwkedig, pediff. ágiig az államformát megfelelő módon meg nem változtatják, az ország jogai ellen való támadás az oly eljárás, amilyen a püspüki kinevezés elfogadása. Az 1447. évi 50-ik törvénycikk szerint azok, akik királyi kinevezés nélkül az apostoli széktől ily adományozást elfogadnak, hitteleneknek és száműzötteknek tekintendők (infidelest et exules regni habentur). Érintettem, hogy az államformaváltozásnak tekintett és elfogadott helyzetre alapított eljárás alkalmat ad a szentszék és a magyar állam közötti összeütközésre oly kérdésben, amelyet Magyarország antiqua regni libertásnak tekint. Megemlíttem még, hogy minden kételyen és kifogáson felül álló oly államformaváltozásig, amely a szent koronát végleg meg nem fosztja jellegétől és erejétől és amey a királyság'-al 'kapcsolatos minden intézményt át nem formál, az mnképpen kinevezett püspök nem magyar püspök, aki még a főrendiháznak sem lehetett volna tarsa, ha az esetleg összeült volna, mert az 1886. évi hetedik törvénycikk szerint csak a magyar királytól kinevezett püspök lehet tartja a főrendiháznak. — Sajnos, hogy a kormány részéről nyert ellenkező legkomolyabb megnyugtatás ellenére a püspökséget az ilyképp kinevezett püspöknek birtokába adták és ő azt birtokba vette. Nem szolgálja az ország, vagy az egyház érdekét az egyik lap által felhozott az az állítás, hogy a kinevezettnek négy hónap alatt birtokba kell vennie a javadalmat, mert a kadét azt mondja ugyan, hogy a kinevezettnek négy hónap alatt egyházmegyéjébe kell mennie, azonban kiemeli, hogy hacsak törvényes akadály nem gátolja abban. Ez pedig a jelen esetben a legteljesebb mértékben fennforgóit, mivel a kinevezés jogellenes és jogsértő, s a kódex rendelkezése különben sem vonatkozik az itt szóban levő birtokbavételre. A birtokbaadásnak különbént mindenesetre hiányzik a jogalapja, a szent koronából kiinduló átruházás, adományozás, úgy, hogya birtoktal levő azt csak jogalap nélkül és a szent korona jogának megtagadásával birtokolja. Holott jogilag kétségtelen az, hogy az ország és király nem mondott le a szent korona itt szóban levő jogáról, amelyet aggódó gonddal kellett volna óvni, amelyre nézve hárulásnak nincs helye és amelynek gyakorlása sincs időhöz kötve. — Mindezekkel szemben, sajnos, Róma minden belenyúlása a szent korona e jogába sok és keserves küzdelemre vezetett, amelyek közül itt csak az úgynevezett hullások elleni küzdelemre utalok- Éppen ezért a váci püspökség birtokbavételének magyarázatául a fentemlített lap részéről közöltek sem az országnak, sem a szent koronának érdekeit és jogait nem veszik alapul és semmi eltetve sem veszik elelét az ezek ellen történt támadásnak. Bizonyos, hogy az alkotmányos viszonyok visszatérésekor soknak fog majd eszébe jutni Mátyás egyik levele, amelyben azt írja pápának, hogy őszentsége nem tett volna ilyet, ha tudta volna, hogy ezt nálunk magyaroknál mily jelentős kérdésnek tekintik. KUDKO -MO 2 G ó . ________ .- VII., Akácfa-u. 41 Uj év Káplánt 1990. január 1-én. Csak 1 nap főszerep Igazság útja« Vési kópé. viriiték. Brilllánst, gyöngyökd, ékszert, aranyat piatioót, ezüstöt legmagasabb fTRipTIli ékszerész, VIX. árban vesz: rali 4- 1 Rákóczi-ut 2. bzwamm ..... wMmmmwmmaBmKBmmmmmmmammmjmmmmumwmmmm. uicaprjwmuwriiBmwMMi* I 8 Bríliáz.st, aranyat, platinát, ftvík' f-n-t* legmagasabb árban vesz. Spann c£Uo 2.Ul ékszerész, VI., WesneUtayl-utca 6. Vizvezetéki javitások POGÁNY, Budepest, Vili., KLKK Szilárd u. 30. ül&J Telefon Jdz.ef 1-43. BRAULIAMS. szint, ékszereket magas napi áron vesz, Schwarcz. Budapest, Erzsébet-tér 7. szám. —Bécsi-utca sar fc.