8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-26 / 125. szám

Budapest, 1920 május 20. Aláírjuk (fíz­ávntájnt parancsát fyífceszerződés gyanánt, noha nyilvnvaló, hogy feltételeit be nenei tarthatjuk. Ha beiktatják a jidltételek közé, hogy vállaljuk a Mars-csillagzat elfogla­lását és a Tejút szabályozását, szin­tén aláírtuk volna az okmányt, mert a viszonyok kényszere foly­tán, azt írathatja velünk / alá az antánt, amit akar. Ez a modern scarthagói béke abban különbözik klasszikus elődjétől, hogy míg a rómaiak leigázták a hunokat, a vi­lág jelenlegi urai csupán becsapták ellenfeleiket, Anglia, Franciaor­szág, Amerika, Japán, Itália és a többi huszonkilenc szövetséges fegyveres ereje nem győzhette le a középhatalmakat, de a verhetetlen daliák felültek a trükknek, a két­színűségnek, a be nem tartott tizen­négy pontnak. Amikor a világháború negyedik őszén mind a két küzdőfél táborá­ban megérett a helyzet a békére, s Wilson tizennégy pontozatát szabta meg a béke alapjául az antánt. Ma már tudjuk, hogy had­icsel volt az ajánlat, amelyben nyolcvan millió német, Ausztria-Magyarország öt­ven millió lakossága bízott, mert bíznia kellett. Hogy uralkodók rá­szedjék egymást, hogy kabinetek fondorlatokkal él­nek, hogy had­vezérek hadicseleket alkalmazza­nak, arra tudunk elég példát, de példátlanul áll a világtörténelem­ben, hogy nemzetek Isten és az emberiség színe előtt nemzeteket az adott szó be nem tartásával ilyen módon becsaptak volna. Még a bar­barizmus korában is voltak szent és sérthetetlen dolgok a nemzet­közi érintkezésben. Korunk civili­zált államaira hárult a gyilkosság, amely az emberiség utolsó hitét ki­végezte. De mit érhet az a béke, am­ely ilyen alapon létesült?! A nemzet, amelynek fegyverét erősebb fegy­ver törte szét, belenyugodhatik sor­sába, testvéri csókot válthat egy­kori ellenfelével, de erjedve ég a fájdalom a rászedett lélekben és a kijátszott intellektusban. A nagy becsapás bennünket csak rászedett, ide beteggé teszi egész Európát A béke műve össze fog omlani, mert fönn nem tartható és akkor ki fog tűnni, hogy az erkölcsi világrendé­­dei nem játszhatik büntetlenül a pillanatnyi hatalom. Nagy revíziót készít elő az élet. JjF ' ...Szerda, VI. évfolyam, 125.^ ELOFIZETÉSI ARAK: SZERKESZTOSEG­ES KIADÓHIVATAL, , Egyhíra,... 25 Korona.­­ Félévre. .. 100 Korona. Egyes példányfSZAm­ár8 1 d­OTOfia BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Kegyedévr^^7tJ^Korona^|^Jáész^!Vr^2^4^Korona^^^^^^ Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. / Teleki Külü­gyminiszter h­Gl­ap nyila­tozik a békéről a Házban. A nemzetgyűlés csalfa ratifikációnál mond ítéletet a kormány lépé­sei - ' ■ f — Saját tudósítónktól, r— rA békesz­erzs3stés aláírásának hatása a párról^ajx^csa­k ma fog magnyilat­kozni, mert a pünkösdi ünnepek miatt a pártkörök tegnap teljesen néptelenek voltak. Ma estére azonban mindkét kormányzópártban nagy érdeklődéssel várják a vezérek nyilatkozatait. A nemzetgyűlés holnapi ülésén való­színűleg hivatalos nyilatkozat fog tör­ténni a béke aláírásáról. Ez i­ eivben azonban nem a miniszterelnök, hanem Teleki Pál utót külügyminiszter fog nyilatkozni, aki bemutatja a Háznak a békedelegáció és a kormány jegyzé­két és megindokolja miért kellett a kormánynak a fennforgó sú­lyos ag­godalmak és a békeszerződés végre­hajthatatlanságának tudata mellett is — az aláírás mellett döntenie. ■ Ezidősz­erint m­ég nincs eldöntve, hogy a pártok részéről lesz-e felszóla­lás, de beavatott körök értesülése sze­rint, erre nem fog sor kerülni, mert a nemzetgyűlésnek módjában lesz majd a maga ítéletét e kérdésben akkor ér­vényesíteni, amidőn majd a békeszer­ződés törvényjavaslat formájában ra­tifikálás végett eléje kerül. A nemzetgyűlés holnapi ülésén való­színűleg gróf Apponyi Albert, a béke­delegáció elnöke is fel fog szólalni. Sztrájk Kieven a sk­eiet kormány ellen. f Jjr Kopenhágából táviratozzák az Ukrán Sajtóirodának: „Nationaltidende­t jelenti, hogy a Kievbennek, városi munkások Rakovszkyj szovjet kormánya ellen általános sztrájk­bu is­ léptek. Két napig Kiev világítás és víz nélkül volt. Az élelmiszerellátás megakadt. Az ukrán radikális szocialista pártok és Rakovszkyj kormánya között a moszkvai ígéretek és Rakovszkyjnak kievi tevékenysége miatti nagy ellen­tét folytán nyílt szakadás állott be. A borotvbiszek pártja, az ukrán szélső­baloldal, nem támogatja már Rakovszkyj kormányát és a siklán felkelő pa­rasztjaival nyílt harcra egyesült. A szakadásra az adta meg az utolsó lö­kést, hogy Rakovszkyj vonakodott egybehívni az ukrán tan­ácskongresszust, amelyben Uk­rajna függetlenségének hívei nagy többségben lettek volna. 50000000000000000000000000000000000000000000000000000 Olaszorszigban nagy a drágaság, a munkanélküliség és a lakásnyomor. — Kiküldött munkatársunktól. —1 Roma, május 18. A győztes államokban sem minden fenékig tejfel. Különösen nem a leg­ró­zsásabbak az állapotok ott, ahol az élelmezés szempontjából az állam kül-­­földi behozatalra van utalva. Olasz­országban lényegesen jobbak a viszo­nyok,­­ mint Németországban, avagy Magyarországon, de a bel- és külpoli­tikai nehézségek mellett nekik is meg­van a gazdasági gondjuk, ami sok fej­törést okoz. Három súlyos kérdés vár megoldásra és foglalkoztatja hosszú idők óta a sajtót: a drágaság, a mun­­­kanélküliség és a lakásnyomor. Anél­kül, hogy a Magyarországon is ismert háborít utáni jelenségek okait vizsgál­­nók, álljon i­tt jellemzésül az olasz , vi­szonyokra néhány statisztikai adat, amelyeket a római városi statisztikai hivatal bocsájtott rendelkezésemre. Míg Rómában a múlt év januárjától júliusig a létfentartás költségei 33 %­­kal csökkentek, addig szeptember havá­ban már 30, ez év márciusában pedig 70% volt az emelkedés. Az árak emelkedése e szempontból még egyre tart. Egyes iparvállalatok üzembeszüntetése tömeges munkásel­­bocsájtásokat tett szükségessé. És a munkanélküliek száma egyre szaporo­dik, mert Olaszország komoly­an veszi a leszerelést és a hadsereg létszámát 150.000 főre csökkenti le. Négyszáz­ ezer hadköteles eltapcsájlásáról van­ szó, kiknek számlára nincsen megfelelő munkaalkalom. Másrészt női munka­­erőkben viszont igen nagy a kereslet. A­ budapesti háziasszonyok vigasztalására elmondhatom, hogy a cselédkérdés Olaszországban is nagyon rendezetlen.­ Sok helyütt azonban német példát kö­vetve, férfiakkal pótolják a női mun­­­­kaerőt. . .( A nagyobb olasz városokban lakást­­ találni úgyszólván lehetetlen. Magában Rómában minden nap számtalan haj­­­léktalan ember éjszakázik a Colosseum, árkádjai alatt. A szállodák és penziók túlzsúfoltak. Az átutazók hetekkel előbb táviratilag rendelik meg a szo­bákat, de így is bizonytalan, hogy megkapják-e. Bútorozott szobában csak a Krőzusok lakhatnak, mert olyan uzsoraáraikat kérnek a szobákért, mint Budapesten sem. Egyszerűen berende­zett szoba havi 600 lírába kerül. A ha­tóságok állandóan terveket szőnek, hogy miképpen lehetne enyhíteni a la­­­kásnyomorúságon. Mindeddig azonban csak a tervezgetésnél tartanak. A ren­dezés keresztülvitelének nagy aka­dálya, hogy a háború alatt létesített és csak lassú tempóban likvidáló hadi­hivatalok igen sok palotát foglalnak­ el, amelyekben a hajléktalanok százait lehetne elhelyezni- A bürokrácia azon­ban Olaszországban is bürokrácia. Itt,hány számadattal akarom még illusztrálni ez állapotokat. Egy sta­tisztikus megvizsgálta 535 római munkáscsalád lakásviszonyát és meg­állapította, hogy főleg a lakásnyomo- Ttság következtében az újszülöttek 41­ százaléka csecsemő korában elpusz­tul. 115 család közül 62 él egyszobás lakásban, 40 kétszobás lakásban és csak 13 háromszobás lakásban. Az egyszobában lakó­­ családok 34 száza­l­­éka 5—6, 17 százaléka 6—7, és 8 szá­zaléka 8—9 főből áll. Kemény Vamps.. aonnonatxiaaQDaDaoaoDODCEEJC Az osztrák Korona meg­­­­javitásay^ — Bécsi tudósítónk telefonjelentése Bécs, május 25. s Mint úisteiti pénzügyi körökből érte­­sülök tekintélyes német pénzcsoport nagy akciót szándékozik indítani az osztrák korona árfolyamának felinvi­­­tása céljából. A kiváló nemzetközi összeköttetésekkel rendelkező banká­rok nagyobb márkahitel nyújtásával szándékoznak elsősorban is helyreállí­tani a márka és a korona régi viszony­latát. Mértékadó politikai körök fel­fogása szerint az akció mögött politikai okok rejlenek. F. R.

Next