8 Órai Ujság, 1920. július (6. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-02 / 156. szám

­ J1 A nfigy pénzügyi tárgyalások, amelyek I Paris és­ Bu­dapest között folynak örvendetesen bizonyí­­tjá­k, hogy M Magy­arország jö­v­őjét reményteljesnek látják a kül­söiben. A francia tőke, amely nyárs­­jwlgári móllon konzervatív, nagy­­irányú"b­efektetéseket eszközöl Ma­gyarországon, bizonyos, hogy az idegen vállalkozási terv bizalma in­dokoltabb, mint egynémely Petur bánunk pesszimizmusa. A francia tőke milliárdjai az óvatos rentierok filléreiből halmozódnak össze, mert ebben a szerencsés országban az át­lagos polgár csak 45 éves koráig dolgozik, megfelelő vagyont takarít­ván meg, amelynek kamataiból nyu­godtan élhet sikiglan. Ha a francia ilyen nyugalommal helyezi el pén­zét nálunk, akkor nem lehet el­veszett ország Magyarország. Ak­kor erősek­ vagyunk és életképesek. Akkor pozitív tervei vannak ve­lünk Európának. * A tárgyalásokat részünkről ki­­­váló szakemberek vezetik, akiknek szakértelme és hazafiassága min­den garanciát megad arra nézve, hogy a tranzakciók javunkra vál­nak. De a dolog természete szerint nem elegendő a közvetítők hivatott­­sága és becsületessége, amikor ilyen nagy horderejű megegyezésekről van szó. Mentől erősebb és megbízha­tóbb felet képvisel a becsületes al­kusz, annál nagyobb eredményeket érhet el. Magyarország közgazda­sági erejét fölemésztette a háború, két forradalom, a barbárok meg­szállása, legutóbb a kegyetlen béke­szerződés. Földjeinkről elrabolták az ökröt, az ekét, házunkat, mag­tárunkat kifosztották, kasszánkban nem sárgul arany, nem fehérük ezüst. Világi kincsek és földi javak nem adnak nekünk tekintélyt, ami­kor a francia nagybankárokkal zöld asztalhoz ülünk, de vannak egyéb drágaságok, amelyek rangot adnak a szegény magyar nemzet­nek. Financiális alapunk a­z a jó bel­politika, amely garancia gyanánt szolgál a kockáztató külföldnek, amikor milliárdjait a biztonság ér­zetével akarja nálunk gyümölcsöz­­tetni. A tárgyalások éppen olyan időben folynak, amikor belpoliti­kánk sivár képet mutat. Hazánk jö­vője úgy kívánja, hogy a külföld hathatós anyagi támogatásban ré­szesítsen bennünket. Okuljunk! F­t / „#■» . . / / ^ • ' "* In iif ELOFIZETÉSI ARAK- SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: tig hóra.... 2­5 Korona. | r««vr.. .. 140 korona. Egyes példányszám ára 1 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KQRUT 3. SZ. Negyedévre.. 70 Korona. | Ezrn évre 280 Korona. __ Telefon^hW 105-00. J. 105-01, J. 105-02. A lengyel sajtó új külpolitikai orientálódásról számol be. A francia tőke magyarországi szerepe. — Saját tudósítónktól. — A magyar és frarfeia tőke közele­dése egyre inkább konkretizálódik. Báró Ullmann Adolf és báró Kom­­féld Pál, a Hitelbank képviseletében Parisban tárgyaltak a Rotschild-cso­­porttal és más érdekkörökkel és több irányban konkrét megállapodásra ju­tottak. Ennek a megállapodásnak egyik legközelebbi következménye a Hitelbank százmilliós tőkeemelése lesz. Evvel kapcsolatban természetesen kü­lönböző, nagyfontosságú tranzakciók állnak küszöbön, amelyek ezidő szerint még nem tartoznak a nyilvánosság elé. A lengyel sajtó, mint kerülő után értesülünk, behatóan foglalkozik ezzel a kérdéssel és párisi jelentés alapján azt írja, hogy a francia pénzcsopor­tok közel némi milliárd frankos köb csont formák Magyarországnak adni, még­pedig hosszú lejáratra és arány­lag kedvező feltételek mellett. Ugyan­csak a lengyel lapok írják, hogy a külpolitikában új orientálódás van előkészítés alatt, amely Mag­yarorszá­got bekapcsolná a francia­ és lengyel érdekközösségbe. Ennek a csoportosulásnak egyfelől a bolseviz­­mus, másfelől Németország esetleges imperialisztikus kilengései szempont­jából volna különösebb jelentősége. A szerbek csak a ratifikálás után akarják kiüríteni Baranyát Berlin, jut. 1. Amint itteni ántánt-körökből­­ érte­sülök, Pécsen ántánt-bizottság műkö­dik, amely a baranyai területeknek a szerbek által leendő kiürítését készíti elő. —■ Berlini tudósítónk távirata. — A szerbek bizonyos nehézsége­ket támasztanak a békeszerződés ál­tal megállapított határok felszabadí­tása körül s azt hangoztatják, hogy a magyar nemzetgyűlés ratifikálása előtt a békeszerződést nem ismerik el, illetve nem ürítik ki a baranyai megszállott, területet. Az ántánt ré­széről a szerbek magatartása folytán egyre észrevehetőbb elhidegülés je­lentkezik Jugoszláviával szemben. Néhány nap mú­lva megszűnik a Bojkott. A bojkott kétségkívül végső vo­­naglásba i­ van. A szakszervezetek szövetsége kénytelen meggyőződni arról, hogy a terror­­^ítu Ausztria hiunkásságát sujtja^'azokon a va­lótlan információkon épül, amelye­ket bécsi­ közetünk teljesen megcá­folt. Minden valószínűség szerint a bojkott néhány napon belül meg­szűnik, bár van olyan jelentés is, amely szerint a tanácskozásokat még,folytatni fogják. Távirataink alább következnek: Bécs, jún. 30. Ma délután Renner dr. állami kan­cellár elnöklésével folytatták a boj­kottra vonatkozó tárgyalásokat. A magyar követ felvilágosítást nyújtott azokról a pontokról, amelyek dolgá­ban az utolsó ülés óta­­kormányától tájékozódást szerzett. Ezután vita fej­lődött ki, amelynek során Fimmen, a nemzetközi szakszervezeti szövet­­s­ség titkára annak a reményének adott kifejezést, hogy azok az alap­elvek, amelyeket a magyar kormány a magyar követ fejtegetéseinek értel­mében magáévá tett, az egész vona­lon a gyakorlatban is érvényesülni fognak. Bejelentette, hogy a tárgya­lásokról jelentést tesz a nemzetközi szakszervezeti szövetség irodájának. Végül Pienner dr. kancellár a tárgya­lásokban résztvevő mindkét fél nevé­ben néhány köszönő szóval befejezte a tanácskozásokat. Bécs, jul. 1. Az Acfit Uhr Abendblatt értesülése szerint a párisi jóvátételi bizottság két osztrák tagja legközelebb Budapestre utazik. A lap megcáfolja azt a hírt, mintha az osztrák delegátusok buda­pesti utazása a bojkottal függne össze és azt írja, hogy Budapesten csupán bi­zonyos aktuális gazdasági és pénzügyi kérdésekről fognak tárgyalni. A bojkottra vonatkozóan azt írja a lap, hogy a szakszervezeti képviselők olyan információkat kaptak Gratz Gusztáv magyar követtől, hogy már a legköze­lbbi napokban előreláthatóan meg fog szűnni a bojkott. Bécs, jul J. Fimmen, a nemzetközi szakszervezeti szövetség titkára ma Jenael Amster­damba utazott, hogy a szövetség bizott­­ságának jelentést tegyen azokról az információkról, amelyeket Gratz dr. magyar követtől kapott. A lapok érte­sülése szerint Fimmen nem jön vissza Bécsbe. Bécs, jul. 1.­­ A nemzetközi szakszervezeti iroda részéről Bécsbe delegált skét angol ta­got táviratilag arról értesítették, ne jöjjenek Bécsbe, minthogy a tanácsko­zásokon való részvételük már nem szükséges.

Next