8 Órai Ujság, 1920. július (6. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

Sok atadásval kell megküzdenie belpolitikai gye­dünk urlavísának, de az elvi meg­győződés/ridegsége nem igen állít /árkos­/sövénygátat elébe. Az em­be­­­­rel­'' furnak-farigcsálnak elveiken, programjukat a célszerűség szeriit bővítik, avagy csonkítják, hovatar­­tozandóságukat nem egyszer csu­pán a klub bőrös karosszéke jelzi, amelynek puha ölében politizálgat­­nak. Hajlandók politikájuk mo­zaikjába idegen követ helyezni, per­mutálnak és variálnak hirdetett té­teleket, úgy ahogy a pillanat ki­­vánja és mindez csak azért, hogy pártjuk kereteiben szerephez jut­hassanak és befolyásukat el ne ve­szítsék. Amióta világ a világ, így még nem tévesztették össze a tak­tikai konokságot az elvszilárd­­sággal. Nem éppen irigylendő a helyzete Bethlen István grófnak, aki ilyen sivár körülmények közepette pró­­bál kormányt alakítani és akár for­mailag, akár lényegileg kormányzó­pártot alakítani. Az előfeltételek, amelyek a­ sikeres kormányzást normális időkben biztosítják, telje­sen hiányzanak. Nem az egészsé­ges helyzetből nő ki az új kormány­vezér, hanem a beteg helyzet orvos­lására kívülről kell hívnunk a mi­niszterelnököt. Itt egy­, nagy belső ellenmondás lappang, amely csak akkor vesziti el veszedelmességét, ha nyiltan bevalljuk és aszerint cselekszünk. A pártok — úgy lát­szik — a legjobb után vaknnak, hogy ezt belássák és Bethlen István gróf vezetése alatt termékeny mun­kához fogjanak. A sok program­módosítás, pontozatok és kikötések cseréje mögött inkább személyi ér­vényesülések szempontjai uralkod­nak, mint a politikai szükségletei. A pártok viselkedése most rokon­szenvesnek, beszéde józannak lát­szik és mindegyik frakció hangoz­tatja, hogy úgy mint eddig, hű ma­rad elveihez és számol a viszo­nyokkal. Nos, ez nincs, egészen így. Újházi, amikor egyszer a vidéken megkérdezték, teát vagy , kávét akar-e uzsonnára, azt felelte: . Ha az, amit reggel kaptam,­kávé volt, akkor teát kérek, ha azonban tea volt, akkor inkább kávét kérek! Ha a pártok eddig elvhűség mellett si­mulékonyságot tanúsítottak, akkor legyenek a jövőben inkább hirtele­­nek elveikhez taktikai bölcsesség nélkül. És viszont! Mindenesetre­­ azonban mást várunk uzsonnára,­­mint amit reggelire kaptunk tőlük. Á|| Sí ® ro Ssat, Jfcr se, Q fettujsM? ELOFIZETÉSI ARAK. ; SZERKESZTOSEG­ES KIADÓHIVATAL: Egyhíra.... 25 Verona. | afW/.. 140 Korona. Égj?és pé­cSényszám ás­a­­ teOTONa BUDAPEST, IV., MUZEUM-SÍÖKUT 3. S& Negyedévre 70 Korona,­­Jíiísz évre 280 Korona. Telefon: József 105-00. J. 105-Cl. J. 105—02. Románia mozgósít a Szovje­t- Oroszország ellen. Bécs, jul. 9. A Mittdgspost bukaresti jelentése szerint megerősítik azt a hírt, hogy Románia Franciaország utasítására elrendelte a részleges mozgósítást avég­­ből, hogy megvédje besszarábiai határát az oroszok ellen. Sippenh­ága, jul. 9. A Socialdemokrct­a­ek­rói lap jelen­ti, hogy Kraszta helyett Csicserin fog Londonba menni, hogy folytassa Angliával a tárgyalásokat, amelyek telje­sen hivatalos jellegűek lesznek. A tár­gyalások célja most már nemcsak a gazdasági megállapodás. ^ ___4­ . • V . . . . jf ... £ * i ‘ ■ / t. ,y • ? ; • • ... Wedgewood interpellációja az ébredő magyarokról és a népbiztosok pőréről .- Décsi tudósítónk telefonjelentése.— / Hága, jul. 9. Az angol l­akóházban Wedgewood ezredes a kormányzóhoz kérdést inté­zett: tud-e arról, hogy ne Ébredő Ma­gyarok Egyesülete a parasztságot föl­hívta az összes i­pari centrumok boj­kottálására. Harmsworth államtitkár azt felelte, hogy erről nincs tudomása, de nem lehetne csodálkozni rajta, ha Magyarország mindazokat az államo­kat bojkottálná, amelyek a nemzetközi szakszervezeti iroda parancsára csat­lakoztak a Magyarország ellen intézett bojkotthoz. A­­Wedgewood egy másik kérdésére, hogy az angol kormány közbelépett-e a volt magyar népbizto­sok érdekében, Harmsworth kijelen­tette, hogy az angol kormány ugyan jó tanácsokkal fordul­ a magyar kor­mányhoz, messzebbmenő beavatkozást azonban nem eszközölhet. (Hz. T. C.) o o <x> © c>o<><>cx>cooocx><> c-c ,x>o<><x>oo ooz> ooo ❖ <xx>o<xx>o^ooqooo<>ooo Minden 500 holdon felöli birtok megváltható. Nagyatádi Szabó István fööldbírtok­reformja. — Saját tudósítónktól. — Illetékes helyről megkaptuk aft* a földbirtokreforn­zervezetet­, , amelyet nagyatádi Szabó­ István "készített a kor­mányzó fölhívására s amelyet ma be­mutattak a kisgazdapárt tagjainak. A nagyjelentőségű­ tervezet részlet­ei­ a következők: •­­ • A benyújtandó törvényjavaslat első­sorban­ felsorolja mindazokat, akiket a törvény földhöz akar juttatni. Ezek szerint földet kapnak: törpe birtokosok, földtulajdonnal nem bíró mezőgazda­sággal foglalkozók, kisiparosok, köz­­alkalmazottak, volt katonatisztek, vagy altisztek, akik mellékfoglalkozáskép gazdálkodással akarnak foglalkozni, de ezek földje 2000 négyszögölnél nagyobb nem lehet. Földhöz jutnak továbbá a javaslat értelmében a végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsájtott közalkal­mazottak, katonák, hadirokkantak­, öz­vegyek és árvák. Községek és­ végül' a törpe- ,és kisgazdaságok 200 holdra kér­­hetik birtokuk kiegészítését, hogy ezek a középbirtokok mint mintagazdaságok a többtermelés és mezőgazdasági nép­­kultúra fejlesztésére szolgáljanak. A törvényjavaslat szerint családi házak céljaira 300 négyszögöl föld adható az arra jogosultaknak. A törvényjavaslat ezután a szüksé­ges földterület igénybevételének mó­­dozatairól szól. A földhöz az igényjo­gosultak megváltás útján jutnak. Meg­váltható e törvény céljának elérése végett minden 1919 január 1-én 500 holdon felüli területtel bíró földbirtok, amennyiben a területre szükség van. Az egyes birtokok 500 holdon aluli területe csak természetbeni kicserélés alapján vehető igénybe. ,az eddigi tu­lajdonosok teljes kártérítésben részesí­­tendők. Az eladási­ ár a birtokbavétel előtt kifizetendő, de akinek még 1000 holdnál nagyobb birtoka marad, az a megváltási ár felét záloglevelekben köteles elfogadni. Olyan birtokosok,­­ akiknek birtoka részben megváltás alá kerül, fölajánlhatják megvételre az államnak egész birtokukat és ez eset­ben az Országos Telepítési Tanács dönt. .A földigénylők összeírását a köz­ségi elöljáróságok végzik. A földbirtok helyes megosz­ásának létesítéséhez szükséges földhitel ren­dezéséhez tőkét a mezőgazdák érdek­­kölcsönösségén alapuló zálogleveles jelzáloghitel intézmény felállítása út­ján szerzendők meg. E célból a tör­­vény egy mezőgazdasági földhitelszö­­vetség (Landchaft) létesítését enge­délyezi, mely szövetség tagjai egyrészt­ a hitelre szorulók, másrészt azok a gazdák, akik a hitelekről kibocsátott kötelezvényeket­ hitelezőkként átve­szik. .A kötelezvények fix kamatozása záloglevelek. BB B B B B S B B I S Bfl B ni B B Bfl B­ B B B S­ T B Németország megkezdi a leszerelést. Span, jul. 9. A konferencia mai ülésén kélétén, tette iLloyd ,George, hogy Németország megkezdi­ a népőrségek és a külön rendőrség lefegyverzését, a hadseregnek­ 100.000 főre való leszá­lítására pedig féléves haladékot kapott. A hadsereg létszámát október 1-ig 150.000 főre szállítja le, január 1-ig pedig az enge­délyezett 100.000 főre. Simons külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy az ilyen feltételes meghosszabbítás egyoldalú kötelezést jelent az án­ánt részéről, te­hát nem tekinthető tárgyaló felek közt létrejött megállapodásnak. L'.oyd George erre azt felelte, hogy a szövet­­ségesek ragaszkodnak hozzá, hogy Né­metország ezt a programn­t elfogadja, viszont Simons kijelentette, hogy Né­metország nem fogadhatja el ezt a kö­telezettséget anélkül, hogy a kormány előzetesen, részletesen ne tárgyalna róla. A konferencia ülését ezután pén­tekre napolták ?1. Paris, júl. 9. (A MTI­ kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállo­más útján.) A német kiküldöttek a s­paar­­konfe­rencián 1ó havi haladékot kértek a lefegyverzésre. A francia sajtó már Frankfurt újbóli megszállásának ter­vével fogal­kozott. Lloyd George heves küzdelem után engedményekre mutat­­kozott hajlandónak, amivel a francia sajtó nincs megelégedve. A Figaro sze­rint a németek valószínűleg két havi haladékot fognak kapni. A lengyelek nem tettett békeajánlatot. Pária, július 9. A londoni lengyel követség megcá­folja azt a hírt, mintha a lengyel kor­­mány békeajánlatot tett volna a vörö­söknek. A lengyel vezérkar közlése szerint az ellenséget a Dvináig sikerült visszaszorítani.

Next