8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-26 / 228. szám
«. ISSN Vasárnap, 1920 szeptember 26. városi történet. . Imlékek az antiszemitizmus lélektanához. „ IA leggonoszabb zsidó. JF Azokban a boldogabb időkben akiikor Wampeti vendéglőjének alácsa alatt a mai haititullinosok helyén hs nem társasságok túráztak, egy forró augusztusi napon ebésyutcán arról folyik vita, hogy kik vannak többségben Mudapesten: a zsidók-e,vagy a kersztények. Más szóval: minő esélyei leszenek egy esetleges keresztény tierzésnek avagy pogromnak?! A társaságban jelen volt többek között Roskovics Ignác, a híres templomfestő is, a leglelkesebb antiszemita, továbbá Donith Gyula a bohém szobrász, aki elszánt szenvedéllyel vallotta magát zsidónak, ők ketten rögtön szerződést kötöttek: pogrom esetén Roskovics megmenti Donáthot, ha pedig keresztény üldözés törne ki, Donith ad menedéket Roszkovicsnak. Miután szövetséget kötöttek, Donáth /•'ÍJ* megszólalt, mondván: — És most valld be Náci, ki lenne az első zsidó, akit te felakasztatnak Mindenki kíváncsian leste, hogy a temperamentumos antiszemita, akinek rendeltésére bocsátják .Budapest egész zsidóságát, kit fog kimazsolázni elsőnek az akasztófára. Roskovics habozás nélkül így felelt: — Rock Jánosi n. Heine: Vallomásaiból. „Különös, hogy Isten gyilkosaként állítják oda épen azt a népet, amelynek egész élete isteni jámborságot áraszt ki magából. Ennek az őrületnek véres paródiáját a sanct-domingói forradalom kitörésénél láttuk. A néger csőcselék, amely öldökölve és gyújtogatva kereste fel az ültetvényeket, egy fekete fanatikus követet, aki egy rengeteg kereszttel kezében vérszomjasan egyre ezt ordította: — A fehérek megölték Krisztust, öljünk meg minden fehér embert!..." III. Azok a sárbogárdi zsidók! A paksi zsidóság egyszer küldöttséget menesztett az öreg Cziráky grófhoz. — Kegyelmes uram, — szónokolt a hitközségi elnök, — szeretnénk olyan szép zsinagógát, mint a bodajkiaknak van. De szegény az eklézsia, segítsen ki bennünket nyersanyaggal. Az öreg kegyelmes zordul összeráncolta homlokát és szigorúan rászólt a küldöttségre : — Semmit sem adok nektek. Haragszom rátok. Takarodjatok! . . . A megszeppent küldöttség visszavonulásba fogott, amikor az egyik bátrabb zsidó megkérdezte a grófot: — És miért haragszik ránk a kegyelmes úr? — Mert ti öltétek meg Krisztust. Mikor már az ajtónál voltak, visszafordult az egyik zsidó: — Kegyelmes uram! Krisztust nem mi öltük meg. Krisztust a sárbogárdi zsidók ölték meg . . . Az első küldemény valódi príma Carolin-rizs érkezett, kilója....................... 82 K. Most, hogy már megfelelő finom fajtám és minőségi nyers kávékkal rendelkezem, megkezdhetem újból a „Gasíno-Keverék“ árusítását E .Casino Keverékot, mint annak idején, békeidőben, naponta frissen pörkölöm saját vilányerőre berendezett pörköl dobon. Kilója filia K. Házi neverek kilója 176 K. Horváth Nándor IV., Vámház-körút 4. IV., Türr István utca 7. szám. a, 8 siXBBn&e&s& a Új teads&eer képviselőtestületek megalakításánál. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés a wv. héten előreláthatóan lefejezi a Lisebb javaslatok vitáját és még a héten megkezdődnek a föltívotiok reformjavaslat bizottságitárgyasai. A bizottság ülését szerdahétadur öt órára hívták össze, hogy megkezdje munkáját- A fölmivelésügyi, az igazságügyi és a közigazgatási bizottság együttesen fogja tárgyalni a javaslatot, a pénzügyi bizottság pedig ezekkel egyidejűleg, de külön fog foglalkozni a földbirtokreform kérdésével. A kisgazdák körében nagy megütközést keltettek az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tegnapi ülésén történtek és az ott elhangzottkijelentéseket erős kritika tárgyává tették. Különösnek tartják, hogy az OMGE, amely eddig mindig a földbirtokreform megvalósítása mellett nyilatkozott, most egyszerre nem tartja időszerűnek a javaslatot. A kisgazdapártiak különösen a földművelésügyi miniszter ellen irányuló támadást ítélik el. Kijelentik, hogy a miniszter azért nem küldte meg véleményezés végett a házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot, mert ez voltaképen a nagy földbirtokreform javaslatból van kivéve, azt pedig az OMGE már igen jól ismerheti. Egyébként is hangoztatták, hogy a földmivelésügyi miniszter végre is nincs alárendelve az OMGE tanácsának és nem követelhető meg, hogy minden egyes kérdésben csak az ő meghallgatása után dönthessen. Ezzel szemben természetesen az OMGE sem fog a földbirtokreform kérdésében tétlenül maradni és megfelelő módon igyekezni fog a maga álláspontjáról a közvéleményt felvilágosítani és azokat a szempontokat kiemelni, amelyek a birtokreform mostani radikális megoldását nem teszik kívánatossá. A törvényhatósági választási reform Legközelebb a kormány már benyújtja a vármegyei törvényhatóságok és községi képviselőtestületek újjáalakítására vonatkozó törvényjavaslatot. A javaslat lényegesebb intézkedése az, hogy a törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületei megalakításánál új rendszert szándékozik életbe léptetni. A javaslat szerint ugyanis a bizottsági tagok egyharmad részét az általános választójog arányán választanák meg, egyharmad részük a földadót fizetők közül kerülnének ki, míg a harmadik harmadát a virilisták közül állítanák össze, még pedig úgy, hogy négyszer annyi jelöltet kell megnevezni, mint ahány hely a virilistákat megilleti és a legtöbb szavazatot elnyertek fognak aztán bekerülni a törvényhatósági bizottságba, illetve a községi képviselőtestületbe. Pékár ktsstes^álLamtítfeár a magyar képzőművészet sorsáról. Szolnokon, Koíszeméten és Pécsen plain-arttelepek lesznek. — A kecskeméti művész-ünnep, / f — Saját tudósítónktól. — A világ nagy társa^lmában a nemzetek összekapcsol«tásának első sorban gazdasági elő^tételei vannak. Ha azonban gazdasági téren egy nívón akarunk, állami ezekkel a nemzetek-' kel, a gazdaság előfeltételekkel együtt meg kai teremteni a kulturális lehetőségeketit, amelyek a materiális érdeklődésén túlmenve módot nyújtanak a nemzetek között művészi kötelékek létesítésére is. A magyar művészet és elsősorban a képzőművészet, eddig ha csak némileg is érvényesülni akart, csak a külföldi reformon keresztül nőhetett nagyra és lehetett előharcosa az igazán magyar művészeteknek. A nemzeti újjáébredés idején a kultuszkormány művészeti programját olyképpen alakította, hogy a magyar művészetnek a külföldi művészetekbe való belekapcsolódásátelsősorban a magyar nemzeti jellegnek megfelelően biztosíthassa- Messzemenő és nagyszabású programmmot dolgozott ki, amely elsősorban a központi irányítású művészképzés mellett a vidéki művésztelepek fejlesztését célozza. Művésztelepeink közül Kecskemét és Szolnok azok, amelyek ez időszerint rendelkezésre állanak. Remélhető, hogy Pécs is nemsokára a miénk lesz és ezeknek a művésztelepknek fejlesztésével a kultuszkormány mintegy kiegészíteni kívánja a magyar művészet fejlődését irányító és állami felügyelet alatt álló iskolákkal. Erre vonatkozóan megkérdeztük dr. Pekár Gyula vallás- és közoktatásügyi államtitkárt, aki a művésztelepek sorsáról a 8 Órai Újság munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette: — Végvidékeink megszállásával a művésztelepek ügye, sajnos, sokkal kisebb térre szorul, mint eddig. .A kultuszkormánynak azonban első dolga, hogy ezt az ügyet is új alapokra fektesse és új irányt adjon a magyar művészetek fejlődésének. Reméljük, hogy Pécs mihamarább fölszabadul és az ottani művésztelep, a Zsolnáé-féle magasnívójű kerámiai gyár szomszédságánál fogva nemcsak a képzőművészetek terén, hanem az iparművészet terén is nagy fontosságratesz szert. Szolnok és Kecskemét m ..maradtak nekünk. A kettő szomszédos és mindkettő azt a célt lesz hivatva szolgálni, hogy a magyarság legmagyarabb, legzuránibb vonatkozásait emelje ki az elött a külföld előtt, amely előtt nagy világszerencsétlenségünk után, mint a világ legvesztesebb nemzete végre-valahára köztudatba kerültünk. — A magyar művészet mindeddig bénán volt kénytelen működni, épen ismeretlenségénél fogva. A magyar művész eddig elébb vágyódott a külföldre, előbb nyerte el a külföldi iskoláztatást, s csak ha nagy hírre téveszert, végre mint külföldi nagyság hazatérhetett, csak akkor lett igazán magyarrá. Az eddigi magyar művészek világnevüket mind külföldön szerezték. Nem kell másra hivatkoznom, mint Munkácsy Mihályra és Liszt Ferencre. A nagy magyar művészeknek, midőn a külföldön dolgoztak, nem lehetett a speciálisan turáni jellegű művészi értékekkel fellépniük, hanem olyan témákat dolgoztak fel, amelyek a külföldet a maga szempontjából érdekelték. így festette Munkácsy Miltont, Mozartot, így voltak kénytelenek mások hasonlóképpen külföldi vonatkozású témákat keresni. A kultuszkormány az új fejlődés alapján épp fordított irányban akarja a művészi nevelést lefektetni.) Ezután azt akarjuk, hogy a magyar művésznek ne a külföld legyen az alapja, hanem a legturánibb belföld. Vagyis a magyar művésznek elsősorban legyen a nevelése magyar és csak azután menjen ki Münchenbe, Parisba, hogy a külföldi csiszolást ottan megkapja . Úgy Kecskemét és Szolnok, mint Pécs a kultuszkormány tervei szerint, a Képzőművészeti Főiskolai plain-air-telepei lesznek s a maguk különállóságában nem lesznek hájborgatva, de mind a közös cél elérésére dolgoznak, hogy a magyar művészi jelleget fejlesszék és eláraszszák vele a jövő művészi generációt. Mindez természetesen azt feltételezi, hogy azok a vidéki művésztelepek, amelyek eddig inkább csak afféle, próbálgató iskolák voltak, a legszervesebb kapcsolatba kerüljenek a budapesti Képzőművészeti Főiskolával és ennek révén a magyar művészeti élet központi vezetésével. Most már véget kell vetni a vidéki expozturákkal való kísérletezésnek! A nemzeti irány e diadalának szép ünnepe lesz Kecskeméten október első napjaiban, amikor az ottani művésztelep matinét rendez, hogy ennek keretében újra felfrissülten beleilleszkedhessék a város életébe. Kecskemét, mint a jövendő Kecskemét vármegyének és ezzel a Duna Tiszaközének székhelye, lesz hivatva, hogy a magyar rónának turáni költészetét vezesse a paletta és az ecset segítségével, őszinte a hitem, hogy Kecskemét a maga művésztelepét a város legszebb ékkövének fogja tekinteni és nem tilesmk atlók, hogy áldozatot hozzon a művésztelep fellendítéséért. A kecskeméti művésztelep által rendezendő matinét két napra tervezik.. Október 5-én különvonattal leutaznak Kecskemétre Staller István kultuszminiszter és Pekár Gyula államtitkár, akik aznap délután a Szociális Miszszió Társulat nagygyűlésén vesznek részt. Este, tiszteletükre a Városszínházban díszelőadás lesz, amelyen Pekár Gyula prológusban fog nyilatkozni a művésztelep kulturális jelentőségéről. A díszelőadáson színre kerül Pékárnak A magyar című verses drámája. Másnap, 6-án lesz a művésztelep matinéja, amelyen Haller miniszter kifejti a kultuszkormány művészeti programmját. Pekár Gyula felolvassa A bús idegen című Rákóczinovelláját, Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke pedig a művészetek szociális hatásáról mond ünnepi beszédet, végül Patacsi Dénes államtitkár verseit fogja felolvasni. „TAURUS“MEISEL írógép és irodabútorüzlet nagy raktára Fürdő-doa 8. Telefon 145 — 47. — Aée használt irógépet, és irodabútorok eladása és vétel©. Brilliánsokat íri" aranyat, platinát grmját 64-500 K mindenkinél magasabb áron vesz. ESPAR, Király-utca 50.; Önborotvahések köszörülése. Szigeti, Dossewffy-n ca. viselt féifiirühöt és tápot venni. Popper és Angelus cég, Petőfi-u. 7. Telefon 91-49. Kaksanzoorvost ver gyógyító rendelőintézet VI Dohány-u. 39. Rend.: 11—1-ig és 4—7-ig