8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-26 / 228. szám

■Vjf M­m / • ... . . | jr gucUipe^ 192^ sgf gr Vasárnap, ^ V8.­­ évfolyam 228. sz­QfeinnSAG ELŐFIZETÉS!/IRAK SZEftiUSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: iu£Sg yft“rLv SoS n:”“: •»« pAMAnysiAm ára 2 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KOHUT 3. SZ. Jugoszláviában egy példány: 2 Jugoszlá­j Korona. Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. b$m\m ojiigl^é mijfden ra vastagával külön fiad­­se^leget &zér^pett a világhábosli fo­­ly#mán aMBiutánt számára J Lord Mirthclin^F aki a középhatalmak teigerojjliű­ flottájával szemben fel­­állitaH^ a földalattjáró propagan­dát. Most hull le a lepel a Crewe House titkairól és kései, megdöb­benéssel látjuk, mint épültek külö­nösen monarchiánk területén a ve­szedelmes alagutak, amelyek a po­litika és a sajtó képviselőihez ve­zettek. Northclif­e programmja részben legitim, részben forradalmi propagandára támaszkodott; az első diplomáciai után a területi integri­tás fejében a Németországtól való elszakadás után a külön békét azer­nemzetiségtJP^^KUlált a népek és fajok szabad önrendelkezési joga alapján. Az angol propaganda-mi­nisztérium pincéjének ezüstgolyói legalább is akkora kárt okoztak a középhatalmaknak, mint a csata­­mezők gránátjai és a győzelem után egész Anglia hálásan ujjongott Northcliffe felé, aki a világháború titokzatos felét nyerte meg. Beletörődtünk az új helyzetbe, de szívünkben ég a vád mindazok ellen, akik vereségünket elősegítet­ték. Nem férhetünk hozzá az an­gol trezor nyugtáihoz, de biztosan tudjuk, hogy sajtóban és politiká­ban háborús küzdelmünk utolsó két esztendejében dúlt a defetizmus. Károlyi Mihály és nem egy társa, akit Poincaré a fogságból haza­engedett, ántant-politikát űzött. Föl­tűnt, hogy Károlyi­ Mihály anyagi gondjai attól a pillanattól fogva szűntek meg, amikor Diener Dénes társaságában Svájcban járt. Buda­pesten lapvásárlásokat eszközölt, a bécsi Jockey-klubban szemhunyo­­rítás nélkül fizetett ki másfél mil­liót, mint egy éjszaka kártyaveszte­ségét. A sajtóban többé-kevésbbé burkoltan támadások jelentek meg német szövetségesünk ellen, meg­kezdődött a destrukció vakmerő munkája, a belpolitikában defe­­tista agitáció dúlt és ellenséges re­pülők lövészárkainkba magyar saj­tótermékeket dobáltak le. Egy nagy kérdőjel mered felénk, melyre az idő meg fogja adni a vá­laszt. Northcliffe természetesen nem adja ki bérenceit, akik Svájcon és Stockholmon keresztül Budapes­ten szolgálták érdekeit. De tény, hogy Coolidge tanár egy magyar notabilitás előtt beismerte: „North­­cliffe keze Magyarországig ért.“ A­­gazokat eléri még a mi kezünk is. A­ magyar-bajor gazdasági tanácskozások Nagyatádi Szabó István a tárá^Ciás anyagáról. — A bajor pldmivelésügyi m^niszter nyilatkozata. / — Saját tudósítónktól. — J Tegnap B­ Udapestre érkezzk­^vPu'z/­­l'offer ba.ior földmivelési­avLfls köz­­élelmezési­­miniszter löjúr azakelo- 4tdó kiséretében, hogy a dínaivar kor­mánnyal grévasági tálalásokat kezd­jen. A bilor­aki bajoror­szági kisgazdaszövetségnek is elnöke, ma délelőtt megjelent az országházban és­ ott hosszasan tárgyalt Szabó István föld­mivelésügyi miniszterrel. A tárgya­lás anyagáról Szabó István a követke­zőképpen nyilatkozott előttünk: — Leginkább gazdasági ügyekről folytattunk, megbeszélést, különösen arról,­­hogy a bajorok mit tudnának szállítani rekompenzációk­éppen Mag­gyarországnak. Ők ugyanis tengerit szeretnének Magyarországból kivinni, amire Bajorországnak szüksége van. — Melegen érdeklődött a miniszter úr a bajorok magyarországi föld­bérletei iránt, azoknak mostani helyzetéről, különösen pedig arról, hogy a készülő földbirtokreform ezeket mennyiben fogja érinteni. — Örvendetesen állapítottam meg, hogy a bajorok gazdasági összeköt­tetést keresnek velünk , az erre vo­natkozó részletes megbeszélés céljá­­bó­l a Hangyát jelöltem meg. A köl­csönös ki- és bevitel kérdésénél szóba került a bor- és sör­export dolga. Nekünk ugyanis volna expor­tálni való borunk, de Bajorország­ban borbeviteli tilalom van. Abban az esetben, ha ezt feloldanák, mi hajlandók volnánk a bajor sör be­hozatalát megengedni. — Végül érintettük a mezőgazda­­sági egk­esületek nemzetközi kapcso­latát, amelynek tekintetében szintén teljes egyértelműség mutatkozott kö­zöttünk. Wutz­koffer bta far miniszter a föld­művelésügyi kollégájával folytatott ta­nácskozás után még többekkel tár­gyal a parlament delegációs szobájá­ban. Tárgyalásai után fogadta a 8 órai Újság munkatársát, akinek a követ­kezőket mondta: — Budapestre való jövetelem célja gazdasági tárgyalások megin­dítására irányult. Ezek a gazdasági tárgyalások Magyarország és Bajor­ország között teremtendő kapcsolat létesítését célozzák és az erre vonat­kozó megbeszéléseket a mai napon meg is kezdtük. A földművelésügyi és a közélelmezési tárca keretébe vágó ügyeket tárgyaltuk. Konkrét megállapodás­­ eddig nem történt, mert a tárgyalások még nem értek véget, áruló tendenciájánál csak nagyzolása felháborítóbb. Az ő állásfoglalásának­, nemcsak helyi, hanem országos jelen­tősége van, — mondotta — mivel meg- * bélyegzi a mai magyarországi rend­szert. A város dolgozó népe minden erejével meg fogja akadályozni a ,,fe­l­hér terrort.‘­ Ez ellen küzdeni fog nemcsak itthon, hanem egész Magyar­­országon. Ereje és hatalma megvan hozzá. — kockáztatta ezt a merész ál­lítást a Károlyi-kormány volt részeges hadügyminisztere — M . élni is fog "ezzel" a hatalommal. Harcot hirdet minden „magyar királyosdi“ ellen. A város pénzügyi helyzete nagyon­ súlyos, d­e reméli, hogy újabb adókkal­ segíteni fog ezen. A valuta­kérdés ren­dezésére meg fogják kérni az S. H- S. kormányt, hogy a koronát váltsa be korona-dinárokra. Az ellátás biztosí­tása érdekében termelésre fogja szorí­tani a birtokosokat és a munkakény­szert is be fogja hozni, minden üzemet a város ellenőrzése alá fog helyezni, a monopóliumokat pedig megszünteti. Köszönettel emlékezett meg az S. H. S. kormány támogatásáról, amely le­hetővé tette a népakarat megnyilvánu­lását. Ezúton akarja megteremteni az új Magyarországot Jugoszlávia támo­gatásával. Linder indítványára ezután kimon­dotta a közgyűlés, hogy üdvözli az új Károlyi Mihályt és mindazokat az emigrált magyarokat, akik megterem­tették a magyar köztársaságot. A pol­­gárm­iesteréhez méltó közgyűlés ezt a a beszéet természetesen tetszéssel fo­­­gadta. A közgyűlést követő napon Lilicer Béla megjelent a városházán és köve­telte a hivatal átadását. Nendruzich polgármester törvénytelennek jelentette ki a választást, kijelentette, hogy a fel­­­szólításn­ak nem­­engedelmeskedik! Lin­der erre­ rátámadt a polgármesterre, tiltakozott, hogy az továbbra is lazít­son, majd letartóztatta és azonnal a demarkácionális vonalra szállította. Itt Nendlwichet arra kényszerítették, hogy a meg nem szállott M­'-'-ar ország felé távozzék. Aznap délelőttre összehi­­vatta Linder a városi tisztviselőket és délutáni három óráig gondolkozó­ időt adott nekik, hogy meg akarnak-e állásukban maradni és leteszik-e a hű­­ségesküt. A tisztviselőknek legnagyobb része természetesen megtagadta a szói­* válatot. ' * ' _ ' 1 Linder Béla iff. hazaárulása. Pécs polgárme­sre Icrf. /Elcsapta a hazafias tiszfyisslőkef. kwaM msgjpyegefi Magyararszílgal. I —­Maját tudósítónktól. — A megszállott l’écsröl, Jtffegbizi­ató forrásból felháborító lui/RVt kaptunk, hogyan garázdálodik ott S­inler Béla, a K­ároly­id kormány szombrti emlékű, volt hadügyminisztere. A Magyarország elleni eddigi aknamun­káját most azzal tetőzte be, hogy ma­gát szerb protektorátus alatt Pécs vá­ros polgármesterévé választatta és a szerb fegyverekre támaszkodva, a vá­ros hazafias képviselőtestületét szét­­kergette, tisztikarát elcsapta. Pécs város törvényhatósági bizott­sága e hónap 22-én­­tartotta tisztújító közgyűlését. Siklóssy István dr. ter­jesztette elő a beérkezett pályázati kérvényeket. A polgármesteri állásra Linder Béla, a főjegyzői állásra pedig Dettre János dr­, a Károlyi-kormány­nak volt szegedi kormánybiztosa pá­lyázott. A négy tanácsnoki állásra Bodnár Zsigmond tanító, Lépes György MÁV mérnök, volt terrorcsa­­patfdeti tag, Raab Dezső pénzintézeti tisztviselő és Soltész János dr. pályáz­tak. A főkapitányi állásra egy tanító pályázott. A közgyűlés ezt a bejelentést úgy vette tudomásul, hogy a kérdéses állá­sokra megejtettnek tekintette a válasz­tásokat. Mikor az újonnan megválasz­tott tisztviselők bevonulnak a közgyű­lésre, ezeket az ott ülő kommunista bizottsági tagok nagy tapssal fogadták. Dr. Doktor Sándor, a bábaképző-in­­tézet igazgatója üdvözölte Lindert. Azt a reményét hangoztatta, hogy Lin­­der nem fog a régi polgármester szel­lemében dolgozni, aki a munkásságnak barátságos álarcot mutatott. Linder Béla tartotta meg azután programmbeszédét, amelynek haza­ Fölemelik a cu­kor árát­.y Frlgra, szept.jéd Az újságok Írják, tfogy 'tegnajÉRf cu-j korgyárosok és a tformíjíf kjpviselők, tanácskoztak a cujorf^Sírcok ama követeléséről, hogi­­Jmmpfmv ide­jére a nywscujjptfi1 ir.U,»24 cseh koro-; nára emeltjaíSek mi a fehér cu-1 kornál ?2fl koronfnlak felel meg­ A kormány megbízósai belementek abba,­ hogy a nyerscukrot 400, a fehércukrot 701 cseh koronáért adhassák el a gyá­r­nak. Ehhez az árh­oz azonban még hozzácsapják a métermázsánkint 54 koronás fogyasztási adót és a kicsiny­ben­­való eladás pót­díját.

Next