8 Órai Ujság, 1920. november (6. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-26 / 279. szám

yr /'$y ■ Budapest^20 novemberlZR^ - X'zEt­ik Péntek, VI. évfolyam 279. *». Ó la&rajsMj ELŐFIZETÉSI AHA KI SZERKESZTŐSÉG ÉS KUDDHIVATAL: VUSki itS l::r­­ %%% k­tf. easet példánynévi ára 2 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-HORUT 3. SZ. Jugoszláviában egy példányi 1 jugoszláv korona. Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. Felhördöltek az első bíráló szóray am­ely hivatott­ajkról hangzott el,és rögtön el is nevezték a kritikát —­inntrikána­k. A hatalom­ boldog birtokosai, akik ugyan rüncselnek valami különösen jó véleménnyel egymásról, egyetér­tésben találkoznak, mihelyt­­hely­zetük megvédéséről van szó. A kri­tika, amely a másik táborból jött, formában so­kkal úribb, mint ami­lyent ők egymásról szoktak gyako­rolni, viszont lényegben súlyosabb, mert tekintélyből, szakértelemből és bevált alkotó erőből veszi erede­tét. Bizony kegyetlen a helyzet, mi­kor ennek a sokat ócsárolt múltnak egy-egy auktoritása odaáll a jelen outsidere mellé, mintegy szemlél­tető példáját mutatván az óriási különbségnek, amely a múlt és je­len között tátong. De a fölfortyanó idegesség, amely a kritika nyomán keletkezett, még egyebet is bizonyít, — azt tudni­illik, hogy a helyzet haszonélvezői megérzik a kritikának közvéle­ményben gyökerező erejét. Nem az utca visszhangjáról beszélünk, sem a tömegek nyáj­ösztönéről, hanem a társadalom ama széles rétegeiről, akik bevált munkájuk és intelligen­ciájuk révén ponderálnak. Ez az igazi közvélemény, amely már rég megformálta ítéletét a miai rend­szerről és­­ hangosan hívja vissza közéletijük számüződjeit: az állam­férfii higgadtságot, a szakértelem tárgyilagosságát és a pozitív mun­­kát. Azok a férfiak, akiknek kritiká­ját most le akarják hurrogni, föl­építették a Nagy-Magyarországot, amelyre tisztelettel tekintett az egész világ, ők is kibeszéltek az ab­lakon, de nem az utcának, hanem az odafigyelő Európának. Alkot­mányunk a jogrend tiszteletének jegyében virágzott. Közgazdasá­gunk ezer és ezer csatornával ép egészségben illeszkedett be a világ­­rendszerbe. Azoknak a vezető fér­fiaknak, ha az ország érdekében a művelt Nyugathoz szóltak, nem kellett előbb bemutatkozniok. Rend volt idebent, tekintélyünk volt oda­kint. Ha tehát e nagy idők egy-egy képviselője intő szavát hallatja, arra a fülek hegyezése legyen a vá­lasz, nem pedig a nyelvek öltöge­­tése. Ha már kicsinyek vagyunk, ne legyünk törpék. A franciái­ politikai és gazdasági támogatást helyeznek kilátásba. Magyarország az antiboiseifista ahsia legerősebb Mára. Franciaország a Romániával való viszonyunkról. —* A 8 Órai Újság párisi tudósítójától. —* Paris, nov. 17. A francia kormányhoz közel álló helyről kaptam a következő autenti­kus információkat: — A s béke ratifikációja után nem áll semmi útjában anna­k, hogy a ba­rátságos érintkezés Magyarországgal hivatalosan is meginduljon. A francia politika tisztában van azzal, hogy Franciaországon kívül Magyarország az antibolsevista akció legerősebb védvára. És mert úgy érezzük, hogy Európa konszolidációjának első fel­tétele a bolsevizm­us megsem­misítése, politikailag és gazdaságilag is segéd­kezet akarunk nyújtani Magyaror­szágnak arra, hogy belsőleg megerő­södve és­ gazdaságilag reorganizálva megállhassa a helyét ebben a küz­delemben.­­ Szükséges azonban, hogy a ma­gyar nép ne engedje, hogy könnyelmű csoportok garázdálkodása megingassa a külföld bizalmát, mert ma a kon­szolidációban való bizalom az egyet­len bázis, ami a gazdasági körök érdeklődését Magyarországgal szemben még fenntarthatja. A francia kormány bizonnyal szívesen látná, ha Magyar­­ország barátságos viszonya Romániá­val helyreállana,­­ mert a francia­­román barátság olyan szoros, hogy Franciaország a román érdekek támo­gatását politikájából ki nem kapcsol­hatná. De Középeurópa gazdasági be­rendezkedése ösztönszerűleg is meg­kívánja e két nemzet baráti érintke­zését. " — A kisántántról e pillanatban nem mondhatok semmit, — mert hi­szen struktúrája még mindig válto­zásoknak van kitéve. De a francia po­litika ebben a koncertben is arra fogja érv­nyesíteni befolyását, hogy a kisántánt a nagyántánttal együtt haladva a békét és megértést hozza Középeurópa népei közé és az európai béke és reorganizáció nehéz terveit meg ne bolygassa. Varannai Aurél. Bulgáriát még nem veszik fel a népszövetségbe. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, nov. 26. tieniből táviratozzák. A népszövetség értekezletének ötödik bizottsága teg­nap tárgyalta Bulgária fölvételi kérel­mét és a kiszivárgott hírek szerint el­határozta, hogy a fölvételt bizonytalan időre elhalasztja, még­pedig azzal a megokolással, hogy Bulgária még nem nyújtott elegendő garanciáit megbízha­tóságáról. Ausztria fölvételét továbbra is bizonyosra veszik. Max Ktachar. Nem feled­ minisztertanács elé A Tisza-ügy. Nincs különbség a legfőbb bíróságok véleménye közt ! — Sasé­ tudósítónktól. — A Tisza-porban a katonai és polgári bíróságok között fölmerült­­vitás ille­tékességi kérdésben a döntés küszöbön áll. A­ katonai főtörvényszék után — amint jelentettük — a Kúria is meg­hozta véleményét, s a két állásfoglalást felterjesztették az igazságügyminiszter­hez. Tomcsányi Vilmos Pál igazság­ügyminiszter azonban ezidőszerint vá­­sárosz­aményi birtokán tartózkodik, s a kérdéssel még nem foglalkozhatott. Erre vona­tkozólag megkérdeztük Kun Béla államtitkárt, aki a következőket mondotta a L­árai Újság munkatár­sának: — A Tisza-ügyről s általában a je­lenleg függőben levő kérdésekről a kormány utasítása szerint a nyilvá­nosság számára nyilatkozat nem tehe­t, s erre csak az igazságügyminiszter úr illetékes. A miniszter úr jelenleg nincs Budapesten s visszaérkezésé­től függ, hogy a legfőbb polgári és katonai bíróságoknak a Tisza­­pörben adott illetékességi vélemé­nye a minisztertanács elé kerül-e vagy sem. Értesülésünk szerint a két vélemé­nyezés eltérést nem tartalmaz. V­agy a katonai legfőbb bíróság, mint a Kú­ria azon az állásponton van, hogy a hadosztálybíróság elé került vádlottak egy része nem tartozik a katonai bí­ráskodás alá. Ilyen formán elkerülhető les­z, hogy a vélemények a miniszter - tárnicsot is foglalkoztassák, s való­­színű, hogy az igazságügyminisz­ter a honvédelmi miniszterrel egyetértve sa­ját hatáskörében intézkedik a jogszol­gáltatás további folyamát illetően. &TAV&VAVAV&VAVAV Görögországot területvesztéssel büntetik. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, nov. 25. Rotterdamból távirat­ozzák, hogy nemzetközi­­fontosságú lesz az az érte­kezlet, amelyet az­­ám­áni­ álamok m­i­­niszerelnökei a Downing­ Streeten fog­nak megtartani. Leygues francia mi­niszterelnök már holnap megérkezik Londonba. Diplomáciai körökben híre jár, hogy Rallisz, az új görög minisz­terelnök is Londonba érkezik, hogy a tanácskozáson részt vegyen. Ebben az esetben a­ miniszterelnökök tanácsko­zását néhány napra félbeszakítják. A görög sajtó azt írja, hogy abban az esetben, ha az angol csapatokat Szmirnából visszarendelik, a görög ka­tonák ott veszedelmes helyzetbe ke­rülnek. Angol segítség nélkül Szmirna elveszett Görögország számára. Londoni jelentések szerint Giolitti, Leygues és Lloyd George tanácskozá­sukon nem csak a görög kérdéssel fognak foglalkozni, hanem az Orosz­országgal való kapcsolat ügyét, a Né­metország részéről fizetendő kár­térítés kérdését és a török békeszerző­dést teszik szóvá. Giolitti jelenléte azért vált szükségessé, mert a Föld­közi-tenger keleti részének és Kisázsiá­­nak ügyeivel kapcsolatosan olasz ér­dekek is szóba kerülnek. Max Nacher. ­ A görög királyi hercegek bevonulása Athénbe. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, nov. 25. Athéni távirat szerint András herceg és Kristóf herceg családjaikkal harang­zúgás és a nép örömujjongása közben érkeztek meg Athénbe. A kamara ülé­­sezését további intézkedésig elhalasz­tották. Max Ktacher.

Next