8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-01 / 69. szám
Péntek, 1091 április 1.3 Balla Illadámórumon. Levél a serkesszőhöz. — Igeni, tisztelt Szerkesztő Úr! Nem tudem Jegbotrátkozás nélkül olvasni Bella Aladár legtöbb szereplését, aki tegnap este rendjeképpen megjelent a kisgazdapártiértekezletén és ott igen nagy horderejű, a nemzet jövő életéig erősen befolyással bíró kérdésben valósággal izgatott. , Azok közé tartozom, akik minden, bármilyen egyszeri helyről jövő véleményt is tiszteletben tartanak — ha egyébként meg vannak arról győződve, hogy a véleményt a legjobb hazafiság, a legnagyobb körültekintés s a múltakban semmivel sem kompromittált magatartás támogatják. De bocsánatot kérek, az a Balla Aladár, aki Károlyi Mihály legintimebb politikai barátaihoz tartozott, akiről Wekerle Sándor miniszterelnök korában példátlanul álló nyilatkozatot tett, s azt egy hamisított távirattal tulajdonképpen kirobbantója volt az októberi forradalomnak, elvesztett minden jogot arra, hogy a magyar közéletben valaha is szerepet játszhasson. Nekem, aki jogász ember vagyok, az a meggyőződésem, hogy Balla Aladár forradalmi ténykedéseinek ellenértékét a büntetőtörvénykönyv alapján kellene likvidálni. Ha azonban ez egyelőre — mert hiszem, hogy mégis csak el fog jönni az az idő, amikor az októberi lázadókkal törvényesen le lehet számolni, — nem történhetik meg, s ha a volt „zágrábi követ“ úr nem látja be morális lehetetlenségeit annak, hogy a közéletben újra jelentkezzék, legalább társadalmi és politikai életünk irányítóiban kellene annyi etikai érzéknek lenni, hogy a Balla és hasonszőrű társaik közszereplését a megbotránkozás spontán megnyilatkozásával tudnák visszautasítani. Elismerem, hogy szépen haladunk a konszolidáció felé, s hogy felelős tényezőink mindent elkövetnek a nemzet egészséges irányú fejlődésére, de meggyőződésem, hogy a teljes konszolidáció csak akkor fog bekövetkezni, ha a Bálla Aladárok már elnyerték kétes forradalmi szereplésükért méltó büntetésüket, s ha egyszer és mindenkorra ki lesz zárva minden lehetősége további közszereplésüknek. Szerkesztő Urnak vagyok tisztelettel. Szerda. Egy régi politikus. ■■■■■ISBHIIinHnBigBIBHBHtBBHBII Az olcsósági hullám Csehországban. Miskolc, minc. 31. köztudomású,hogy már^hetek óta Súlyos gazdaság/ problénák foglalkoztatják fz cseh /illetéki^r köröket. Az Amerikából átcsapot^olcsósági hullám a cseh gyáralkak^nuzmniliókat kitevő károkat okozost^A gyárak a tuzen tudnak megbarátkozni a világpiacon beállott új helyzettel. A válság miatt munkásaiknak 50 százalékát elbocsátottak és újabb nagyobb elbocsátások várhatók. Hasonló a helyzet a tótvidéki gyárakban. A zólyombrezói gyárakban a legutóbbi napokban 500 munkást bocsátottak el. 500 darab olajfestmény a „Solposi ^psialof-liai Kossuth Lajos utca 8- IX. 4 » tőzsdei események folytán 50% engedménnyel. Fényűző és adómentesen. Ajándéknak rendkívül alkalmas. 350—1000 Klfí eladó. Aranyat, YaiUkVilleri Iliáns, Schme Mersenök*S03*: Kouwti virasfeizs, fStesa mellett. Telefon 133—43 Ő felsége IV. Károly király húsvét vasárnapjuk Budapesten járt A kormány 1. fél hivatalosósa Ligar Távirati Iroda utján, az éjjel a következő jelentést ada ki: f Szombat®, e hó Jap-án éjjel féltizenegy órakor IV. Károly király váratlanul üregjeként Szombathelyen és a püspöki parlotában szállott meg. A léjgyakorlatok végzése céjából Szombathelyen tartózkodó Vass József köroltatásügyi miniszter gróf Teleki Pál miniszterelnököt, aki családostul a vasvármegyei Ivánczon gróf Sigray Antal kerületi kormánybiztos birtokán töltötte az ünnepet, a legsürgősebben Szombathelyre kérette. A miniszterelnök a felszólítást éjfél után két órakor kézhez véve, gróf Sigray kormánybiztossal együtt hajnalban Szombathelyre érkezett , csupán ott szerzett tudomást a király megérkezéséről. A miniszterelnök és Vass miniszter reggel fél hét órakor Budapestre indult, hogy a reggel nyolc órakor elutazó királyt megeőzve, a kormányzónak a szükséges jelentéseket megtehessék, géphiba következtében azonban csak a király beérkezése után jöttek meg. A király azonnal felkereste Horthy Miklós kormányzót és vele hosszabb megbeszélést folytatott. A kormányzó az ország érdekének feltárása mellett rámutatott annak szükségességére, hogy a király az országot mielőbb hagyja el. A király a fővárosból azonnal el is utazott anélkül, hogy bárki mással érintkezett volna. A kormányzó a kiráy megjelenése által előidézett súlyos helyzet megoldása céljából a kormány Budapesten időző tagjait, valamint az ünnepek alatt itt tartózkodó néhány vezető politikust tanácskozásra hívta meg, akik a kormányzónak az ország érdekében követett eljárását teljes megnyugvással vették tudomásul. A kormány Budapesten levő tagjai a kormányzó elnöklete alatt isméreten megtartott tanácskozásokon megállapították a teendő intézkedéseket, valamint lépések létettek aziránt is, hogy a királynak idegen országok területen át való akadálytalan utazása lehetővé tétessék. Az erre vonatkozó biztosítékokat a király Szombathelyen várja be, ahol gróf Teleki Pál miniszterelnök személyesen gondoskodott a király biztonságáról, valamint arról is, hogy a király itt tartózkodásának magánjellege minden tekintetben megóvassék. Eddigi megállapítás szerint a király utazásáról egyetlen magyar tényezőnek sem volt előzetes tudomása s az felelőtlen befolyásra vezetendő vissza. Az egész országban teljes a nyugalom. H ■ !« H B a? !S » e B ■ *S » B a Bl IB O £9 W « 9 a m ra a K H Sí G8 E! (3 3! X & H « e SÍ H E! El EH HUH HÉ Ól K Bonyodalmak az uj közjegyzők kinevezése körül. Megszállott területen működő közjegyzőket is kineveztek. A menekült közjegyzők memoranduma a kormányhoz. — Sajta tudósítónktól. —» Az igazságügy miniszter — amint már a 8 Órai Umág tegnapi számában közölte — a rfcenekirr királyi közjegyzők kérésére nöözjegyzői állás létesítését határozta el. a menekült közjegyzők közös kérvénnyel fordulak az igazságügy miniszterhez és propozíciót tettek elhelyezésükre vonatkozóan olykép, hogy az üresedésben levő közjegyzői állásokon felül annyi új állást kértek rendszeresíteni, hogy az összes menekült közjegyzők, sőt az idősebb közjegyzőhelyelesek is elhelyezést nyerhettek volna. Az üresedésben levő és a sürgős elhelyezést igénylő menekült közjegyzők részére újonnan rendszeresített állások közül az igazságügyminiszter márciusban tizenkilencet áthelyezés útján oly módon töltött be, hogy azt a menekült közjegyzők magukra nézve sérelmesnek találták. Szerintük sérelmesek ezek a kinevezések, mert az igazságügyminiszter nem tartotta szem előtt azt a propozíciójukat, hogy elsősorban a sürgős elhelyezést igénylő tényleg menekült közjegyzők nyerjenek elhelyezést. Ezen elvnek figyelmen kívül hagyásával olyan közjegyzőket is elhelyeztek, akiknél a sürgősség indokolva egyáltalán nem volt, sőt akik részben megszállt területen még ma is állásban vannak és működésüket tovább folytatják. Veszélyes dolognak látszik amegszállt területeken még működő közjegyzők ilyen gyors elhelyezése, mert így sok, a megszállt területen más áfásban levő közjegyző fogja megkísérelni menekülés örve alatt befolyásos összeköttetései útján itten elhelyezkedni". Ezzel esetleges kellemetlenségektől vagy egy idegen nyelv elsajátításának terhétől akarnak megszabadulni, vagy pedig a konjunktúra kihasználásával egy jobb állásra óhajtanának szert tenni, ahelyett, hogy a megszállt területen maradnának és tovább teljesítenék kötelességüket. A kormány tehát ilyen eljárással, — minthogy ez itt túlzsúfoltságot idézne elő — nemcsak önmagának okoz nehézséget és alkalmatlanságot, hanem az ország szempontjából is hibás taktikát követ. A megszállott területeken rövidesen el fog terjedni a hír, hogy a legkitűnőbb fővárosi állásokra olyan közjegyzőket helyeztek át, akiket a legjobb akarattal sem lehet menekülteknek mondani, mert ma még vagy régi székhelyükön működnek, vagy pedig a megszállott területről még nem jöttek el, vagy egyáltalán el sem akarnak jönni. A menekült közjegyzők látva, hogy az igazságügyminiszter ezeket a szempontokat nem vette figyelembe, kérvényükben felhívták a kormány figyelmét ezekre a méltánytalanságokra és helytelen kinevezésekre. Így többek közt sérelmesnek tartják Körössy Bertalan pozsonyi kir. közjegyzőkinevezését, aki — eltekintve attól, hogy a cseheknek írásbeli fogadalmat tett — még a mai napig Pozsonyban működik. Állását tehát nem veszítette el s így annál kevésbbé lehet arról beszélni, hogy ő a sürgős elhelyezést igénylő menekültközjegyzők közé tartozik. Saját állítása szerint csak azért kívánkozik Budapestre, hogy a megszállók nyelvét ne kellejen megtanulnia. Ezért jutalmul a legelőkelőbb állások egyikét nyerte el, de közben kijelentette, hogy most azonban még egyelőre Pozsonyban marad. Nála tehát a sürgősség nem foroghat fenn. Elhelyezést nyertek még dr. Májay Dezső, aki ma is működik Tasnádon, dr. Tuba János komáromi és dr. Fodor Antal Csíkszeredai közjegyző, akikről nincs beigazolva az, hogy régi állásukat elhagyták volna. A kinevezéseknél még azt az elvet sem vitte keresztül az igazságügyminiszter, hogy az állás elvesztésének időpontját figyelembe vegye s ne részesüljön előnyben olyan közjegyző, aki későbben lett hontalanná. Így nevezte ki dr. Földes Bélát, dr. Mártonffy Bogdánt, dr. Ónodi Kálmánt, dr. Reviczky Jenőt és dr. Várnai Ernőt, akik az 1920. évben még működtek és a megszállt területen jövedelmeket élvezték , miattuk mellőzték azokat, akik közjegyzői állásukat még 1918. év végén, vagy 1919. elején veszítették el. Sérelmesnek tartják még azt is, hogy az egyik erős reflektálás dr. Nagy Béla temesvári közjegyző, aki nem csak Temesváron működik, hanem ezzel egyidejűleg a billédi közjegyzőt is helyettesíti. Végül a menekült közjegyzők azt is sérelmezik, hogy hét körjegyzőségre a miniszter magának tartotta fenn a döntést. Ezek közül kettő budapesti, öt pedig vidéki közjegyzőség, ahova a miniszterhelyetteseket akart kinevezni. Iiály 1913) a nagybetei Zseffy Géza oróíngi. Saját tudósítóétól. — A csöndes kis Pátepí utcában, a Shökölyin és Városiliff között, napok óta komoly betegen teszik a balkezes zongorájáigvészetrelághirü és páratlan mestere: Géza. A régi budavári lakó évek előtt idekültüzött uj otthonába, a, csinos, meghitt egyemeletes villába, melyet Korongh,i-Lippich Elek nyug. miniszteri tanácsostól vásárolt, aki maga is poétaléluk, a mint Kadocsa Elek Egy ólat tavaszából verskötettel indult volt a saját élte tavaszából a magyar költészet virágos-tövises útjára. A Zichy-vallát egy, maga lakja a művészgróf, mellette huszonnégy éve hűséges házvezetőnője, gondozója, özv. Vadnag K kishátyné, ma már ezüstfehér hajjal, de arcán azzal az örökifjú jósággal, mely jó sorsban, balsorsban mindig az igazi magyar nő önfeláldozásának szolid , csillagfényü erényével állt sokoldalúan zseniális baráti gazdájának oldala mellett. Ma ennek az arcnak jóságderűjét az aggodalom gondárnya tompítja. Kívüle csak a nemes gróf családtagjai közeedhetnek a betegágyhoz, mert gróf Zichy Gézának föltétlen nyugalmat parancsol állapota. — A beszéd felizgatja, mondja a bejelentésemre kilépő úrnő, mindig, gyöngéden leintem, ha szólni akar, pihennie kell, pihennie, hogy meggyógyuljon. Néhány hét előtt, fűikor utójára meglátogattam, ámbár betegeskedve, de még élénken elbeszélgetett velem gróf Zichy Géza. Akkor nem az emeleten feküdt, de gyönyörű földszintű emlékszalonjában fogadott, a szárnyas zongora még hivogatólag nyitva, s a hoszti fal mentén a nagyművész világdiadalainak emlékei, a hetvenentuli mester még rugékony sudár alakját a maradandóság el nem fakuló színeivel a még hosszas földi léc ígéretével mellőzték. — Emlékeimet mind a Nemzeti Múzeumnak hagyományoztam. Szeretnék ezért a múzeum igazgatójával egyrőlmásról beszélni. A gróf — kérésemre — kegyesen meghallgatja magyar zongorajátékomat, s végtelenül lekötelez közelgő elismerésével. Majd a magyar zenéről beszélgetünk s Zichy meghitt barátjáról, a legnagyobbról: Liszt Ferencről. — Liszt mondotta nekem: nem elég, hogy maga a zeneszerző higyje magyarnak a kompozícióját, de a közönségnek, a magyar hallgatónak is így kell ezt éreznie. Minden önhittség nélkül vallom, hogy a Rákóczi-trilógiám, ez a három operám, a legmagyarabb zene. Tudom, hogy megmarad . . . Egy kis asztalon nyitott kazettában: a gróf csillogó rendjelei. De a nagyrabecsülés, a hódolat ez előkelő külső díszjeleinél még értékesebb az a hálás szeretet, melylyel az igaz magyarság a mindig jótékony célra játszott világhírű művészt, a gyüngédlekü, lágydallamú költőt és kiváló zeneszerzőt, a balkezű, grófot legjobbjainak pantheonjába illesztette. Thor.