8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-01 / 94. szám

*) feat LiMa Sztanykovszky megismétli vádjait [Az ügyész és a vádlottak keresztkérdései A nagy pör tárgyalásának tizenötödik napja* — Saját tudósítónktól. — Dr.' Gnc­éS tífcyán i«irgy,aljái elnök fél­­t.iz után nyitotta hm# a mai fötárgyalást.. lrend :!kez J-Cra ciövjRCíik Ezta­nykovszky Tibor fault, akit ifj. Szilassy Pál kir. ügyész hajd kérdezni: Dr. sítassy/ Sstanykovszky Tibor! Amikor l­j­!ja.­november 29-én a vizsgáló­­bíró önt kihallgatta, vallomását igy kezdte: Magd­munszállva, töredelmes vallomást akarott tenni és csupán a telkiáímere­­lemre hallgatok is vallók önként, sa­ját jószám­omból. — Ön azt mondta erre, hogy es csak sílizálás. Kérdezem: mondotta ezt a vizs­gálóbirtjiju­k? '• Tahit:' Esi » *,a gílóbiró s’.llisállá, én a vittöf/álébirónak esi vem mondtam. .. ■■vizsgálóbíró jóindulatból vezette így be a vallomásomat. Ezilassy: Tehát a­ vizsgálóimé előtt #.!nársaszáll, a körnetparancsfrók ügyésze elött és­­a katonai ffitárgyadáson igöszinte beismerő vallomást tett; itt pedig­­ azzal állt elő, hogy gyárat akar és vakmerő zachon ioms­ . tiiizil: ... 'Dr. Folónyi• Dezső (közbeszól): Síreni, 'kérem, ősi kérdése Szilassy dr.: • .. . itt.Krarisennak tünteti fel ma­gát és elég gyáva volt ahhoz, hogy nég­y fegyveres ember társaságában kiment a villába és ott alávaló mefia is megölték Tisza Istvánt Tanú (éles, emelt h­an­gon): — Ezt nem tettem! Szilassy : Ili érdekű volt Lengyel. Zol­­tárn­ak, dr. Uraimak, Salupkának arra, hogy ilyen beállítást készítsenek elő? Tanú: Ezt nem­ mondhatom meg, erre nem földek. „Nem i­nd­kolom meg.“ Szilassy: Miért nem mondhatja meg? Tanú: Ezt nem indokolom. . .Szilassy: Meg kell indokolnia, ön itt tanú, felelni köteles. Tanú, (hosszú időn át halloatt). Gadó­: Ha nem válaszol, olybá ves­zt­k, hogy nem tudja megindokolni. . Felkiáltások a védők soraiból: Tessék zárt tárgyalást­­ elrendelni! Gadó: Csendet kérek.. Szilissy: A polgári bíróság előtt is olyan bűncselekményt ismert be, amelyért halálbüntetés jár. Tanu: Ezt visszavontam. A katonai bí­róságnál pedig olyan cselekményt vállal­tam magamra, amelyért t-110 évig ter­jedhető szabadságt bü­ntetés járt volna. Per­újítással akartam élni és beismerésemet azért tettem, hogy’ ne mondhassák, azért tagadok, mert gyáva vagyok. Szilassy: Honnan veszi­­azt a kijelen­tését­, hogy védőügyvédje, Lengyel Zoltán dr. politikai klikk érdekeltségében állott? Tanú­. Elsősorban onnan­ tudom ezt, mert Lengyel Zoltán önként jött ajánl­kozni hozzám, hogy védésemet ingyen elvállalja, ő beszólt rá, hogy a Tisza-gyit- Isosságot vállaljam és halálos ítélet után anyámnak mondta, hogy csak beszéljem rá a fiát, hogy a beismerését továbbra is, a polgári törvényszék előtt is, ha kell, mindig­ fenntartsa. In­nen következtetem, én, hogy ő feltétlenül egy politikai kiükk­ben működött. Szilassy: De Hüttnnerről tollán csak nem következtet például ilyesmit? Tanú: Hüttner azt mondta, hogy őt Vlain Ferenc dr. tanította így ki. Ez Laksy: ...A hadügyminisztériumban, volt hivatalos helyiségük a forradalom­­után? Tanú: Igen. • Szilassy: Vágót nem e lemezte a forra­dalom előtt? Tanú: Nem. ” Szilassy: Ön azt vallja: 31-én katona­tisztekkel autón ment ki a fegyvergyárba, utalványt vittek magukkal Frommer­­pisztolyra. Az utalványt a Nemzeti Ta­nács áhította ki. Meg tudná nevezni az utalványok Idillitóját? ■ Tanú: Nem tudom. Az Astoriából dél­után fél három órakor mentünk el a vá­­rosparancsnokságra. Beitel Viktor irta alá az utalványt. Szilassy: A. Rohoim.valában, a Tisza, gyilkosság színhelyén történt szembesítés­­ekor ön pontosan megnevezte a helyet, hol elit a gyilkosság elkövetésekor, egy­ csendőrt fel is ismerte, hogy tudta oly pontosan megjelölni a helyet, ha nem volt ott a gyilkosságkor? Topat: Előzőleg már ott voltam egy helyszíni szemlén. .Hiittner előadásából tudtam, az egészet. K­isíttssy) Ön 1319 november 23-án­­töre­delmes beismerése alapján azután halálos­­ ítéletet kapott. Fin most nem, asért vonja vissza vallomását, ak­ik­ talán szabadulni akar a következményei­től? Tanú ,/ fan. — jÉint feljalentet­­tam -f­ megrágalmaztak embe­­rekek én vsmegrágalmaztam embp-oketjJEst most vissza aka­­romfvottaM Jóáttgtm is ártatlan vagtojt folyasolt fővel nézek a fjalsv­tbe. Más oka nincs az én vallomásomn­ak. Szilassy: A Nejjízeti Tanácstól kaptak önök valami­­megbízást akkor, hogy em­bereket toborozzanak? . Tan­u: Nem, csal. Csernyáktól kaptuk a megbízást. • Tanú: Az nem a­ Nemzeti Tanács,­ ha­nem a szervezett, munkások gyűlése volt. Bivassy: Ott tartott Fényes László , is beszédet és ugyanott­­ ezredesi uniformisba fdöltözte­ttik egy libát Tisza maszkjában és okok­­­tófűn hurcolták körül. Tanú: Erről nem tudok, nem vettem részt azon a­ gyűlésen. Hüttnerrel együtt megnéztük ott és a főpostán, a­ telefonköz­pontban, az Osztrák Magyar Banknál mi­lyen katonai erősítésüket alkalmaztak. Szilassy: A Deák-szállóban az óra.**, frontról hozott kasszát nyitotta föl, em­lékszik erre? Tanú: Emlékszem. Ezilassy: Úgy nyilatkozott ekkor, hogy Tisza úgy felfordult, mint egy kutya. Tanú: Nem tettem. Sziassy: Amikor ön utazott, volt fegy­­vere ? Tanú: Igen, Frorumer-pisztolyom. Szilassy: A tanúk is azt vallották, hogy a Tisza-gyilkosság alkalmával önnél Frorum­er-pisztoly volt. Tanú: Nem, először azt mondták, hogy fegyver volt nálam, csak mikor én beis­mertem, hogy Frommer vélt, akkor val­lottak így. Szilassy:. Nem szólította fel önt senki a gyilkosságra? Tanú: Nem. Sszilassy: illisírter megmondta, hogy ak­kor maguk nagy emberek voltak, nem fél­tek­ senkitől, azért mentek a rendőrségre, ön tömegesen gyártott leveleket, amelye­ket kicsempészett a­­ fogházból. A levelek­kel ez itteni vallomását akarta, alátámasz­tani. Ezek közül néhányat, elfogtak, de ezekre nem helyezek súlyt. Kérdezem, szó­belileg , érintkezett-e valakivel? Tanú: Nem. Ügyész: Bleyer Edével sem? Tanú: Nem. összebeszélés a szállomások visszavonására. Ügyész: A fogházgom­dnok­­jelentése itt van nálam. E.­szerint egy szabaduló­­ fo­goly utján ízen ön Biryert vek, hogy van-,­ják vissza eddigi vallomásukat és jelent­kezzenek a vizsgálóbírónál. Három nappal később Biryer tényleg visszavonta vallo­mását és azután vissza­vonta ön­ is. Tanú: Én nem szentem Blegeret, sem­mit, erről nem tudok, csak azt tudom, hogy én jóval később, több mint másfél hó után vontam vissza a vallomásomat a Bleyer kihallgatását "követőleg." Ügyész: Ön szerint a rendőrségen,kény­­szerítették vallomástételre. Amikor Gaert­­n­errel szembesítették, akkor nem ismerte fel Gaertnert. Hát erre miért nem kény­­szerítették a rendőrségen. Tdr.u: Nem mondták, hogy kivel szem­besítenek, nem találhattam ki, Rosty Gaertner a­z illető, h ha mondták,­ vagy ha akarták volna, hogy Gaertnert­­felismer­jem, akkor megnevezték­­volna és én rá­hagytam volna. Ügyész: Ön, úgy beszélta el ez esemé­nyeket­, annyira pontosan, hogy csak az tudja, így elbeszélni, aki átéli az esemé­nyeket. Tanú: Úgy beszéltem el, mint akinek jó memóriája van.­­ Úgy Tud arról, hogy Csernyák szállóbeli szobája a­ tetőre nyílt a Kovár­ban? Tanú: Lehetséges, én nem­ tudom. Ügyész: Miért öltött ön magára, civil­­ruhát és miért kért pénzt civilruhára a forradalmat megelőző napokban? Tanú: Nekem azért kellett civilruha, mert röpcédulákat nyomattam és igy mint civil könnyebben eltűnhettem volna, ha emiatt keresnek. Azért vettem civil­­ruhát. Ügyész: Honnan tudta ön,­ hogy még egyszer vissza fog kerülni ide a törvény­székre és itt leleplező tanúvallomást tehet? . . Tarr: Én erről egyáltalán nem­ tud­tam, nem számítottam­ erre, mint már ki is jelentettem,a könyvben megírtam min­dent, amit Ügyvédemnek adtam.-ár. Ügyész: És ha a halálos ítéletet közben végrehajtották volna magán? Tanú: Akkor is meglett Volna minden a könyvben és az igazság kiderülhetett ■volna. Ügyész kijelenti, hogy tanúhoz több kérdése nin­cs, a bíróság tagjai nem kér­deznek semmit a tanulói. Elnök felszólítja a vádlottak közü­­ elő­ször Kéri Pált," vall-e kí­rdleo­­Sztany­­kovszkihoz. Kéri: Nincs. Fényes László lér­ései Sztanyiiová£uy*ioz. Friedrich Istvánnak sincs rám: kér­dése. Elnök Fényeshez : lönntk vann é, -r.ai­­valója?­­ M Fényes: Igen ^ Fényes: 1919 november 2- én a rend­őrségen szembesítették önt velem, akkor a szemembe mondotta, hogy én bujtattam fel, akkor én elkeseredésemben kifakadva, azt kérdeztem, hogy megverték, vagy ígértek valamit, hogy ilyet állít rólam? A másik akkord terhelt erre lehajtotta, a fejét, ön pedig azt mondotta, hogy: „Mi már vallottunk, legjobb lesz képviselő úr, ha ön is bevallja a hitnét?" Ilyet szembe mondani valakinek csak akkor lehet, hogy ha az illető tudja, hogy hamisan akar valakit vádolni, vagy ha igazat­­mond. Kérdezem: Miért mondta akkor ezt a szemembe? Tanú: Én rajtam látták, tudták előre, hogy nem, tudom képviselő úrnak szemébe mondani. A detektívek mondották, hogy ha Fényes László támad, akkor is csak mondjam a szemébe bátran. Olyan hely­­zetben voltam akkor, hogy még az édes-­­apámnak is a szemébe mondtam volna, hogy ő a felbujtó. . Fényes: Nem értem, hogy egy ilyen töredelmes, megerősítő nyilatkozatot mi­ért tett a vallomásába. Magától jött erre, vagy valaki kitanította, feleljen erre. Tanú: Részben kitanítottak, másrészt nekem leplezni kellett, hogy hazudott, azért tettem. Fényes: Én elmondom ezt itt, habár a vád igen tisztelt képviselője ezt ki is használtatja ellenem. Most azt kérdezem, hogy egy detektív akkor, akinek a nevére nem emlékszem, azt mondotta, rám, hogy: mondd, csak ennek a vén szalámitolvajnak a szemébe a dolgokat . . . Tanú: Igen, mondotta. Elnök: Ki mondta, önnek ezt a leala­csonyító jelzőt Fényes Lászlóról. Tanú: Lengyel vagy Vincse nevű de­tektív mondotta. Elnök: Fel tudná ismerni, hogy melyik? Tanú: Mindkettőt ismerem, csak azt nem tudom, hogy melyik mondotta. Fényes: Milyen összeköttetése volt ön­nek Hüttnerrel a forradalmak u­árti idő­ben? Vasárnap, 1921 május . Tanú kijelenti, hogy 1919 november 22-én a rendőrségen látta először. Hagy Károly detektivfőnök szobájában, fotelben ült. Dorv­ing rendőrtanácsos, Ulain dr. voltak még a szobában. Fényes: Mikor keresték önt először a Tisza-ügyben a detektívek? Tanú: 1919 augusztus 17-én délután a lakásomat és apósom lakását felkutatta nyolc detektív. Házkutatást tartottak, csa­ládi fényképeket vittek el. Fényes: Idézést, kapott a rendőrségre? Tanú: Kém. "Azt mondták a detektívek, valami politikai ügyről van szó, menjek a főkapitánys­ágra, M­ásnap a főkapitányság­ról hazaküldtek" azzal, hogy nem tudják miről van szó. Öt­ n­ap múlva azután de­tektívek állították be érteni, elvittek.­­Fényes: Ki volt önnek a védője? Tanú: Dr. Vértes, dr. Lengyel Zoltán. Fényes: "Hogy került hozzájuk? Tárni: Vértest az édesapám kérte fel vé­­dőü­l, feleségem mondotta, hogy Lengyel Zoltán elúcskázott Ui a tényről nem tu­dok i.­l. Én tulajdonképpen Magyar La­jostól, egykori vádlottársamtó­l tudtam ideg, hogy ki Lengyel Zoltán, előbb nem is ismertem. Az október 30-án megtartott helyszíni szemlén történt ez, ahol Lengyel Zoltán is megjelent. Fényes: Úgy jelent meg, mint az ön vé­dője?­­ Tanú: Nem tudom. Fényes: De tudnia kell, mert hiszen ez öntől függött. Tatm: Itt 1320 májusiig nem irtam­ alá Lengyellnek meghatalmazást. Fényes: Mikor beszélt ön először Len­s­­gye.Hol, mint védőjével. " Tanú: B,a jól emlékszem, 1919 decetti, hetében. Fényes: Volt arról szó, hogy honorál­rium­ot fizet ön? Tanú: Azt mondta Lengyel, hogy irány, nem érzett szimpátiából ingyen fog vé­deni. (Derültség.) Fényes: Tudja azt, hogy másnak is vé­­dője volt? Tanú: A­st mondta, hogy beszéljek Hüttnerrel, hogy ez dr. Török . Sándort válassza védőül. A feleségeinél is meg­kérte, hogy menjen Ilihttner apjához és Törökül nevezzék meg védőül. Feleségen*, tényleg volt is ott,­­is Hüiltner apja nem­ akart fiáról hallani, sem. .. Fényes: Mondja meg de facto,_ kinek volt még a védője?* Tanúd”Dobónak. Később azután ellenté­tesnek látszott, ajakét védelem. 1920 junius 8-án altón vitt®, bennünket a­ Böhéim­­villába! akkor ráhozták Dobót is. Akkor mon­dt­ l 'Lengye Zoltán, hogy elvállalja a védelm­?- Doboltak is. Én tiltakoztam az ellen, hogy miirt ne védjen, mire ezt mondték Lentyel, hogy ő tud kettőt is véden­i­­s,­elvállalja. Fényes: Hüttnerrel a Tisza-ü­gyről be­­szélt ? •­­ • Tanú: Csak erről volt szó. Hü­ttner megmondta, hogy ő sincs benne, tudja azt, hogy én is ártatlan vagyok, irt is nekem egy levelet, amelyben bocsátaitot kér tő­­lem, hogy megrágalmazott. De Hüttner, aztán, úgy folytatta, hogy mindez nem fontos, csak az, hogy hamarosan kikerül­jünk. Amit vállalunk, új­ra.­—10 esztendő jár, és mi a minimumot kapjuk, mert fölfedünk ily nagy bűnügyet. A fontos csak az, —­ mondta, Hüttner, . — hogy Friedrich legyen a felbujtó. Fényes: Iss én? Tanú: Hüttner azt mondta, hogy Fé­nyes Lászlót és Kéri Pált is bele kell vonni azért, hogy na legyen föltűnő az, hogy csak Friedrich van benne. (Nagy derültség.) Gadó: És ön elhitte ezeket a dolgokat Hüttnernek ?­­ Tanú: Nem hittem egy szavát sem. Gadó: De a levelekben, amiket váltot­tak, olyasmiket is írnak, hogy vigyáz­zunk, hogy össze ne gabalyizzuk a dol­got. Aki ártatlan és akinek igaza van, annak nem kell semmitől félni, nem kell­ semmitől tartani.­­ Tanú: Kérem méljóstassék nekem fel­mutatni azt a levelet. Gadó: Majd elébetárom valamennyit. Fényes: Fájdalom, én is teljesen ártat­lannak tudom magamat és mégis égésit össze van gabalyodva ez az ügy. Itt kell i­ntmzeiko... A szállítmányozási ház m­agyarországi igazgatóságát és központi irodáit ,ts„ Hokhik­a 15. alá Ise kifeste­tt. Telefon: 119-13 Sürgönyeim: Brousseds

Next