8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-01 / 1. szám

.y^­a Taafo is logg jami Sr f. Goga Oktavián támadása Take Ionescu . A volt kultuszminiszter nyilvános ajánlatot tett Mániáéinak az együttműködésre. — Erdélyben a magyar kisebbséget csak a Székelyföld lakói képviselhetik. — Kolozsvárott még mindig 65 százalék a magyarság. Goga és Maniu a székelyföldnek autonómiát akarnak♦ ma Hittrei idén im a Bikánk és nein­k feniséü­l Nagy Ellenfelek a munkások és a gyárosok hazafi. Az értekezleten részt vesznek a szociáldem­okratapárt és a OyOSz kihű­tösiítei. Kolozsvár, 1921. dec. 31. Az Erdély autonómiájáért folyta­tott harcban az erdélyi román poli­tikusok nagy többsége összefogott a bukaresti vezetők ellen és — amint azt a 8 Órai Újság már jelentette — nagy erővel küzd azért, hogy Erdélyt függetlenítse a régi román királyság­tól­ és hogy a trónörökös vezetése alatt mint önálló tartomány szerepeljen. Azonban még ez a nagy cél sem­ volt elegendő arra, hogy a vezetők minden személyi ellentétet kiküszöböljenek . Így történt meg az, hogy a két fővezér Goga Oktávián és Maniu Gyula még mindig nem békültek ki egymással. Terveik ugyan szinte teljesen meg­egyezők, de elválasztja őket az állandó személyi torzsalkodás és az, hogy mindketten szüntelenül a legfelsőbb polc felé törtetnek. Goga Oktavián az Avarescu-kor­­mány volt kultuszminisztere a múlt héten Bukarestben bucsuaudencián je­lent meg a királynál s még aznap este elutazott csúcsai birtokává. Most nagy nyilatkozatot adott ki, amelyben rész­ben Take Ionescu­, részben pedig dam­uékat támadja meg. — Végre én is mélyen és szaba­don lélegzem. — mondotta Goga. — Míg miniszter voltam­ mindent a sok kérelmező szemén keresztül kellett látnom, úgy, hogy köztem és az élet között mindig egy kinyújtott kéz volt, amelyik kért valamit tőlem. Ma azonban tisztán láthatom a helyzetet. _ Take Jonescu deklarációját nem olvastam el, mert szerintem mindegy, hogy Take Jonescu mit hirdet, mert a jelenlegi kormány már eleve arra van ítélve, hogy na­gyon rövid időn belül elpárologjon. Ezért Take Jonescu nyilatkozatát ,­Egy elítélt utolsó kívánságai'­ cím­mel kellett volna közölni. Kár volt m­­unkákkal kezdenie működését, mert kölcsönös egyetértéssel és bi­zalommal mindent jól el lehetett volna intézni. Ez teszi számunkra lehetetlenné azt, hogy Take Jo­vescu, támogassuk. Mert elvégre mégsem eladó minden ezen a világon. — Erdély közvéleményét azonban jobban érdekli ennél a Maniuékkal való együttműködésünk. Én, amint az mindenki előtt ismeretes, nyilvá­nosan ajánlatot tettem Maniuéknak az együttműködésre. Ebben az ügy­ben az volt szemem előtt, hogy ha a néppárt a nemzeti párttal együt­tes kormányt alakít, az föltétlenül állandó lehetett volna és egyúttal helyreállítottuk volna a két erdélyi frakció közötti jóviszonyt is. Ez pe­dig nagyon fontos, mivel az erdélyi elemek együttműködése egy nagy politikai nehézséget tüntetett volna el és egy csomó fontos és szükséges erdélyi probléma megoldását is lehe­tővé tette volna.­­ Ezek után még csak azt akarom hangsúlyozni Erdély közvéleménye előtt, ahogy sem én, sem politikai barátaim nem vagyunk okai ann­an­, hogy az­ erdélyiek ma nem képvise­lik azt a politikai súlyt, amely őket joggal megilletné. ■■■■­ : Goga Oktaviánnak treoti nyilat­ko­­z­zata a Mark­uék pártjába® nagy vissza­­t­­etszést szült. A párt tagjai egyhan­gúlag Gogát hibáztatják azért, mert nem tudták megnyerni a maguk szá­mára az erdélyi kisebbségek s jőként a magyarság támogatását. Pedig közö­se® dol­gozté­k ki azt a tervet, amellyel ezt elértették, volna és egyúttal még az erdélyi statisztikát is nagyban meg­­javít­hatták volna Románia javára. Ez a terv a Székelyföld részére bizto­sítandó autonómia volt. ,­ Erdélyben a románok között, sőt még egy-ké­t újonnan feltűnt magyar ember előtt is, mint állandó cél lebeg a Székelyföld szeparálása. Azt akar­ják, hogy Udvarhelyszék, Háromszék, Csik, Gyergyó és Marostorda délkeleti részének egyesítésével egy új székely körletet létesítsenek, amelynek kivált­ságos jogokat biztosító autonómiát ad­nának. Ezen a területen profiektusok­­nk és más vezető közigazgatási tiszt­viselőknek lehetőleg magyar, embere­ket neveznének ki, s igy megengednék a hatóságok és bíróságok előtt a hiva­talos román nyelv mellett a magyar nyelv használatát is. A sok ígéret közül ezek azok a pon­tok, amelyeket mindenik román párt elfogad. A­­­Székelyföld autonómiájának következményeit azonban egyikük sem hirdeti. Azt akarják ugyanis a­­ ro­mánok, hogy az autonómia kérdésé­nek elintézése után hivatalosan ki­mondják, hogy Erdélyben a magyar kisebbséget csak a Székelyföld lakói képviselik, így azok a magyarok, akik Erdély többi részén, főként a városok­ba® laknak, a hivatalos statisztikából input magyarok eb filmének és csak mint idegen, vegyes nemzetiségűek szerepelnének. A sovén román politikusoknak ez a terve nagyon messzire nyí­lik. Az erő­szakos betelepítésekkel eddig csak ke­vés eredményt tudtak elérni, amit leg­jobban bizonyít az, h­ogy Kolozsváron, ahol minden eszközt felhasználtak a város eltornábosítására, s ahonnan­­ minden magyar embert, akit csak le­hetett, kiutasítottak,­­ a legutóbbi hi­vatalos statisztika szerint még mindig 11.1 százalék a magyar, 26 százalék a román, és 1­ százalék a vegyes nemzeti­­­­ségű lakosság. Természetesen a romá­­­ nők a zsidókat sem számították a ma­­­­gyarok közé.­­ A Goga Ok­távja­i és a Maniu Gyula i (pártja minden ellenségeskedés dacára, s ebben a kérdésben egyetért s a két­­ párt megbízottai, akik ezt a tervet ki­­­­dolgozták, pártfogóra találták több­­ olyan magyar emberben, akik az új­­ konjunktúrát felhasználva jól jöve­­­­delmező, vezető szerepet szeretnének­­ biztosítani maguknak. Azonban nyin­­j­­on eddigi törekvésük hiábavalónak i iszonyúit, mert a székelységet nem t­­­udják eltántorítani régi önfeláldozó­­­ hazafiasságától és becsületességétől. . . '­­— Saját tudósítónktól. — Mimi ismeretes, Bethlen István gróf miniszterelnök k­ormámyprogr­­ammjá­­ban kifejtette a munkássággal való megegyezés szükségességét. Kilátásba helyezte, hogy rövidesen ismét megad­ják a munkásoknak a szervezkedés teljes szabadságát, gondoskodnak a gazdasági helyzetük javításáról, vi­szont elvárják, hogy a munkásság min­den erejével közreműködik az ország ú­jjáépítésében. A kormány e kezdemé­­nyezésének első jelentős ténye abban nyilvánult, hogy visszahívta a gond­nokságot az Általános Fogyasztási Szö­­vetkezet éléről, újabba® pedig hosszas tárgyalások után elvbe® elhatároz­­ik egy hatósági színezetű bizottság fel­állítását, amelyik hivatva lesz a mun­kabér kérdésében, a munkások és a gyárosok közötti súrlódásokat kikü­szöbölni és ebben a kérdésben pártat­lan megegyezést létesíteni. •Magától értetődik, hogy az erre vo­natkozó előmunkálatokat úgy az ipari munkásság, mint a gyáripari érdekelt­ség feszült érdeklődéssel kíséri. A munkásságnak az az álláspontja, hogy egészséges vis­zonyok között a legked­vezőbb az volna, ha a tőke és a munka viszonyának a szabályozását a két tényező szabad erőmegnyilatkozására bíznák. Ámde ehhez szükséges volna — mondják — az intézményesen biz­tosított egyenlő elbánás is. Ha a tő­kének szabad minden­ korlát nélkül tö­mörülnie, nem tűrhető, hogy a munka szervezkedése elé a legparányibb aka­dályt­­ gördítsék. Ha a gazdaságilag erősebb munkáltató rendezhet nyílt és burkolt kizárásokat, egészen termé­szetes, hetey a máról-holnapra élő munkás számára biztosítani kell a sztrájk és bojkot legteljesebb szabad­ságát. Miután a legutóbbi he­tekben a munkáltatók és a munkások közön bizonyos súrlódások keletkeztek és mert a szervezkedési szabadságot na­pok vagy hetek alatt úgy sem tudja a kormány, minden jószándéka dacára sem szabályozni, a munkásságnak az a felfogása, hogy szívesen lát egy pártatlan intézményt, amely hivatva lesz a munkaadóknak, a munkásság idényei elől való merev elzárkózását kissé meglazítani. Ezzel szemben érdekes a Gyáriparo­sok Országos Szövetségének a maga­tartása. A GyOSz tegnapi ülésén kizá­rólag a­ kormány ez irányú tárgyalásai­ról Volt Szó és a munkaadók érdek­éh­sége súlyosa® kifogásolja a kormány­nak azt az eljárását, hogy m­íg egy­részről a munkásság vezetőivel a ter­vezet minden pontját részletesen meg­­vitatják, addig a gyárosokat egyáltalá­ban nem informálják a tárgyalások anyagáról. Ilyen körülmények­ között !A gyáriparnak sejtelme sincs arról, hogy mennyire vanna­k meg a kormány nagyjelentőségű elhatározásának elő­feltételei és kérdésesnek tartják, hogy mérlegelte-e a kormány az összes szempontokat, köztük az ipari terme­lés érdekeit is. Felfogásuk szerint a szakszervezeti, mozgalom, szabadságá­nak a helyreállításával a bérkérdések elintézésének meg­van a­ maga normá­lis módja, amely fölöslegessé tesz minden állami beavatkozást­ ilyen be­avatkozás — szerintük — az iparra, romboló hatással lehet, mert a döntést a munkássággal szembe® esetleg vég­rehajthatatlan, az iparra ellenben olyan terheket róhat, amelyeket az nem bír el. A gyáripar ennélfogva a leghatározottabban állást foglal e­­ebten, hogy a kérdések elintézésénél egy, a termelésen kívül álló harmadik tényezőnek is beleszólása legyen és mindent el fog követni, hogy állás­pontjának helyességéről az illetékes tényezőket meggyőzze.­­A­ tárgyalások anyaga ma már az ügyek perfektuálisát igen közel hozta, ám megállapíthatjuk, hogy olyan je­lentős ellentétek állanak fenn a mun­kásság és a gyárosok között, ami a kormány kezdeményezését súlyosan nehézzé tesz. Értesülésünk szerint, már illetékes helyen is úgy vélik, hogy a megegyezés megkönnyítése érdeké­ben leghelyesebb volna, ha a tárgya­lásokra mindkét érdekelt tényező kép­viselőit is belevonnák. Mint a megnyug­tató helyről informálnak bennünket, ebben az ügyben a jövő hét elején miniszterközi értekezletet tartanak, a­melyen részt vesznek a szociáldemok­rata párt megbízottai és a Gyáriparo­sok Országos Szövetségének kiküldöt­tei is. és ezüst .* és ess­eb éttszer-tárgyak meglepő nagy választékban : Sl­­lOXWALD 3 ének- és tánc­­attrakciók* y. a® W hócipő legjobb mi­'fev­uologben kapható és javítható He is mannái, Nagymező­ utca 44. sz. i«BKtéreti Fővárosi Orfeum Vasárnap két előadás! Délután *.',4 órakor, este l/fi órakor. — Mindkét előadásban a pompás al­jatári műsor! kis komédia v.3? 1922. január Hői uj műsor Barat felléptével Előadás ke­zdete osto Y,S órator.I aBWZ.'üw. .WIE.EEBiB8iE3C»^ W.imur.Bt P#§€iT VII., Erzsébet-körut 2. Ssilwessier napláai vi(Elém művészeti !) Első rész kezdete 10 óra után a. I pozuei! ^áeod­ik­ rész kezdete 12 óra után Belépődíj nincs. Asztal nocsalások az étterem ízsisincér­éné'i eszkörön is.eltők. 1­ MaSCOT1T6»&gR Kagz»ezi-etca SO. az. Hagy Szfigmier-ist JAZ2-B­AND. m­iiiiii péntek délután­ a. Cár­­is des loebes előtt eltűnt egy fehér elefánt­­csontfedeiű retikill. A megtaláló illő jutalomban részesül. V. kerület, Rudolf*tér 5. sz. V. emelet 24 | Nagy Szilveszter-est Éj j IMPERLA L - GRILL I ÉTTEREMBEN 1 fRÁHÓCZI.UT f(Q.) f|j Elsőrangú külföldi fjj

Next