8 Órai Ujság, 1922. március (8. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-12 / 59. szám
2 Vasárnap, 1922 március 12. m, 9 ILss Pll fro fljji H Stíl m fljl |i flpfl azoknak vételkötelezettség nélkül való szives meg.J3EI I Ba $1w H H JI || tekintésére. E kelmék bemutatása a cégemnél szottioflnsCi ív. kebeiflxbistóFitIr ts szssvffA Tbt suuNb * kásás figyelmes, udvarias formák között történik. vésre emeltem fel, mindanynyiszor megfogta kapómat gróf Andrássy Gyula. (f-elkiáltások: I.e vele!) Nem elég tehet az, hogy mi jó szándékokkal legyünk eltelve, mert hiszen a pokolhoz nézető út is jó szándékokkal van kikövezve, hanem arra van szükség, hogy együttes akarattal elhárítsuk az útból azokat az akadályokat, amelyeket a nemzet elé a forradalmak, továbbá a végzetes háború következtében ránk diktált béke vetettek. Arra van szükség, hogy elhárítsuk az egységes párt működésének és sikeres eredményeinek útjából az akadályokat. És ha azt keresem, melyek ezek az akadályok, úgy azt kell felelnem, hogy elsősorban az egységnek a hiánya a magyar nemzetben. És ha mi idejöttünk, azért jöttünk ide, hogy önöket üdvözöljük akkor, amikor a központ példáját követve elhatározták, hogy ebben a vármegyében, ebben a vármegyei pártban a vármegyei pártok és férfiak között helyreállítják az egységet és megakadályozzák, lehetetlenné teszik, hogy a pártviszály újból soraikba férkőzzél. Mi is ezt csináltuk a központban. Sokan csodálkoznak talán azon, hogy milyen sokféle elemet vontunk be az egységes párt megalakításába. Kezdtük a munkát, avval, hogy a kisgazdapárthoz csattlakozott a parlamenti disszidensek csoportja. Folytattuk avval, hogy bejelentette a csatlakozást a középpárt nagyobbik része. Csatlakoztak a volt i-S-as függetlenségi Kossuth-párti képviselők és a rendpártiak tagjai. Talán sokan féltik az ilyen sokféle egyesüléstől a párt egységét, talán vannak egyesek, akik étítik a kisgazdapárt demokratikus összetételét, demokratikus irányát; azután vannak olyanok is, akik nem tudják megérteni, miként fogjuk összeegyeztetni a keresztény irányt a liberalizmussal, amelynek képviselői a 48-asok és a középpártiak voltak; és talán vannak olyanok is, akik már előre kaján kárörömmel jósolgatják, hogy majd szétbemnük rövidesen ez az egység, akik jósolgatják, hogy nem sokáig tart ez az egység és elemeire bomlik rá.. a párt. — Hát csak azt ajánlom ezeknek, hogy ne siessenek a kárörömmel. Ne siessenek, mert mikor kialakítottuk ezt az egységet a sorainkban, akkor mi ami mint magyar hazafiak csináltuk meg. (Éljenzés.) Mi tudatában voltunk annak, hogy a történelem örök parancsát követne akkor, amikor a különféle pártfrakciókat egyesítve, közös úton akarunk haladni hazánk javáért. — A történelem örök parancsa szabja a nemzet elé ezt az egységet. .Az a nemzet fog,hamarább boldogulni Európában, amely‘egész munkaerejét, minden energiáját az újjáépítésre fordíthatja és a maga soraiból kiküszöböli azokat a súrlódási felületeket, azokat az ellentéteket, amelyeknek leküzdésére kellett eddig energiájának nagy részét fordítania. Az a nemzet fog a maga részéről Európában boldogulni, amely az alkalmakat jobban és gyorsabban tudja kihasználni, amely gyorsabban tudja elhatározni magát, amely lobbi szomszédaival szemben, hogy úgyfejezzem ki magam, tempót tud nyerni, mert nem mindig csak az erőviszonyoktól, hanem a haladásnak gyorsaságától is fuoa az, hogy milyen erőt képviselünk és tudunk szomszédainkkal szemben kifejteni. Ha tehát szükség volt arra a háború alatt, hogy magyar pártok között az egységet helyreállítsuk, hogy egy treuga deit kössünk, mennyivel nagyobb ,szükség van erre ma. (Igaz, van van.) Ma, amikor ugyan névleg nem vagyunk bábomban, de tényleg nehezebb küzdelmet vívunk, mint a háború sok percében, nehezebb küzdelmet vívunk a megélhetésnek nehézségeivel, az állam fenomatyidásának nehézségeivel. Nehezebb küzdelmet vív a magyar az ő nemzeti létéért. — Én figyelmeztetem önöket, hogy a háború velünk szemben három eszközzel folytatódott le. Az antant katonai téren kezdte a harcot Itt nem boldogult ezért megpróbálta kiéheztetésünket. Evvel sem boldogult, mert a magyar nemzet önfeláldozása megtörte ezt a kísérletét. Végre eljutott oda, hogy propagandával saját sorainkat, társadalmi osztályainkat akarta egymás ellen uszítani. Sajnos, ez az offenzivára sikerült. Ennek az offenzivának, és a mi letörésünknek volt következménye a forradalom és volt következménye az a siralmas állapot, amelybe ez a csonka ország jutott. Elérkezett az ideje annak. __ Tisztelt Uraim! A mi kötelességünk tehát az, hogy osztálykülönbség nélkül megteremtsük azt az egységes pártot, amely hivatva lesz ebben az országban újból egy erős kormányzatot úrrá tenni. (ügy van! Élénk helyeslés.) Nekünk hivatásunk az, hogy félretéve minden osztaykülönbséget, meghívjuk ebbe a pártba azokat, akik szegények és gazdagok, meghívjuk a mezőgazdát, az iparost és kereskedőt, a falu lakóját és a város lakóját egyformán. (Élénk helyeslés.) — De nem osztályipolitikát csinálunk. A kisgazdapárt sohasem volt osztálypárt. Én, aki más osztályhoz imálgozom, megelégedéssel konstatálom a helyen, hogy a kisgazdapárt sohasem és nem is akar osztálypárt leírni. Nagyatádi Szabó István tisztelt barátom szavaira hivatkozom,aki mindig mérsékletet parancsol és tanúsított, aki a maga részéről mindig azt hirdette: igenis, a kisgazdák is részt kívánnak venni a közügyek vezetésében, de nem zárnak ki a közügyekből senkit. Ha tehát ez a párt a kisgazdapártra, mint valóságos gyökérre támaszkodik, ha ennek az egységes pártnak gerincét ez a kisgazdapárt képezi, ez nem jelenti azt, hogy mi osztálypártot csináltunk volna. — Mi a magunk részéről mindenkit szívesen látunk, aki egyforma világnézetű alapon áll velünk, mert az egyforma világnézet, az egyforma elvek a mérvadók. És ha szabad imegformuláznom, hogy mi milyen világnézetű alapon állunk, úgy ezt a következőképen fejezem ki: Mi az erkölcsi világrend ideáljai által irányított nemzeti demokráciát akarunk teremteni. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps.) Demokráciát akarunk teremteni azért, mert részt kívánhat ebben az országban ma már mindenki magának, hogy a közügyek intézésében részt vegyet. Nemzeti demokráciát akarunk azért, mert a nemzetköziből nem kérünk és államunkat, országunkat, kultúránkat, gazdaságunkat nemzeti alapon akarjuk kiépíteni. (Hosszantartó éljenzés.) — Közöttünk és a régi liberális pártok között sok hasonló vonás van. Hogy kiküszöböljük sorainkból az osztályellentéteket, amelyek mindig alkalmat adtak és alkalmat fognak adni ellenségeinknek, hogy beleszarkolva közügyeinkbe, saját magunkkal töressék le a magyar érdekeket, magunknak adjanak fegyvert a magyar haza ellen, magunknak adjanak fegyvert a kezünkben, hogy a magyar magyar ellen támadjon. (Úgy van.) Márpedig ebben az országban szegénynek és gazdagnak egyformán érdeke az, hogy legyen itt megint egy erős állami hatalom, legyen megint egy erős ország. (Úgy van.) Sohasem volt igaz az, hogy a proletárnak nincs hazája, de ma még kevésbbé igaz, mert ha szenvedünk mindannyian, kétszeresen szenved az országban az, aki szegény ember. Nekik is érdekük tehát hogy unióból legyen egy erős állam, amely védelmet nyújt a külső beavatkozás ellen, amely munkaalkalmat ad, amely megfelelő díjazással tudja honorálni a munkát, amely ellátja mindazokat, akik a munkában elfáradtak. (Úgy van.) Mi azoknak csak fejlesztői vagyunk. Köztünk és őköztük a közösség az, hogy mi is szabadságot kívánunk, polgári és politikai szabadságot, mert a mi meggyőződésünk az, hogy a polgári és politikai szabadságok teremtik meg az egészséges versenyt és a verseny az anyja a haladásnak. Azonban ezt a versenyt, ezt a szabadságot az erkölcsi világrend ellenőrzése alá kell helyezni, az erkölcsi világrend ellenőrzése alá azért, mert a szabadság nem fajulhat szabadossággá. (Igaz! Ugy van!) S amennyire kívánatos és szükséges a szabadság, és annyira kevéssé kívánatos a szabadosság. Ne váljék tehát a szabadság szabadossággá, pórias demagógiává. De erkölcsi ellenőrzés alá akarjuk helyezni azért is, mert nem a nyers erőnek tülekedésében látjuk a haladás előfeltételeit, hanem, igenis, az erkölcsi erők versenyében, az erkölcsi erők versenyében azért, mert hiszen csak erkölcsi alapon álló erők azok, amelyek egészséges fejlődést szülni képesek. És amikor azt mondjuk, hogy mi egészséges nemzeti demokráciát akarunk és részt kívánunk adni a nemzet aprajának, nagyjának a közügyek intézésében, akkor nem kell külön mondanom azt hogy részt kívánunk adni a vezetésben elsősorban a magyar intelligenciának is. Mi demokráciát akarunk, de nem a nyers tömegek uralmát, mert a nyers tömegek uralma a szenvedélyeknek, a nyers tömegek önzésének, a nyers tömegek rövidlátásának az uralma. Azok az országok, ahol a tömegek uralma vált úrrá az egész nemzet felett, a pusztulásnak vannak szánva. A történelem arra tanít minket, hogy ahol a szájaszleonok, a szájaz susztereik váltak úrrá a nemzetek felett és a nemzet legjobbjai, a Perikleseket száműzetésre ítélték, azokban az országokban a hanyatlás korszaka következett be és vagy a cézárok despotizmusa, vagy a barbárok betörése következett. — Nálunk is a Károlyi Mihályék uralmát Tisza István gróf meggyilkoltatása és azután ,"a barbárok betörése követte: azoknak a barbároknak betörése, akik az országot darabokra osztották és minket szegénységbe sülyesztettek. Mi tehát demokráciát akarunk, de a magyar intelligencia vezetése mellett. (Élénk helyeslés.) Részt kérünk ebben az országban az egész magyar intelligenciának tekintet nélkül arra, hogy a múltban milyen pártdifferenciák voltak közöttünk. Négyszáz évig ebben az országban a kuruc és labanc harc voltaz, amely hangossá tette a berkeket. Az erdélyi fejedelmek küzdelme a császáriakkal szemben, a pecsovicsok harca a bal pártiakkal, a 45 és 67 küzdelme, a legutóbbi évben szomorú sérappejai ennek a küzdelemnek. Ezek a küzdelmek bélyegüket rányomták az egész magyar nép lelkületére. Mély nyomokat hagytak az egész magyar kultúrában. Ezek a küzdelmek uralkodtak évszázadokon keresztül a magyar mentalitás felett Lehet-e csodálkozni azon, hogy népünk túlnyomó nagy többsége nem tud szabadulni attól a történelmi prospektisától és attól a látószögtől, amelyen négyszáz éven keresztül ezeket a küzdelmeket nézte és látta. Figyelmeztetem Önöket arra, hogy ma újból akadnak emberek, akik függetlenségi jelszóval akarnak pártokat alakítani; többnyire olyan emberek, akik a függetlenségi jelszót elárulták, amikor ennek a nemzetnek függetlensége a legnagyobb veszélyben volt. (Úgy van.) Többnyire olyan emberek, akik nagyon jól tudják, hogy a jelen pillanatban Magyarország és Ausztria régi viszonya megszűnvén, a függetlenségi harcnak erre a fajtájára nincsen többé szükség. (Úgy van! Helyeslés.) Egy függetlenségi harcra azonban, a függetlenségi harcnak egy formájára még ma is szükség van, és ez a függetlenségi harc a szomszédaink ölelő karjaival szemben. (Úgyanrgy van! Élénk helyeslés.) Mert hiszen a papiroson ez az ország visszakapta szuverenitását, visszakapta függetlenségét, ennek a függetlenségnek minden attribútumát azonban megtagadták ettől a nemzettől. — Mert nem tették egyen,jogúvá a többi nemzetekkel gazdasági téren, megtagadták tőle minden független nemzetnek ama eszközeit, amelyekkel függetlenségét biztosítani képes, azt a nemzeti hadsereget, amelyet a nép fiai alkotnak. A függetlenségi harcra igenis szükség van ilyen értelemben, de ebben a függetlenségi harcban egyesülni kell a régi ug-asoknak és 67-eseknek (Élénk helyeslés); nem lehet közöttünk különbség ebben a tekintetben a jövőben, mert aki az egyiket kizárni akarná, az a nemzet erejét gyengítené szemben azon ellenségekkel, akikkel meg kell vívni önállóságunk és függetlenségünk harcát. Én nem közjogi harcokra utalok itten. A régi közjogi harcok elmúltak, de új függetlenségi harcot kell megvívnunk új politikai eszközökkel. — Igen ám, de azt fogják mondani, hogy még mindig vannak itt az országban olyanok, akik a régi osztrákmagyar monarchiát helyre akarják állítani. Hiszen IV. Károly király bejövetele Magyarországra a legutolsó alkalomkor, ha sikerült volna, talán a magyar királyságot állította volna fel, de mindenesetre a régi monarchia helyreálltásának egyik eszköze lett volna. Tisztelt Uraim! Azért mégis azoknak, akik ebben a tekinetben ag- Az osztálykülömbséget Ili kell küszöbölni ^ ^ A. G. H. Forter & Co. London, Leeds, Manchester, S tM PB itn MI mmm* WBSmmm am vi^9c®9 híres elsőrendű férfi szövetárus — zakó. | H H' jl|f| |p gra ij||f raf IP Ji H zsakett-, felöltő-stb. kelmék — kizárólagos eladási jogát íf Ü á!É? Pl f|t É&£ ftf pj!||| ||§ országunk számára szerződésileg megszereztem. Jf 11 Éli BJ1 Pali I Pil iá ÉKÉ pp Az áruk beérkezvén, felkérem a turiközönséget