8 Órai Ujság, 1922. augusztus (8. évfolyam, 173-198. szám)

1922-08-01 / 173. szám

2 Három miniszter felelt az indemnitás szónokainak. Bethlen minisztereinek nagy beszéde az összeomlás okai­­ról. — Daruváry igazságügyminiszter a birákról és a jog­rendről. — Rabovszky Iván belügyminiszter az internálá­sokról és a sajtóról. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — Tizenegy óra után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Jelenti, hogy az indemnitás általános vitáját befejez­té, s az igaz­sá­gügyminiszter kíván szólani. Daruváry igazságügyminiszter beszéde elején a független magyar bíróságot ért támadásokkal foglalkozik. Héber szocialista képviselő rendkívül hevesen támadta a bíróságot, mely parlamen­táris életünkben szokatlan jelens­ég. Bármely hevesek voltak is eddig a vi­ták, a bíróságot mindig kihagyták a vitákból, mert ez felel meg alkotmá­nyunk alapelveinek s a bírósági hatá­rozatok érintetlenségének és függet­lenségének. Héberl támadását meg is indokolja. Azt mondja, hogy a bírók megszűntek függetlenek lenni, hogy elfogultak, hog­y áthelyezésük a kor­mánytól függ, ezek súlyos és teljese­n alaptalan megállapítások. A függet­lenség kérdésével semmiféle összefüg­gésben sincs a bírák előmenetele. 1871 óta mindig a kormány el­őt­er­jesztésére történtek a kinevezések, melyek soha a bírák független segét nem érintették. Ezen a téren előre­haladás történt, amikor múlttal szemben az egyes magasabb fizetési osztályokba való átlépés automatice történik. Egyébként minden művelt államban a bírók kinevezése a végre­hajtó hatalom útján történik. Most is csak saját kérelmükre történhet át­helyezés s a múltban is csak a na­gyobb bíróságok újjászervezésénél tér­tek el ettől. így volt ez a polgári perrendtartás életbeészletésné­ s az­óta nem történt áthelyezés másként, mint a bírák kérésére. Reméli, hogy ez a minden al­ipar, nélkülöző támadás elszigetelt mart­i, mert igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a bíróságok tekintélye érintet­len maradjon s erkölcsileg is lehetetlen, hogy itt a bíróság il leni támadások­bán­górhassanak el. (Helyeslés és taps.) Reméli. Ingy a ••i*ociákil«i­.okr.»iak nem fogják ezen az utón követni azo­kat, akik a nemzet értelmi világá­tól távol állanak, mart a neaszei .1 legteljesebb bkolanKU-.is viselteik a b­róság­ként s ezt a bizalmit láttuk át a páriám....-. ben is megnyilvánulni, mikor egyes fontos, vitás kérdé-ek.: a független magyar bíróság elé kíván­ták utalni. (légy van, helyeslés.) Stransz l.I.ván és mások is kiemel­ték, hogy a mai nehéz kinkben mun­kával túlterhelt­en, mérhetetlen szor­galom,mai, ír­egközelithetlenül végz­i a bírá­k kötelességüket. Ez így is van, (helyeslés) s, a nem­zetgyűlésnek egy köteles­sége van, hogy mihelyt lehetsé­ges és mielőbb segítsen a bíráló helyzetén. Fábián Béla: Az átmeneti regén­yt­emeljek. Daruváry igazságügym­iniszter. Az amnesztia­ renderetről szól ezután. A trianoni szerződés 78. szakaszára hi­vatkoznak, mely szerintük a háború óta elkövetett bűnösöknek amnesztiát ad. Ez a szakasz nem vonatkozik bűn­­cselekményekre s nem lehet zeklatás­­nak nevezni azt, ha valakit bűncselek­mény miatt bíróság elé állítanak. Csak olyan magatartás jöhet számba a cik­kely szerint, mely a monarchia területé­nek szétdarabolásával van összefüggés-­­­ben. A belső ügyek nem vonatkoznak a szétdarabolással kapcsolatos kérdé­sekre. Rossz szolgálatai tesznek a nem­zetnek azok, akik a trianoni szer­ződést úgy értelmezik, hogy mó­dot nyújthatnak volt ellenségeink­nek belső ügyeinkbe való be­avatkozásra. (Helyeslés.) •— Amnesztiát összesen 26.200 egyén kapott, ebből kommunista és a Károlyi forradalomban résztvettek­­25.000-t tesz­nek ki. Ilyen számadatok mellett nem l­­ehet azt mondani, hogy az amnesztia­­renddel különösen fest. Azt is állították, hogy kivételes ke­­■­gyelem nem adatott. Különösen mél­tánylandó 13 esetben történt ez meg,­­ amikor a leglelkiism­eretesebb s beható megfontolás tárgyává tették a kérésé­vel. Magam részéről­­ mindenkor hajlandó vagyok a bé­­külékenység és engedékenység leg­szélső határáig elmenni, s csak egy korlátot tartok kötelezőnek a közkegy címezésnél, ha az az állam és társadalmi rend érdekeibe üt­köznék. Ezután a Propper által kifogásolt rab­­munkákról szólott a miniszter. A bün­tetésekkel együtt jár a munkakényszer, s nem fizetés, hanem jutalmat kapnak a rabok. A készített munkák 91 száza­lékát az állam szükségletének fedezé­sére fordították, 9 százalékát pedig az igazságügyi közszolgálati alkalmazottak kapták egyenlően elosztva. A rabok közül csak a foavatartottak 17 száza­léka vesz részt ezekben a munkála­tokban.­­ A legközelebbi igazságügyi teen-­­ dőkre­ szólott a pulén Daruváry. N'cr.i t ad a jövőre kiterjedő programotól,­­ csak ism­­­prni kivárja, mily tör­vény­ja­vaslatok állanak fel’ru­gozás a '..Mi. Először a kivételes 'jatalom­­banán kibocsátott rendelkezéseket palló törvényjavaslatokra kell dké­szíteni. A törvénytelen gyermekek fo­kozottabb védelméről szóló ja­volat van feldolgo­zás alattt. A bírói é­s ügy­védi vizsga letéri la (­’■ az ügyvé­di gyakorlatról szóló java-'at, továbbá azt k­ét javas­­dlók, melye',: kividéi viszonyokra vdő tekintek­el­ér. t­Ut-m­­hatalom fokozottabb erejét célozzák. I Ma is kivétele állap'.-{okát mink. 37 ! eu­rópai helyzet gazdalígí é.-. m­.lit.'-v.i | labilitása né­hii.. U-. . 1 -.'.ö; | egyensúlya meg nem iU-d­j. iriNrm hel.vro s ezek olyan íVtuc* körülmé­nyek, melyek a legnagyobb eva'.pe­­szt^ra intenek.­ Ezen inkább aURon? i jellegű javaslatokon kisül nl’dRdő jailugji 1 törvényjavaslatok közül két:"n vr.n [.Váltótörvéiyjről, a törcr.díU.\r­é,i szóló­­ javaslat, feldolgozás alatt ven a ma­gyar polgári törvénykönyv,­­aelyére töb­­ben már strizolszégilag tárgyal­­t­­ak, ez': erocátl és tonnás intayt.cn !­úo.'rázzuk áh hogy a százados ’ ?úg­­y gyakolat folytán kifejlődött jogi eljá­­'tí'oka: törvénybe foglaltuk. Egysse.­íti.é, könnyen átefon­yhstővé és n te­vében népszerűvé kívánjuk tenni » javaslat !, hogy a jogkereső közönség India, mi , jogú Imin, hogyan ter­­ vér MedbhcU jogát. Néhány szót kívánok mé, •­a­­rlwi a jogrend kérdéséről. Közbekiáltások az ellenzéki.a. Hall­juk: H’átjukl Daruváry igaz­ágügyminiszter. Er­­­­ről a kérdésről, azt hiszem, hogy töb­bet vitatkoznak, mint szükséges és mint a­mennyi a jogrendnek hasznára lenne. Nevetem szerint a jogrend biz­tos fennállásának két alap­feltétele van. Az első ez, hogy a nemzet zöme a mai jogrendet a magáénak vallja. Ez meg­van. A nemzet meg van elégedve a mai jogállapottal. A második az, hogy­ha egyesek vétenek a jogrend ellen, az államhatalom kezelőinek meg­legyen az ereje és akarata ahhoz, hogy a jogrendnek érvényt szerez­zenek. A kormány megmutatta, hogy v­an erre akarata, megmutatta, hogy teljes objektivitással szerez érvényt a jog­rendnek jobbra és balra is. Újabban olyan dolgokat hall az em­ber, mintha ellentétek volnának a ism­ért érdeke és a­ kormány között. Ez megtörténhetne ekkor, ha a nemzetnek nem felel meg a jogrend és esetleg for­radalommal akarja megváltoztatni, vagy ha a nemzet idegen uralom alatt áll ar­­a. Ma a nemzet nagy többsége a jogrend­del meg van elégedve. Nálunk a jogrend fennállásának minden fatétele megvan. Az indemni­­tást elfogadásra ajánlom. Az­ igazságügyminiszter után Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szólásra. Kedd, augusztus 1. A miniszterelnök beszéde. Bethlen István gróf miniszterelnök: Egy hónapnál tovább bárt az indemni­tás vitája, bár a kormány és a pártok egyaránt igyekeztek, hogy a vitából ki­kapcsolják mindazt az anyagot, amely a helyzetet elmérgesítené. — Kétségtelen az, hogy egyfelől a képviselő urak tekintélyes száma, vagy­­nem tudja, vagy pedig nem akarja tudni ezt. Kétségtelen azonban az is, hogy házszabályaink teljesen elavultak és nem képesek a tárgyalás olyan gyors menetének biztosítására, mint az szükséges volna. A hónapokig tartó vita mentségéül szol­gál azonban, hogy a pártok a válasz­tás után szükségét érezték annak, hogy az u­i politikai szituációba beleillesz­kedjenek. Egyes pártoknak bizonyos (­onl.változtatását, bizonyos pártcsopor­­tok kialakulását tapasztalhattuk­ eddig a m ai nemzetgyűlésen.­­ Ennek az az oka, hogy a pártok erőviszonyaiban bizonyos eltolódás ál­lott, de és a szociáldemokraták pártjai­val új erők vonultak fel a nemzetgyű­lésen. A kormány teljesen átlátta ezt az új helyzetet. A mast nemzetgyűlésen egységes ellenzék állott a kormánnyal szemben, mert ha bizonyos elvi ellen­tétek egyes frakciókat szét is válasz­tottak egymástól, taktikai tekintetben a múlt nemzetgyűlés ellenzéke mégis egységesen járt el. Ma az ellenzék há­­rom elkülönülő csoportra oszlik, a ke­resztény ellenzékre, a liberális ellen­zékre és szociáldemokratákra. Ezeknek a pártoknak taktikai összefogása, két­ségen kívül lehetséges, de­­­em hiszem, hogy ez bármelyik pártnak is elvi szempontból ne válnék kárára. Ez az ellenzék gyengüs­ je. De ha a kormány olyan fontosságot tulajdonít annak, hogy a politikai békét megteremtve, a normális tárgyalás lehetőségét bizto­­sítja, úgy teljesen távol áll tőlem en­nek a gyenge eelm­ek kihasználása.­­ A kormány inkább szükséges­nek tart­ja, hogy a szociáldemokra­ták előnyomulásával szemben a polgári rendű társadalomból ki­kü­szöböltessenek azok az­ ellenté­tek, amelyek, eddig az egységes ál­­lam­ktglitást a szociáldemokraták ellen alegakadályozták. (Helyeslés a jobboldalon és az jobb­középen). Ezért a kormány it a Ház­ban mindent megtesz arra, hogy a recm­­ vid tárgyalást és a politikai béke lek­itö­t»é’ét m­egteremtse. — Ezt, é­­ egy ízben már ki is fej­tetem ér, ez a felhívásom ez ellenzék részéről visszhangra is talált. Az el­­nzéki válaszok bizonyos feltételekhez fű­zt­ék a politikai békét. E feltételeket na­gyjában öt szempont alá sorakoztat­­hatom. Az ellenzék részéről tehát öt fel­tételt szabtak meg együttműködésre. Az egyik feltétek az, hogy a kormány szüntesse be a választás után a poli­­t­kai üldözést. Azt hiszem, hogy eze­ket a az üldözéseke­t megszüntetni sem­mi n­ehézs­égbe sem ütközik, mert tu­domásom szerint semmiféle ilyen ül­dözésről szó sincs. Amennyiben azon­ban az ellenzék bármelyik tagja ilyen benyomást nyerne, kérem forduljon bizalommal a kormányhoz. Kiss Menyhért: Majd a belügymi­niszterhez. Bethlen litván gróf: Hasonló a fogásom a reparáció kérdésében is. A reparációnak három lehetősége van, vagy a büntetőbíróság vagy a petíció, vagy­ pedig hogy fegyelmi eljárás út­ján próbálják reparálni a sérelmeket. Ha valaki az első két utat választja, akkor ez kívül esik a kormány befo­lyásán. Ami a fegyelmi eljárását illeti, ha az illető hatósági közeg hatásköri túllépést követett el, akkor a kor­mány a legszigorúbban fog vele szem­ben eljárni. Az indemnitást bejelentő beszédemben már azt is kifejtettem, hogy a munkakörök és a munkarend be­osztását tiszteletben kell tartani. — Ezt a felfogást Apponyi Albert gróf is helyeselte és azt mondta, hogy elfogadja, bár a kormány ezt autókra­­tikusan kezeli. A kormány bármikor hajlandó az ellenzékkel a Ház munka­rendjét megbeszélni. Természetesen csak ama keretek között, amelyeket a kormány politikája ír elő.­­ A negyedik feltétel volt az, hogy mellékkormányok ne legyenek. Én ez­zel úgy vagyok, mint Kálmán király a boszorkányokkal. Én még mellék­­kormányokat nem láttam. Ez a kor­mány csak addig marad helyén, amíg a meggyőződése szerinti kötelességrit és jogait követheti. Amióta azonban­ mellékkormányokról beszélnek, m­­ ilyenekkel sohasem találkoztam, ily­e­­nekről nem tudok. Egyetlen egy esetben fordult csak elő ilyen mellékkormány, amikor fegyveres erővel, puccsszerűen akarták a­ törvényes kormányt meg­buktatni. Ez azonban a túloldalt terheli. 1 . Friedrich István: Úgy látom, már nagyban folyik a kibékülés! Bethlen (Friedrich felé): Amilyen tapintatos a mellék­kormányok örö­kös emlegetése, olyan tapintatos volt ez­ a válasz is.­­ Utolsó feltétel az volt, hogy a pénzügyminiszter kifejtse program­rá­­sát. A pénzügyminiszter úr ezt meg­­teve és még lesz alkalma, hogy kl­­ip­­se a kereskedelmi miniszter úr is, hátra van még, hogy a földmivelés­­ügyi miniszter úr hasonlót tegyen.­­ Az intiemnitási vita nem ne­ kri­más arra, h­ogy egyes resszort-mini­sz- ter urak részletekbe menő pro-itam­­inot adjanak, erre a budgetvita alkal­mas, hogy minden miniszter kifejt­s a mega resszortjában követendő programmot. A kormány elő is készüi a budgetet és reméli, hogy az ősz fo­lyamán a budget benyújtására kém­­ lesz. Addig is azonban, ha az ellenzék tájékozódni óhajt egyik vagy másik részletkérdésről, semmi akadálya nincs, hogy a földmivelésügyi, köz­gazdasági, illetve pénzügyi bizottság ös­zeüljön és itt a resszorti m miniszter uraktól ama felvilágosításokat meg­kapja. — Ezzel térek rá a kritikára, ame­lyet az ellenzék, nevezetesen a ke­­resztny ellenzék, liberális ellenzék és szociáldemokrata párt, a kormány po- IBS VÍ J.ÁFAR U.43.-

Next